Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 2. szám

az UNESCO-t, valamint a WMO-t, a WHO-t és az IUCN-t tekintjük kiemeltnek. Az együttműködés témái közül nem­zetközi információs és megfigyelői rendszerek megismerését tartj uk I e gfontosabibn a к. 8. Az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország kö­zötti együttműködés keretében környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási megállapodást készítünk elő. Ellátjuk az EGK kö­zös belső piacának 1992-es létrejöttével kapcsolatos MT-íha­­tározatból és ennek országos cselekvési programjából! a KVM-re háruló feladatokat. Figyelemmel kísérjük az Európa Tanács környezetvédelmi tevékenységét is. 9. Az Európai Környezetpolitikai Intézettel kötött megálla­podás alapján áttekintjük a nyugat-európai országok által eredményesen alkalmazott környezetpolitikai eszközöket. Kö­zösen tanulmányozzuk a kelet—nyugati környezetvédelmi és vízügyi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. 10. Részt veszünk a sokoldalú természetvédelmi együttmű­ködésben, mivel a magyar természetvédelem adottságai er­re a jelenleg ki haszná ltnál több tehetőséget biztosítanak. — Nagyobb mértékben kell bekapcsolódnunk a Termé­szetvédelmi Világalap (WWF) munkájába és indokolt az IUCN kelet-európai programjában való közreműkö­dés is. — Szükséges az érvényben lévő nemzetközi természetvé­delmi egyezmények következetesebb realizálása: így a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről, a ván­dorló állatfajok védelméről és a nemzetközi fontossá­gú vadvizeikről szóló egyezmények végrehajtása. 11. A nem kormányközi tudományos-szakmai szervezetek körében kiemelkedő fontosságú a Nemzetközi Vízellátási Szö­vetség (IWSA) 1993-ös budapesti kongresszusának előké­szítése. 12. A kétoldalú kapcsolatok keretén belül elsősorban a magyar műszaki-tudományos, és gazdasági érdekeknek meg­felelő együttműködésre kell koncentrálnunk. — A szocialista országokkal folytatott kétoldalú együttmű­ködés körében figyelemmel kell kísérnünk a Szovjet­unióban végbemenő megújulási folyamat környezetvé­delmi vonatkozásait, illetőleg a szovjet külpolitikának a környezettel kapcsolatos kezdeményezéseit. 1989. évi feladatunk a magyar—^szovjet kormányközi együttmű­ködési megállapodás megkötése és tartalmas együtt­működési program kialakítása. — A szocialista MTE együttműködésben az NDK a máso­dik legfontosabb partnerünk. Elsősorban a gyakorlati műszaki-fejlesztési és tudományos együttműködési kér­dések érdemelnek prioritást, így az ivóvíztisztítós és szennyvízkezelés iotenzif i'kálása, a- kéntelenítés, vala­mint a számítógépi programok cseréje emelhető ki. Ugyanakkor a megvalósítás kereskedelmi kérdései te­rén e relációban is lényeges fejlődést tartunk szüksé­gesnek. — Csehszlovák partnereink kezdeményezését (és az otta­ni átszervezéseket) figyelembe véve 1989-ben kormány­közi környezetvédelmi együttműködési megállapodást készítünk elő. A megállapodás rendezettebb feltétele­ket fog biztosítani az eddig több csatornán folyó kör­nyezetvédelmi együttműködésnek. E relációban döntő fontosságú kérdés a BNV-vel kapcsolatos szennyvíz­tisztítási prog,romok, illetve az ezzel összefüggő kor­mányközi egyezmény realizálásának elősegítése. — Minisztertanácsi határozat alapján a jövő évben javas­latot kell kidolgozni a magyar—román környezetvédel­mi kapcsolatok fejlesztésére. Itt is döntően a Romániá­ból Magyarország felé átlépő szennyezések nagyobb arányú kivédésére kell koncentrálni. — A Kínai Népköztársasággal fenn kell tartani a vízgaz­dálkodási együttműködést, törekedve az elsősorban a gazdasági együttműködési tehetőségek kihasználására. — A többi szocialista relációban (Lengyelország, Bulgária, Kuba, Mongólia, stb.) az eddig kialakult együttműkö­dési kapcsolatokat jelenleg nem indokolt fejleszteni. 