Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 2. szám

magyar—NSZK [kormányközi környezetvédelmi együttműködé­si megállapodások elkészítésiét. A magyar—NSZK kormány­közi környezetvédelmi együttműködési egyezmény aláírása 1988. december 12-én megtörtént. Szovjet partnereinkkel egyeztettük az együttműködés fő irányait meghatározó megállapodást, amelynek aláírása 1989. I. félévében várható. Külön említést érdemel az 1988 szeptemberében London­ban tartott magyar—brit vízügyi és környezetvédelmi kerek­­asztall-ikonferemcia, ami megerősítette a korábban meglévő természetvédelmi és vízügyi kapcsolatokat és egyúttal lehe­tővé tette a kapcsolatfelvételt a brit környezetvédelmi ható­­ságokkal is. A finn kömyezetügyi miniszter magyarországi látogatása alkalmával a finn fél egyetértett azzal, hogy a korábbi kör­nyezetvédelmi és vízügyi együttműködést — egy új tárcaközi megállapodás 1989-ben tervezett megkötésével — integrál­tan folytassuk. Finn relációban fontos esemény volt a VITUKI és partnerintézete közötti együttműködés eredményeit átte­kintő nemzetközi szimpózium (folyók és tavak áramlási és szállítási folyamatainak modellezése). Svéd relációban már integrált az együttműködés a környe­zetvédelem és a vízgazdálkodás területén. Fontos esemény volt a svéd környezetvédelmi hivatal elnökhelyettesének ma­gyarországi látogatása, melynek alkalmával elsősorban a környezetvédelmi kutatási együttműködés és a sávosodé« kérdését tekintették át. A magyar—osztrák környezetvédelmi államközi egyezmény munkaterviének végrehajtása keretében hasznos tapasztalat­­cserét va'lósítofturVk meg a levegőtisztaság-védelem, a kör­nyezeti hatásvizsgálatok, a környezeti adatbank, kör­nyezeti nevelés és tudatformálás, valamint a természetvéde­lem kérdéseiben. Egyeztettük az 1989—91. évi munkaprogra­mot is. A határ menti miniszteri találkozó allkalimával meg­állapodás jött -létre arról, hogy a Fertő-tavi közös nemzeti pa rk kiaki látásának előkészítése megkezdőd jék. Az USA-ival meglévő tudományos-műszaki államközi meg­állapodás alapján tárgyalások folytak közös környezetvédelmi munkaprogram kialakítására. Egyidejűleg törekedtünk arra, hogy fenntartsuk az egyes szakterületek korábban kialakított önálló együttműködéseit azokkal az országokkal, amelyekben az államigazgatási szervezet nem teszi lehetővé a környezetvédelmi és a vízgaz­dálkodási témák koordinált 'kezelését. így pl. a holland relációban két minisztériummal tart fenn kapcsolatot a KVM. A holland környezetvédelmi .miniszter decemberi magyarországi látogatása alkalmával írtuk alá a tárcaszintű környezetvédelmi megállapodást. Egyidejűleg folytatjuk a vízgazdálkodási együttműködést is. Ugyancsak tovább folytatódik a vízgazdálkodási együtt­működési munkatervek végrehajtása a Szovjetunió össz-szö­­vetségi, illetve ulkrán Meloráciás és Vízgazdálkodási Minisz­tériumával, a cseh és szlovák Erdő-, Vízgazdálkodási és Fa­­feldoígozóipairi Minisztériummal, a kínai Vízgazdálkodási Mi­nisztériummal, a jugoszláv szövetségi és köztársasági intéz­ményekkel. A Magyar—Francia Vízgazdálkodási Albizottság párizsi ülése alkalmával vízügyi kollokviumot tartottak az új techni­kák alkalmazásáról. 8. A sokoldalú nemzetközi együttműködés keretében részt vettünk a Brundtland Jelentéshez kapcsolódó munkában. Közreműködünk a harmonikus fejlődés elvének európai kö­zös megvalósítása témakörben 1990-ben Betgemben minisz­teri szinten megtartásra kerülő konferencia előkészítésében. Levelezés útján bekapcsolódtunk a genfi székhelyű Brundt­land Központ tevékenységébe. A Közös Piac és az MNK közötti megállapodás alapján környezetvédelmi együttműködési munkatervet készítettünk elő az EGK Bizottság illetékes képviselőivel. Ennek aláírásá­ra és a konkrét kutatási-információs együttműködés megin­dítására 1989-ben ikerül sor. Az UNEP keretében részt vettünk a veszélyes hulladékok határokon át történő szállításának szabályozásával foglalko­zó globális egyezmény kidolgozásában. Az 1989 márciusá­ban aláírásra kerülő egyezményhez történő csatlakozásunk feltételeinek vizsgálatát több tárca, főhatóság bevonásával folytattuk. Csatlakoztunk az ózonréteg védelmét célzó Bécsi Alapegyezményhez és vizsgáltuk a Montreali Jegyzőkönyv­höz történő csatlakozás feltételeit. Részt vettünk az Európai