Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
fl beruházások és a környezetgazdálkodás egyes összefüggései I. E citkk keretében — a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás fogalmakat szinonimaként használva — arra teszünk kísérletet, hogy a környezetbarát társadalmi magatartást műszaki-gazdasági oldalról alapvetően befolyásoló beruházási folyamatokról, az azokra ható főbb tényezőkről áttekintést adjunk*. Szerkezetileg négy gondolati pontra tagolódik mondanivalónk. Az első fejezetben a környezetvédelmi beruházások dinamikáját, valamint szerkezeti összetételét elemezzük. A második fejezet a beruházásokkal összefüggő környezetvédelmi jogi szabályozás néhány fontosabb momentumát tárgyalja. A cikk harmadik részében arra törekszünk, hogy a gazdasági szabályozó rendszer környezetgazdálkodással kapcsolatos összefüggéseit megvilágítsuk. Végül esettanulmányszerűen foglalkozunk a Baranya megyei bosta-garéi veszélyes hulladéktároló problematikájával, az új társasági törvény talaján való előrelépés lehetőségeivel. Kötelességünknek tartjuk, hogy ezúton is köszönetét mondjunk dr. Földvári Jánosnak, dr. Fü'löp Lászlónak, dr. László Ferencnek, valamint dr. Polgár Antalnak a rendelkezésünkre bocsátott írásos anyagokért, valamint önzetlen konzultatív segítség nyújtásukért. 1. A környezetvédelmi beruházások alakulása hazánkban Az ország természeti környezetét érintő kedvezőtlen folyamatok fékezése, illetve megállítása, hosszabb távon a környezet minőségének általános javítása — a tudati elemek egyértelmű prioritása mellett — igen komoly mértékű anyagi erőforrás biztosítását igényli. A fenti állítás helytállóságát bizonyítják azon országok tapasztalatai, amelyek a 70-es, illetve a 80-as évek során nagy anyagi áldozatok árán jelentős sikereket értek el a környezetgazdálkodás területén. (12) Hazánkban a fizetési mérleg hosszú ideje tartó kedvezőtlen alakulását, a költségvetési deficit utóbbi években történő számottevő megnövekedését a politikai és gazdasági vezetés az ún. restrikciós politika segítségévei törekedett megfékezni. Ennek eredményeképpen a szocialista szervek beruházásainak volumenindexe 1980-ban mindössze 14%-kai, 1987-ben pedig csupán 3%-kal haladta meg az 1976. évit. (26) A vizsgált időszakban az egyes ágazatok közül a posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás kiemelkedő dinamikájával, míg az építőipar, továbbá a közlekedés nagymérvű visszaesésével tűnik ki. Ilyen körülmények között különös figyelmet érdemel, hogy környezetvédelmi célokra mennyit fordítottunk, s természetesen további fontos kérdés annak megválaszolása, miként alakult a környezetvédelmi beruházások egyes célkitűzések, illetve területek szerinti megoszlása. (L. az 1. táblázatot) Az 1. táblázat adatait szemügyre véve több fontos következtetés vonható le. 1. táblázat 7.14 A környezetvédelem beruházásai (szocialista szervek) (folyó áron, millió Ft) Év Környezetvédelem Ebből . . .. . _____ . A környezetvédelem a vizek a levegő a föld védelme építési gép tisztántartása beruházásai 1976 2 001 1 443 364 194 1 243 580 1977 2 390 1 286 578 526 1 074 1 131 1978 3 790 2 339 452 999 2 116 1 418 1979 4 336 2 529 433 1 374 2 651 1 434 1980 4 795 3 104 570 1 121 2 755 1 688 1981 4 099 2 493 570 761 2 128 1 406 1982 3 787 2 254 549 777 1 954 1 240 1983 4 876 3 490 460 710 2 697 1 443 1984 6 443 4 844 596 866 4 384 1 351 1985 7 174 5 587 431 981 4 946 1 440 1986 11 244 8 448 1 093 1 464 7318 2 875 1987 11 747 6 853 1 269 1 944 7 285 3 343 Forrás: 26:84 Először: a beruházások összértéke folyóáron számítva 1976 és 1980 között 140%-kal, míg a 80-as években 145%-fcal nőtt, a reálérték növekedése az előzőeknél jóval mérsékeltebb (118, illetve 72%), de a szocialista szervek stagnáló, illetve visszaeső teljesítménye mellett mégis jelentős volt. (26) Másodszor: a folyó tervidőszak első két évében figyelemreméltóaa megnőtt a beruházások folyóáras összértéke, különösen dinamikus növekedés mutatkozik a levegő- és a földvédelem területén. * A ,.Környezetgazdálkodási kutatások” (G. 10.) című, a Környezetvédelmi Intézet által koordinált téma keretében készült tanulmány. Harmadszor: a vizek tisztántartását célzó beruházások túlsúlya az egész időperiódus alatt érvényesült, részarányuk 1986-ban 75, 1987-ben 58%-ot tett ki. Negyedszer: az építési, valamint a gépi beruházások egymáshoz viszonyított aránya tekintetében a nyolcvanas évek közepéig az építések túlsúlya mellett azok térnyerése volt a jellemző, míg az utóbbi két évben a gépi beruházások a korábbinál jobban előtérbe kerültek. Az 1976—1987. közötti időszak egyik kétségtelenül pozitív fejleménye, hogy a környezetvédelmi beruházások aránya a szocialista szervek folyóáras beruházásán belül növekvő 23
