Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 1. szám
Kön уvismerietés Fekete József: Trópusi talajok A fejlődő országok egyilk legfontosabb gazdaságii és politikai gondja élelmiszer-szükségletük saját forrásból való biztosítása. A melegégövi területek terméseredményei jelenleg igen eltérőek és ingddozók. Az élelmiszer-termelés nagyim érté kiben fokozható, ha részletesen megismerik természeti erőforrásaikat, ezen belül talajaikat és azokban rejlő lehetőségeket és alkalmazzák az adaptálhátó korszerű termelési technológiákat. Az Akadémiai Kiadó kiadásában új színfolttal gazdagodott a magyar nyelvű trópusi mezőgazdasági szakirodalom. Jelentőségét kiemeli egyrészt színvonalas tartalma, másrészt pedig a fejlődő világgal való szakmái kapcsolataink örvendetes bővülése, így a hazai és a hazánkban tanuló 'külföldi diákok és szakemberék képzéséhez és továbbképzéséhez is figyelemreméltó hozzájárulás. A mintegy 500 oldal terjedelmű könyv 17 szakmai fejezetet, gazdag irodalomjegyzéket, szakmai szótárt, hely-, név- és tárgymutatót, képeik jegyzékét, egy angol, valamint egy spanyol nyelvű tartalomjegyzéket foglal magába. A könyv a trópusi és szubtrópusi területek talajtani és több más mezőgazdasági kérdéseinek megoldásához nyújt segítséget. A trópusi talajtani alapok elsajátítása feltétlenül szükséges a fejlődő országokban talajtani, talajvédelmi, növénytermesztési, öntözési, gépesítési, tervezői és szervezői föladatokat ellátó, valamint a közép- és felsőfokú oktatásban dolgozó szakértőik munkájához. A közölt ismeretanyagot a fejlődő országok agrárkérdéseit kutató intézmények és a külgazdasági kérdésekkel foglalkozó irányító szerveik fis felhasználhatják. A könyv megírásánál a szerző több éves melegégövi szakértői tevékenységére támaszkodik, bemutatja saját vizsgálati eredményeit, miközben áttekintést nyújt a trópusi talajtan igen széles körű — gyakran ellentmondásokkal terhelt — angol és spanyol nyelvű nemzetközi szakirodalma jelentős részéről. Kár, hogy viszonylag kevés a francia forrás. A kötet felöleli mindazokat a témákat, amelyekkel ma a melegégövi területéken dolgozó szakembereik szembetalálják magukat. A trópusi talajtan fejlődésének rövid áttekintése után következik a trópusi talajképző tényezők részletesebb jellemzése. Az éghajlat szerepén belül bemutatja a trópusi területek klíma osztálya it, a trópusi vegetációnak és faunának hatását a talajképződési folyamatokra. A domborzatnak — mint talajképző tényezőnek — elemzésénél bemutatja az ősmasszívumok lepusztult és fedett tábláinak, szerkezeti medencéknek, a fiatal lánchegységeknek, a lávával borított területeknek és fiatal üledékeknek, a különböző reliefformáknak szerepét a talajtakaró kialakításában. Kiemeli a hidrológiai viszonyok talajtermékenységet befolyásoló és meghatározó szerepét. Áttekintést ad a fontosabb talajképző kőzetekről, bemutatja a kristályos, üledékes és laza kőzeteket, valamint a trópusi tájak jellegzetes képződményeit, a mély mállás! kérgeket. Külön hangsúlyt helyez a talajképződés idejének a trópusi talajok korának ismertetésére, a talajok fejlődési szakaszainak ismertetésére. Az emberi tevékenység tárgyalásánál kiemeli az erdő- és szavánnaégetésnelk, az öntözésnek, valamint a túlzott mértékű művelésnek és legeltetésnek a talajtulajdoniságokra gyakorolt hatását. Részletesen ismerteti a sajátos — egyszerű és összetett — talajképződési folyamatokat, köztük az agyagásványok szintézisét, az agyagásványok egymásba történő átalakulásának folyamatát, a deszilikáció és reszillkáció eredményeit. Tárgyalja a trópusi viszonyok között lejátszódó siallitizáció és ferrallitizáció folyamatát, leírja a sajátos trópusi képződményt, a „lateriitet”, keletkezésének feltételeit, folyamatait, különböző formáit, elterjedtségét és gyakorlati jelentőségét. Tájékoztatást nyújt az egyéb kemény kérgekről, így a szemiarid és arid területeken gyakori szilfkát-im észkőké rgekről, valamint a humid trópusókon előforduló bauxltrétegekről. A trópusi és szubtrópusi térségekben számos talajosztályozási rendszer terjedt el. A könyv ismerteti Geraszimov Glazovszlkaja genetikus osztályozását, a Francia Osztályozás (ORSTOM), a Belga Rendszer (INEAC), a Brazil Rendszer, a CCTA Afrik'a Talajténkép Osztályozás, a Ghana Osztályozás, az Ausztrál Osztályozás alapjait, és részletesebben mutatja be az US Soil Taxonomy (Hetedik közelítés) rendszerét, valamint a FAO—UNESCO osztályozást. A számos talajtípus, valamint különböző elnevezés és talajiklasszifiikációs rendszerek közötti eligazodáshoz nyújt segítséget az eltérő rendszerek táblázatos összefoglalása, az osztályozási egységek egymás mellé állítása. Átfogó jellemzést és értékelést nyújt a trópusi talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságairól, a száraz és nedves trópus talajainak termékenységéről és rámutat a termőképesség fokozásának lehetőségeire, áttekinti a trópusi fekete agyagtalajok (regur, bladk cotton soils), a sós és szikes talajok, a „rizs talajok" (paddy soils) termékenységének, művelésének kérdéséit. Tárgyalja az egyes trópusi! térségekben jelentős méreteket öltő eróziós talajpusztulást, a talajvédelem feladatait, módjait; a kilúgozott talajok sajátságait, az erősen savanyú kémhatás káros következményeit. Az arid, szemiarid területek legnagyobb problémája a vízhiány, ahol a mezőgazdasági termelés fejlesztése öntözés nélkül nem oldható meg. A könyv tág teret szentel az öntözés talajtani feltételeinek, talajra gyakorolt hatásainak bemutatására. Rámutat, hogy a száraz térségeik talajainak hasznosításában, fejlesztésében milyen jelentős helyet foglal el az öntözéssel kapcsolatos feladatok megoldása, vízbeszerzési lehetőségek felkutatása, felmérő tanulmányok készítése. Az öntözés bevezetésével egy időben fel kell készülni a vízelvezetés, és talajátmosás biztosítására, a sófelhalmozódás megelőzésére, a talaj termékenységének és megfelelő nedvességtartalmának fenntartására. A szerző rámutatott, hogy a fejlesztési programokban részletesen ki kell dolgozni az öntözéses gazdálkodás kérdéseit; a víz beszerzésének, szállításának és tározásánalk módjait, az öntözés technológiáját, s az ezekkel kapcsolatos termesztési vonatkozásokat. A könyvben számos példát találunk a száraz trópusi térségekben gyakran — sokszor az öntözéssel összefüggően — fellépő nagymértékű sófelhalmozódásra, az ellene való védekezés módszereire. Végezetül a szerző a fontosabb trópusi és szubtrópusi növények talajigényével foglalkozik, amivel talajtani, trágyázási, öntözési szakvélemények és ültetvénytelepítési javaslatok készítéséhez nyújt segítséget. A könyvben viszonylag sok a speciális kifejezés, talajféleségek nevei, a trópusi talajtan fogalmait jelölő szakszó. A könyv használatának könnyítését szolgálja az utolsó fejezetként közölt szaknévszótár, ahol gyorsan megtalálható a kérdéses szakkifejezés jelentése, értelmezése. Az értékes információkat tartalmazó könyvben a szerző kevés figyelmet szentel a száraz területek talajait a legnagyobb mértékben veszélyeztető defláció jelenségének, bár a 354. oldalon a defláció szó megjelenik, tartalma és problematikája azonban nem. A másik, ami teljesebbé, gazdagabbá tehette volna a művet, az a trópusok oázis területeinek rövid talajtani jellemzése. Több fontosabb reprezentatív talaj szelvényét színes fényképek teszik szemléletessé. Meggyőződésem, hogy Fekete József: Trópusi talajok c. könyve számos hazai és külföldi szakember munkájához nyújt értékes segítséget, s hozzájárul a magyar és a fejlődő országok közötti mezőgazdasági együttműködésünk szélesítéséhez és elmélyítéséhez. Dr. Petrasovits Imre 24