Gazdasági Bizottság új szervének, a Környezeti és Vízügyi Kormányfőtanácsadók Testületének első ülésszakán. A kormányfő-tanácsadók elfogadták „Az ENSZ EGB környezetvédelmi és természeti erőforrások éssze­rű felhasználására vonatkozó regionális stratégiája 2000-ig és azon túl” c. dokumentumot, megvitatták a „Felszín alatti vizekkel való gazdálkodás Kartája"-t, elindították a „Határ­vizek havária szennyezésére vonatkozó magatartási kódex” kidolgozását. Fontos lesz a határvizek vízszennyezésével kap­csolatos felelősség tárgyában meginduló munka. Kormányelőterjesztést készítettünk az 1979-ben Magyaror­szág által Is aláírt, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló EGB egyezményhez kapcso­lódó, az NO,-kibocsátás korlátozását előirányzó jegyzőkönyv­höz való csatlakozásunk kérdéséről. Végleges döntés még nem születeti. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) Hidrológiai Bizott­ságának 8. ülésén a Bizottság elnökéül újabb négy évre ma­gyar szakembert választottak, ami az eddigi közreműködé­sünk elismerését jelenti. A nemzetközi fontosságú vizenyős területek védelméről szóló egyezmény alapján 1988-ban az ún. Rómeón listára — a meglévő 8, összesen 29 e ha kiterjedésű terület mellé — újabb 7 terület felvételét indítottuk meg. Az előkészítés KVM-en belül befejeződött, a MÉM egyetértése esetén ösz­­szesen 84 e ha terület ikerül fel a listára. Hazánk eredményesen képviseltette magáit a Nemzetközi Vízellátási Szövetség tanácskozásán (Rio de Janeiro), ahol az 1993. évi kongresszus rendezési jogát Magyarország nyerte el. Részt vettünk ta Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 1988-ban kezdeményezett kelet-európai programjá­ban. Az egyes országok által készített tanulmányok alapján az IUCN közreműködésével biztosítandó pénzügyi állapokból (Marshall Fund, Rockefeller Brothers Fund, Világbank) kü­lönböző projectek beindulása várható. A tavaik környezetvédelmével foglalkozó nemzetközi bi­zottság (ILEC) 3. konferenciáját „Balaton ’88” címmel 1988 szeptemberében rendeztük meg Keszthelyen (200 résztvevő­vel a világ minden részérőíl). Az igen sikeresnek minősített konferencián a külföldiek megismerhették a hazai Balaton­­kutatás eredményeit, szakembereink pedig számos, jól hasz­nosítható ismerethez jutottak. Együttműködési megállapodást kötöttünk a bonni székhe­lyű Európai Környezetpolitikai Intézettel, amellyel 1989-ben közös nemzetközi környezetvédelmi konferenciát rendezünk Budapesten. A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség (IAHR) Bu­dapesten rendezte meg folyamhidrauilikai konferenciáját. A KGST szervezetének korszerűsítése keretében megala­kult a KGST Környezetvédelmi Együttműködési Állandó Bi­zottsága. A Bizottság munkájában és az érvényben lévő kör­nyezetvédelmi és vízgazdálkodási programokban a magyar érdekek figyelembevételével vettünk részt, a vállalt feladato­kat teljesítettük. Magyarországon megrendeztük a Tisza völ­gyi Állandó Munkacsoport 16. ülését. Új elemként jelentkezik a Bizottság munkájában a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés összehango­lása. A környezetvédelem terén folyó együttműködés tovább­fejlesztése érdekében jelenleg kidolgozás alatt áll a KGST- tagállaimok 200-ig szóló környezetvédelmi stratégiája, amely alapul szolgál a következő időszak együttműködési program­jainak kidolgozásához. 9. Az elmúlt évben az érdekelt vállalatok bevonásával át­tekintettük a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási export­tevékenység helyzetét, amit a főosztályvezetői értekezlet is megtárgyalt. A tájékoztató elsősorban az 1981 óta eltelt idő­szakkal foglalkozott, jellemző megállapításai azonban az 1988. évre is érvényesek. A KVM vállalatainak exportjában növekedett a BNV lé­tesítésével kapcsolatos építési-kivitelezési tevékenység ará­nya, a fejlődő országokba irányuló szellemi exporthoz viszo­nyítva. A BNV-vel kapcsolatos magyar „beszállítások" — el­sősorban osztrák, illetve jugoszláv viszonylatban — mintegy 248 miIIIió Ft értékű export árbevételt eredményeztek, ami­ből a KVM vállalatainak részesedése kib. 30—35%. A fejlő­dő országokban a megrendelők által igényelt finanszírozási feltételek és a helyi korlátozó intézkedések miatt 1988-ban 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom