Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
tovább romlottak vállalataink üzletszerzés; lehetőségei. így pl. a VIZITERV algériai irodájának bezárására kényszerült. Növekedett viszont a dél-jemeni viszonylatból származó árbevétele. 9 HYDROEXPORT brazíliai és portugáliai vegyes váHallatai révén lés a kuvaiti piacon próbálta' fokozni üzletszerzési tevékenységét, viszonylag szerény eredménnyel. A KVM vállalatainak 'Szocialista országokba irányuló exporttevékenysége szempontjából említést érdemel a csehszlovák és a monigol viszonylat. A fejlett tőkés országokkal folytatott külgazdasági tevékenység nagyon egyoldalú, amit az importra való törekvés jellemez. A tartósabíb kooperációk létesítése céljából fokoztuk a KVM közvetlen kapcsolatainak kiépítését egyes jelentősebb tőkés vállalatokkal (pl. Beahtel, Thyssen). A vállalataink piacra jutási törekvéseit támogató gazdasági diplomáciai tevékenységünk kisebb mértékű volt a korábbi időszakokhoz viszonyítva. A jövőben erre a fajta nemzetközi tevékenységre nagyobb figyelmet célszerű fordítani. 10. Az elmúlt év folyamán több olyan jelentős nemzetközi rendezvényen képviseltettük magunkat, amelyek tapasztalatait a KVM és intézményei munkájában hasznosítani tudjuk, illetőleg lehetőséget biztosítottak a magyar környezetvédelem és vízgazdálkodás tevékenységének bemutatására. A Magyar Közgazdasági Társasággal közösen magyar— szovjet szimpóziumot szerveztünk Budapesten a környezetvédelem közgazdasági kérdéseiről. A nemzetközi együttműködés során kapott fontosabb dokumentumok, információs anyagok feldolgozásé megtörtént, ezeket részben a vezetés, részben a minisztérium apparátusa rendelkezésére bocsátottuk. Magyar fordításban közreadtuk pl. az UNEP és az EGB által kidolgozott globális és regionális hosszú távú környezetvédelmi stratégiákat a szovjet, a holland, a svéd és az NSZK környezetpolitikát ismertető dokumentumokat. A külföldi partnerek tájékoztatása céljából megjelentettük a „Hungarian Environment and Water Rewiew” két számát, valamint angol nyelven a BNV parlamenti vitájának anyagát. 11. Nyilvántartásunk szerint a KVM részéről 1988-ban 315 alkalommal összesen 113 fő vett részt külföldi kiküldetésben. Összehasonlítva az 1987. évi adatokkal megállapítható, hogy a volt OVH, illetve OKTH összevonása eredményeként a kiutazások száma mintegy 10%-lkal csökkent. Lényegében a KVM valamennyi szakterületével kapcsolatban sor került külföldi kiküldetésekre. Kiemelkedő arányt képviselnek a határvízi tárgyalásokkal, továbbá a dunai, illetve a drávai vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos, többnyire rövid időtartamú kiutazások. A KVM főosztályai 1-2 kivételtől eltekintve a lehetőségekhez és a feladatkörökhöz képest arányosan vesznek részt a nemzetközi munkában. A bekapcsolódás mértéke nagyrészt függ a hasznosítható nyelvismerettől is, mely a külföldi kiküldetésekben részt vevő személyek körét erőteljesen behatárolja. A nemzetközi együttműködés rendje az elmúlt évben több kívánnivalót hagyott maga után. Ez az átszervezés körülményeivel csak részben indokolható. 12. összegezve (megállapítható, hogy az átmeneti időszakban (sikerült fenntartani a nemzetközi együttműködés folytonosságát és kötelezettségeink teljesítését. Ugyanakkor még nem érvényesülhettek teljeskörűen a 'hazai környezet- és vízgazdálkodás-politikai prioritások, mivel ezek kidolgozása még folyamatban van. AZ 1989. ÉV! NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉG TARTALMI IRÁNYELVEI ÉS FELADATAI 1. Az 1989. évi nemzetközi munka irányelveit egyrészt a környezetvédelem és vízgazdálkodás iránt egyre fokozódó érdeklődés, a környezetvédelemnek a nemzetközi és az országos politika színterén való fokozott megjelenése, másrészt hazai környezetvédelmi-vízügyi feladataink alakuló prioritásai együttesen szabják meg. Számolnunk kell azzal, hogy a nemzetközi tevékenységgel 'kapcsolatos igények továbbra is nagymértékben növekedni fognak. Ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök a már meglévő kötelezettségek teljesítésére sem elégségesek. 