13. A fejlett tőkés országokkal folytatandó nemzetközi együttműködés alapvető célja a környezet- és vízgazdálko­dás-politikai tapasztalatok megszerzése mellett a környe­zetvédelmi szempontból fejtett technológiák és gazdasági megoldások megismerése és hazai alkalmazásuk elősegí­tése. Fontos, hogy a hazai gazdasági szerkezetváltást ezek­kel a tapasztalatokkal is elősegítsük. — Mindkét fenti szempontból jelentős az 1988 decembe­rében aláírásra ikerült magyar—NSZK kormányközi környezetvédelmi és vízgazdálkodási egyezmény, tekin­tettel arra, hogy az NSZK vezető szerepet játszik mind a tőkés integrációban, mind az egyéb szervezetekben. — Sajátosan fontos szerepet játszik nyugati kapcsolataink között Ausztria, elsősorban azért, mert a hagyományos magyar—osztrák vízügyi együttműködés igen jó példája az eltérő társadalmi rendszerű országok magasszintű együttműködésiének. Fontos feladat továbbá a környe­zetvédelmi államközi egyezmény végrehajtása és ennek keretében a közös Fertő-tavi Nemzeti Park létrehozása, valamint az esetleges viliágkiállítás környezetvédelmi feladatainak közös megoldása. — Az egyéb fejtett országok közül fontosnak minősíthetők a holland, a brit, a svéd, a finn és a francié kapcso­latok. Törekszünk kihasználni az amerikai kapcsolati tehetőségeket is. Bekapcsolódunk a Svédországban újonnan létrehozott Nemzetközi Környezettechnológiai Intézet munkájába. 14. A fejtett tőkés országokkal folytatott nemzetközi együttműködésben kapcsolatainkat nemcsak állami szinten kívánjuk erősíteni, hanem az egyes hazai környezetvédelmi és vizügyi feladatok megoldásában érintett világcégekkel is. 15. A fejlődő országokkal eddig kialakított együttműkö­dést döntően a külgazdasági érdekek, a vállalatok gazda­sági tehetőségei és szándékai, valamint a felhalmozódott szellemi kapacitás figyelembevételével kívánjuk formálni. A kiválasztott területeken ösztönözzük a konkrét üzleti jellegű ka p eso latok k ié p ítését. 16. A nemzetközi szervezetek programjaiból megállapít­ható, hogy a környezeti haváriákra való félkészülés a nem­zetközi együttműködés jelentős feladatává válik. Az ide tör­ténő bekapcsolódás hazai felkészültségünk fokozásán kívül fontos tehet a nemzetközileg is elismert magyar árvízvédelem és vízminőségi kárelhárítás tapasztalatainak nagyobb mérté­kű külföldi hasznosításában is. 17. Hangsúlyt kell fektetni arro, hogy a magyar környezet­védelemről és vízgazdálkodásról legfontosabb külföldi part­nereink és a nemzetközi fórumok folyamatos tájékoztatást kapjanak. Ezért a hazai eredményekről és problémákról ösz­­szeállitott kiadványokkal biztosítani kell a külföldi publici­tást. A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTASANAK MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI 18. A környezetvédelem és vízgazdálkodás erőinkhez ké­pest igen nagy volumenű nemzetközi feladatait a jelenlegi körülmények között csak erőteljes differenciálással, a nem­zetközi és szakmai együttműködési tehetőségek gondos sze­lektálásával lehet ellátni. Szükséges megőrizni ugyanakkor nemzetközi együttműködési tevékenységünk nyitottságát, az érdekeinknek megfelelő folyamatok fenntartását. Az együtt­működés anyagi, személyi és szervezeti feltételeit ennek fi­gyelembevételével kell biztosítani. — Alapvető célkitűzés, hogy a nemzetközi együttműködés a hazai környezetpolitikai és vízgazdálkodási célokhoz szorosan kapcsolódjék. Ezen belül el kell érni, hogy a hazai kutatási és fejlesztési tevékenység, valamint a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés össze­hangolt, egységes rendszert alkosson, és így a nem­zetközi együttműködésben meghozandó döntések meg­­a'la p ozottalbbakká vá Ijónak. — Új nemzetközi kötelezettségvállalást, nemzetközi egyez­ményt vagy ahhoz való csatlakozást csak a hazai meg­valósítás anyagi, szellemi és szervezeti feltételeinek elő­zetes és alapos vizsgálata után szabad kezdeményez­ni. Ezzel párhuzamosan folyamatosan napirenden kell 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom