Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 8. szám

kertje vagy a mohácsi Történelmi Emlékhely.

Az ország egyedülálló barlangjai, barlangrendszerei csaik részben feltártaк (egy részük az egészségügy szolgáltatóiban ÓM), az Abaligeti barlang vagy a beremendi Kristá'Iyba'rlang-:remdszer, a Villány-környéki kevésbé ismert barlangok tartoznak ide. Az ország 445 védett növényfa jóiból az Igazgatóság működési területén 210 fordul elő, ebből 14 faj fokozott védelem alatt áll, közöttük tállán a legjelentősebbek:

a Baranyáiban található bánáiti bazsarózsa i(Paieonia officinalis ssp. bánáti ca),

a Barcson díszlő kiräilyharaiszt (Osmunda regal is),

és a Dráva térségiben ifeiUiöllhető, valamint Belső-Somogyban találiható gyapjas gyűszűvirág. (Digitális lamata).

Az országos védett állatfajok 68%-a e területen van, ennek 10%-a fokozottan védett. A hüllők közül a haragos sikló '(coluber juguiainiis). A madaraik közül a fokozottan védett rétisas (hailiaötus alllbiöillla) országos állományának kétharmada itt fészkel, de jelentős a a kerecsensólyom (falico eherung) ás fekete gólya (cionia nigra) állománya is.

A fokozottan védett emlősök közül a terülteién élő vidra populáció (lutra lutra) Európa legerősebb állománya.

Itt kell utalni a tájvédelmi feladatokra és eredményekre, ebben a természeti oltalom alá nem tartozó értékek és területék, települési környékek arculatának megóvására, ami a térségi erős ellenhatások (pl.: bányászati tevékenység, urbanizáció, 'melioráció) nem közömbösek.

(Egy év télt el a területi igazgatóságok megáll okulásai óta. Ez az idő alkalmas a működéssel kapcsolatos következtetések megf ogaim a zására.

A iDél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a KVM 4/1988. rendeletében foglaltakkal megegyezően lényegében 1988. július 1-jével már felállt, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az OKTH Dél-dunántúli Felügyelőségének dolgozói állományából. A működési területet, a működési körét, az Igazgatóságon megoldandó feladatokat, a költségvetést (az eszközi és forráslehetőségeket) a már korábban megalakult KVM rendelkezésre álló lehetőségekből biztosította, illetve meghatározta'.

A szervezeti kereteket az Igazgatóságon részben az előírt források, részben a helyi sajátosságoknak és lehetőségieknek megfelelően hajtotta végre. Ebben az igazgató közvetlen hatáskörébe vonta a Hatósági, Jogi és Személyzeti Osztályok közvetlen felügyeletét. Míg a környezetvédelmi (első) igazgatóhelyettesen keresztül gyakorolja a Környezetvédelmi, Természetvédelmi Osztályok és a Vízügyi Mérő üzem felügyeletét. A műszaki igazgatóhelyettesen keresztül: a Vízgazdálkodási, Kárelhárítási Osztályok, az Építési üzem, valamint a munkavédelmi vezető felügyeletét.

A gazdasági igazgatóhelyettesen keresztül a Közgazdasági Osztály, Pénzügyi Osztály, Számítástechnikai és Sokszorosító üzem; és a Gépüzem felügyeletét. A két területi szerv a Kaposvári és Pécsi Szakaszmérnökségekkel osztott a felügyeleti munkakapcsolat.

Ezekhez egyébként 7 felügyelőség és 48 őrjárás tartozik.

Az új szervezet kialakításánál az volt a szervezés alapelve, hogy a megegyező típusú feladatok ugyanannál az igazgatósági szervezési egységnél' jelenjenek meg, azaz, hogy a területi szervek, a szakaszmérnökségeik, a felügyelőségek és az őrszemélyzet a jelentkező környezetvédelmi, vízgazdálkodási és természetvédelmi feladatokat komplex módon valósítsák meg.

Ezeknek megfelelően alakítottuk ki a létszám, a bér és bérfejlesztési, fenntartási feladatokra, rendelkezésre álló lehetőségieket. így például a korábbi OKTH környezet- és természetvédelmi szervezetet bővítve 10 fővel, állt fel az igazgatósági két szakmai osztály. Mindez azonban még további fejlesztésre kerül’ az azóta jelentkező levegős és radioaktivitással kapcsolatos feladatok telié fásához.