2. A nemzetközi együttműködésben való differenciált magyar részvétellel elő kell segítenünk a globális és regionális környezeti és vízügyi gondok megoldását és ezzel egyidejűleg a magyar környezetvédelem és vízgazdálkodás fejlődését. A nemzetközi munkának elő kell segítenie, hogy a hazai környezetvédelmi és vízügyi munka színvonala, szellemi és anyagi teljesítőképessége nagyobb mértékben tartson lépést a rohamosam fokozódó nemzetközi követelményekkel. Ennek érdekében fokozottan kell biztosítani a nemzetközi együttműködés során szerzett információk és tapasztalatok hatékony hazai felhasználását. 3. Magyarország földrajzi helyzete és történelmi adottságai miatt a szomszédos országokkal kialakított és egyezményekben rögzített vízgazdálkodási együttműködés fenntartása és tartalmi továbbfejlesztése alapvető jelentőségű magyar érdek. A határvízi együttműködésnek, valamint a határ menti környezetvédelmi kapcsolatoknak a. nemzetközi munkában nagy hangsúlyt kell kapniuk. Az együttműködés 'keretében; a magyar érdekek fokozott érvényesítését kell célul tűzni, a külföldről érkező vízminőségi hatásokat egyre nagyobb mértékben kell számszerűsíteni, s így elérni, hogy a hazánkat érő károk mérhetők legyenek. Indokolt megkezdeni a szomszédos országokkal a közös vizgyűjtőlkön folytatott együttműködés célrendszerének, megvalósítási módszereinek és eszközrendszerének korszerűsítését, melynek keretében összhangot kell kialakítani a határ menti területfejlesztéssel foglalkozó vegyes bizottságokkal is. 4. A sokoldalú nemzetközi együttműködés területén az átfogó nemzetközi kezdeményezések megismerésére, a számunkra elfogadható elgondolások adaptálására, a különböző nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos magyar álláspontok megalapozására, valamint a legfontosabb nemzetközi, kormányközi és nem kormányközi szervezetekkel való kapcsolattartásra törekszünk. — A globális kezdeményezések között kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a Brundtland Jelentésből eredő nemzetközi feladatoknak, az ENSZ Mar del Plata-i Vízügyi Világkongresszusa ajánlása ínak és a Nemzetközi Ivóvizellátási és Közegészségügyi Dekád lehetőségei kihasználásának. — Az európai régióban elsősorban az Ökológiai biztonság koncepciójának szakmai megalapozását, a bécsi utátalá'íkozóból eredő kötelezettségeket és az (UNEP, EGB és KGST) hosszú távú környezeti és vízügyi stratégiák megvalósításának elősegítését tekintjük alapvetőnek. Támogatjuk a közép-európai, valamint a dunai országok együttműködésének fejlesztését. 5. A Magyarország számára kötelezettséget jelentő nemzeközi környezetvédelimi egyezmények köréből kiemelkedő jelentőségű a kéndioxid kibocsátásának csökkentésére megkötött megállapodás végrehajtása. 1989. évi feladat a nitrogénoxid'-kifoocsáitás korlátozását előíró Jegyzőkönyvvel kapcsolatos magyar álláspont véglegesítése; az ózonréteget károsító anyagok felhasználásának korlátozásáról szóló Montreáli Jegyző'könyvhöz történő esetleges csatlakozás előkészítése, valamint a veszélyes hulladékok szállításával kapcsolatos egyezmény aláírása. Meg kell kezdeni ugyanakkor a ma már feltételezhető újabb nemzetközi egyezmények hazai kezelésére történő felkészülést, azok tudományos, döntéselőkészítési stb. feltárását. A levegőszennyezés témakörében különösen fontosnak tartjuk az európai folyamatok fi g у elem bevétel éve 1 a különböző nemzetközi kötelezettségek komplex — együttes kezelését, a célok és az erőforrásaink reális felmérését és az ennek alapján történő kötelezettségvá I l a I á st. 6. Az eddiginél határozottabban kell elősegíteni a Duna vízgazdálkodásáról 1985 végén aláírt Nyilatkozat, valamint a Tiszai VízminőSégvédelimi Egyezmény végrehajtását. Külpolitikai kezdeményezést javasolunk a Dunai Nyilatkozat végrehajtásának m e g g у о rsítá sá ra. 7. Érdekeinknek megfelelően, differenciáltan veszünk részt a KGST környezetvédelmi munkaszerVének (KVEÁB) tevékenységében. A sokoldalú (kelet—nyugati) együttműködés nemzetközi fórumai közül különösen az EGB-t, az UNEP-et, 6
