Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
Tájékoztató a КУН 1988. évi nemzetközi együttműködési tevékenységéről és az 1989. évi nemzetközi együttműködési feladatairól* A KVM 1988. ÉVI NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGE 1. A nemzetközi együttműködés alapvető célja az elmúlt évben az volt, hogy rendezzük és stabilizáljuk a korábbi és eddig is sikeres együttműködési kapcsolatokat és egyidejűleg kezdjük meg a nemzetközi együttműködés szükségszerű új területeinek feltárását. így mind a kétoldalú, mind a sokoldalú kapcsolatok keretében tárgyalásokat folytattunk partnereinkkel a korábbi széttagolt környezetvédelmi és vízügyi együttműködés integrálásának lehetőségeiről. Néhány, érdekeink alapján kiemelten fontos relációban — figyelemmel a partnerek kezdeményezéseire — új megállapodásokat is létrehoztunk, illetve előkészítettünk (NSZK, holland, szovjet). A nemzetközi szervezetekben az eddigi aktivitás fenntartását és egyidejűleg néhány időszerű kapcsolat felvételét céloztuk meg. 2. Az 1988. évi munka fontos vonásának tartjuk, hogy minden nemzetközi partnerünkkel és a környezetvédelem és vízgazdálkodás legjelentősebb sokoldalú fórumaival sikerült megismertetnünk a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium létrehozásával kapcsolatos alapvető dokumentumokat. Fontos feladatokat láttunk el a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításának nemzetközi összefüggéseivel kapcsolatiban is. 3. A korábbi évekhez hasonlóan az 1988. évi nemzetközi együttműködésben is kiemelt fontosságot tulajdonítottunk a közös vízgyűjtőn fekvő országokkal — elsősorban a szomszéd országokkal — folytatott határvízi együttműködésnek. A kormányközi egyezményeik alapján működő határvízi bizottságok által 'irányított együttműködés .kiterjedt az ár- és belvízvédelemre, a jégvédekezésre, a határ menti műtárgyak fenntartására és üzemeltetésére, a vízkészlet-gazdálkodásra, a vízminőség-védelemre. A tárgyévben valamennyi határvízi bizottság megtartotta soros ülésszakát. Az albizottságok, illetve a munkacsoportok kijelölt feladataikat teljesítették. Szovjet viszonylatban a kormány-meghatalmazottak jóváhagyták az egyes szakterületeik együttműködési szabályzatait; jugoszláv viszonylatban aláírásra került a Dráva közösé-rdekű szakaszának hasznosítására irányuló kormányközi egyezmény; osztrák viszonylatban új szabályzat készült a vízminőségi és az árvízi előrejelzési feladatok koordinált intézésére; csehszlovák viszonylatban fő feladat volt a Duna kotrási munkáinak elvégzése, az árvízvédelmi és folyamszabályozási munkák összehangolt fejlesztése, a felszíni Vizek védelme; -omán viszonylatban elkészült a hi-drometeorológiai szabályzat, továbbá a közös mintavételekre vonatkozó, valamint a ha varia szabályzat, * A KVM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya által összeállított Tájékoztató az 1989. II. 24-i KVM miniszteri értekezleti előterjesztés szerkesztett, bővített változata. A hivatkozott ölőterjesztést a Miniszteri Értekezlet jóváhagyólag tudomásul vette, s döntésében a takarékos gazdálkodás szükségességét emelte ki. 4. A jugoszláv és osztrák viszonylatban működő határ menti területfejlesztési bizottságok 1988. évi munkájába a KVM képviselői révén már bekapcsolódott. (Csehszlovák viszonylatban bizottsági ülésre -az elmúlit évben nem került sor.) Közreműködésünk a környezetvédelem érdekeinek és követelményeinek érvényre juttatását szolgálta az egyeztetett határ menti területfejlesztési tevékenységben (településfejlesztés, ipar, közlekedés, idegenforgalom vonatkozásában). 5. A Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer létesítésével kapcsolatban fokozottabban előtérbe került a -nemzetközi közvélemény tájékoztatása. Ennek érdekében az elmúlt év folyamán több tájékoztató (írásbeli és video) -anyagot juttattunk ki külföldre, elsősorban nagykövetségeink közreműködésével. A vízlépcsőrendszer -létesítésével -kapcsolatos bel- és külföldi vita éleződése szükségessé tette neves külföldi, illetve külföldön élő magyar szakértők bevonását a tájékoztató tevékenységbe. A magyar parlamenti képviselők tájékoztatása érdekében kezdeményezett bejárásokat az illetékes csehszlovák és osztrák partin erekkel koordináltan szerveztük. A vízlépcsőrendszer létesítésével, illetve az elkészülő -művek üzemeltetésével kapcsolatban az 1989. évre is kiiható új feladatként jelentkezett a Határvízi Bizottság és a BNV -kormánymeghata-lmazott által irányított bizottság tevékenységének összehangolása. 6. Miniszteri szintű küldöttséggel vettünk részt a Passauban, illetve Linzben megrendezett nemzetközi 'környezetvédelmi konferencián, melyen lehetőség nyílt a Duna-térs-ég területfejlesztési és környezetvédelmi kérdéseiről folytatott eszmecserére több Duna -menti ország környezetvédelmi minisztere között, valamint a környezetvédelem magyarországi helyzetének ismertetésére. A dunai régió ökológiai kérdéseivel foglalkozó „ECODANUBE ’88” nemzetközi konferencia munkájában is aktívan közreműködtünk. A -konferencia javaslatokat fogadott el a régió környezeti problémáinak megoldására, a környezet és a ga-zd-aság összefüggéseinek megteremtésére. A Duma vízgazdálkodásával kapcsolatos ún. nyolcoldalú együttműködés szakértői szinten folyik, sajnálatos azonban, hogy kezdeményezéseink ellenére 1988-iban sem sikerült öszszehívni a meghatalmazottak értekezletét. A Tiszai Vízminőség-védelmi Egyezmény a jugoszláv fél ratifikálásának hiányában még m-ern lépett érvénybe. A Duna Bizottság 1988. évi szakbizottsági munkáiban részt vettünk, a vállalt kötelezettségeket teljesítettük. 7. A kétoldalú kapcsolatokban a jogelőd intézmények (OVH, OKTH) korábbi nemzetközi -kapcsolatai figyelembevételével -a meglévő környezetvédelmi és vízügyi együttműködési programok integrálására törekedtünk. Erre elsősorban lengyel, NDK, NSZK, és a finn relációban nyílt lehetőség. A lengyel Környezet- és Természeti Erőfonrásv-édelm-i Minisztériummal 1988 májusában új együttműködési -megállapodás és mumikaterv aláírására tkerült sor. 1988 novemberétől kibővített programmal folytatja tevékenységét a Magyar— NDK Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság. Kiemelt feladatként kezeltük a magyar—szovjet, illetve a 4