Változtak a jövedelmi viszonyok is, közel 46%-íkal magasabb bért kapnak a környezet- és természetvédelemben dolgozók, amit 5—10% mozgóbér nővé!.

A felügyelőség korábbi fejlesztési kereteit 1989-re má's ágazatok terhére — a szükségletek gondos figyelembevétele meliert 150%-kai magasabb összeggel 'határoztuk meg. Sajnos még így is mamádnak olyan fontos tevékenységek, amelyek megoldása késedelmet szenved.

Jelentős fejlesztés alá került a KVM mérőállomás eszközparkja a megváltozott igényeknek megfelelően.

Az egyes ágazati osztályok tevékenységeinek néhány jellemzője:

1. A Környezetvédelmi Osztály munkája és feladatai

Alapvetően a környezet védelmével kapcsolatos államigazgatási tevékenységet 'igazgatósági szinten látják el. Ebben ellenőrzik és szabályozzák a környezetet 'szennyező anyagok és káros hatások: szennyvíz, hulladék, fégszenynyezők, za:j, rezgés, sugárzás mértékét, mindezekkel kapcsolatban területi koncepciókat készítenek, szakmai pro^ pagandom un kát fejtenek Iki.

Az osztály tevékenységét a szakaszmérnökségek szakhatósági és ágazati munkával segítik. Részt vesznek a területi szakmai 'tevékenységben. Az Igazgatóság szinte mindegyik egységével szoros munkakapcsolatban állnak. A külső szervek közül elsősorban a köjálokkal, a megyéi tanácsok szakágazati osztályaival, a tűzoltósággal, a postával, és a Hazafias Népfronttal, valamint a most izmosodó különböző alternatív szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatot.

A napi munkában az alapadatokat közlő jelentő lapok feldolgozása jelent gondot. 'Folyik a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos számítógépes információrendszer kialakítása. Az információk megjelenése után a hulladékok hasznosításának, kezelésének és ártalmatlanításának koncepcióit'kell kimunkálni.

Fontos feladatunk a gazéi veszélyes hulladéklerakó terület hatósági intézkedésiekkel való rendbetétele. A gyógyszertári hulladékok beremendi cementgyári kísérleti égetésének megiinditásálra a szükséges intézkedéseket megtették.

A zaj- és rezgésvédelmi tevékenység keretében a rendelkezésre álló adatok számítógépes rögzítése, feldolgozása izgalmas feladat.

Elkészült az összefoglaló értékelés Baranya és Somogy megyékre a „Környezet- és természetvédelem feladatai" címmell. Felfektetik a szükséges hatósági nyilvántartásokat, intézkedtek a programozott eljárási felügyeleti tevékenység érdekéiben. Számba vették a potenciális szennyező gazdasági szerveket.

A közeljövő legfontosabb feladatai:

— a programozott, ellenőrzött adatbázis és az erre alapozott egységes információs rendszer létrehozása ;

— a területi levegőtisztaság-védelmi koncepciók megfogalmazása;

— a zaj- és rezgésvédelemhez az utólagos élsz re vételek 'helyett a prevenciók megtétele;

— veszélyes hulíadékelhelyezés, -kezelés, -feldolgozás terén a konvenciók kidolgozása és a hosszú távú feladatok rögzítése.

2. A Természetvédelmi Osztály legfontosabb feladata

Az osztály legfontosabb feladata a természetvédelmi törvény területi végrehajtása. A kezelők jogainak, kötelességeinek rögzítése és ezek figyelemmel kísérése, irányítása. A védett természeti értékek tudományos feldolgozása. A vízrendezési feladatok környezetbarát megoldásainak segítése. Általános tájvédelem területi feladatai. A társosztályokká! és a szakaszmérnökségekkell koordinálva a tudományos, társadalmi és gazdálkodó szervekkel együttműködve biztosítják a természet- és tájvédelmet, megőrzését, fenntartását és fejlesztését. Az eddigiekben eredményesen tevékenykedett az osztály a munkáshoz nélkülözhetetlen kapcsolatrendszer alakításában, 3 új természetvédelmi terület fejlesztésében. A bédai és a marcali területek megkutatásának beindításában. A természetvédelmi területek alapdokumentációinak pontosításában, pótlásában. A térségi barlangok védelmi munkáinak megszervezésében.

A lényegesebb szákmai feladatok között:

— a málr védett területek dokumen-10