Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 8. szám
tódéinak, fejlesztési koncepcióinak kidolgozása, — a területek tudományos feltárásának folytatása, — a helyi tv információs rendszer kialakítása, — védett értékek proponálása, bemutatása, — az indokolt védett területek felterjesztése, *— társadalmi tudatformálás, — természetvédelmi és tájvédelmi hosszú távú koncepciók kidolgozásai — természeti értékkataszter kidolgozása és karbantartása —, a legfontosabbak a teljesség igénye nélkül. 3. Kárelhárítási Osztály munkája és feladatai A vízgazdálkodás keretén beliül gondoskodik az ármentesítés, folyószabályozás, vízrendezés, belvízmentesítés, vízi utak biztosításának szakágazati irányításával. E területeken beiül a hatásköri elhatárolásnak megfelelően hatósági, szakhatósági, illetve a kategorizálásnak kezelői feladatait látja el. A szakirányítás, igazgatási területén a törvényi és műszaki előírások alapján a környezet és az érdekeltek szempontjainak figyelembevételével a teljes működési terület engedélyezési, szakáiliásfoglalási feladatait végzi. A készülő közép- és hosszú távú koncepciók, tervek alaposságát és természetbe illő kialakítását a folyamatosan fejlesztett tanulmány és számítógépes nyilvántartási adattár is elősegíti. A kezelői feladatok ellátása mintegy 138,0 fkm közös érdekű folyószakaszra', 110 km árvédelmi töltésre, 755 km vízrendezési és belvizes vízfolyásszakaszra, 8 db főművi tározóra és ezek kapcsolódó létesítményeire terjed ki. A művék üzemdtetésének, fenntartá'sának és fejlesztés ének terveinél, valamint a konkrét megvalósításnál az alapfunkció biztosítása mellett a természetbe, illetve a környezetbe való organikus illeszkedés a fő szempont. Az osztály szervezésében és szakmai irányítása mellett működik a Műszaki Biztonsági Szolgálat, mely az egész Igazgatóság szakmai tevékenységével összefüggésben az érvényben levő jogszabályoknak megfelelően a kárelhárítási feladatokat látja él. 4. Vízgazdálkodási Osztály Tevékenységét vízgazdálkodási és vízellátási csoportra tagozódva látja el. (A súlyponti tevékenységi körök egy része elsősorban hatósági, szakhatóságii feladatokat jelent. Ezek a vízkészlet-gazdálkodás, vizbázi svéd elém, vízellátás, mezőgazdasági vízihasznosítás, barlangok védelme. A tevékenységi kör másik része szolgáltatás jellegű, illetve üzemeltetési feladat, mint a vízrajzi ésZlelőhálózat fenntartása és az adatok feldolgozása, a víziközmű társulatok szervezései, műszaki könyvtár üzemeltetése és valamennyi szakágazati funkcióban szakvélemények készítése. A szakágazati feladatkörök ötvözeteként az osztály hatáskörébe tartozik a térség általános vízgazdálkodási rendjének figyelemmel kísérése és fő irányvonallá inak meghatározása hangsúlyozottan a vízkészletek megóvása és takarékos felhasználása területén. A termelő és szolgáltató üzemeik közül : 1. A Gépüzem közel 230 millió forint értékű termelést és szolgáltatást tervezett 1989-re. Ebben elsősorban az Igazgatóság gépeinek javítása, karbantartása folyik. Jelentős a gépgyártási tevékenységűik, litt az országosan ismertté vált „HIDROT” termékcsalád kapja a főszerepet. A műszaki fejlesztés alapvetően a különféle vízi és szárazföldi kaszálógépek kifejlesztésére irányult. Egyik legsikeresebb termékük a HIDROT, G—5000 típusú 5 m-es gémkinyúlású fűkasza volt, a mii bői közel 600 db-ot gyártottak. Az üzem keretében működik a vízi feladatokat ellátó hajózó részleg. 2. Az Építési Üzem 221 millió forint generáltermelési értékű tevékenységet tervezett. Az üzem legfontosabb feladatai közé a működési területen levő szakmai, vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi feladatok tervezése, kivitelezése, fenntartásai, valamint egyéb szolgáltató és építőanyag-ipari feladatok tartoznak. Mindezeknek saját gép- és eszközparkkal felél meg. 3. A Környezetvédelmi és Vízügyi Mérőállomás: 37 millió termelés és szolgáltatás értéket tervezett, közel 60 fővel dolgozik, önelszámoló egységként a szakágazati és külső megrendelők (felé. Elsősorban környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi mérő, tervező, prognosztizáló feladatokat lát el, jelentős eszköz- és szellemi kapacitással. Természetesen egy ilyen rövid információhoz nem lehet teljes körben bemutatni egy olyan sokszínű összetett tevékenységet, mint amilyen a Déldunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon folyik. így az igénynek részben megfelelve, inkább azokról a területi és szervezési feladatokról, gondokról és eredményekről írtunk, amelyek nálunk a legjellemzőbbék. Dr. Álló Miklós Az AQUA Kiadó szakkönyvajánlata: A vízminőség-szabályozás kézikönyve Szerk.: Katona Emil A neves szerzőgárda munkájának eredményeként létrejött kézikönyv összefoglalja a vízgazdálkodás egyes szakágazatainak vízminőségi összefüggéseit, a vízminőség-védelem kialakulásának és differenciálódásának történelmi folyamatát. Az egyetemes minőség-fogalomból és a minőséig változásának dialektikus törvényszerűségeiből kiindulva kidolgozza a vízminőség gyakorlatilag is alkalma Zható fogalomrendszerét, majd erre építve levezeti a vízszennyezés, a vízminőségváltozás és a vízminőség-szabályozás folyamatát. Konkrétan ismerteti a különböző szennyező forrásokat, a vízszennyező anyagok keletkezését és vízbejutását, azok hatásmechanizmusát és az általuk okozott káros folyamatokat, majd módszertani útmutatót ad a károk megelőzését szolgáló vízminőségi követelményrendszer kialakítására és ennek felhasználásával meghatározza az optimális vízminőség-szabályozás alapelveit. 471 oldal, számos — részben színes — ábra és térképmelléklet Ara kötve 385,— Ft A kiadvány megvásárolható az AQUA Kiadó könyvesboltjában: Budapest V., Alkotmány u. 31. Telefon: 1-329-940/241. Postai szállításra megrendelhető az AQUA Kiadó és Nyomda Leányvállalat címén: 1368 Budapest, Pf. 178. 11
