Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
Magyar szempontból külön öröm, hogy Zabré úr nagy érdeklődést mutatott az esetleges francia nyelvű NHTT iránt. Hangsúlyozta a szakemberhiányukat, amelyet jelenlegi oktatási lehetőségeik között nem tudnak leküzdeni. Fontosnak tartom Hussein Maiga úrral, a niamey-i AGRHYMET Központ technikusképző tanfolyamának hidrológiai professzorávail folytatott megbeszélést is. Ez a Központ az aszály leküzdésére létrejött, és különféle nemzetközi szervezetek á'ltaj finanszírozott afrikai nemzetközi szervezet, amely meteorológiai, hidrológiai, stb. szakterületeken igényelt technikusi szintű szakemberek képzését végzi 2 éves tanfolyam keretében. Maiga úr nagy érdeklődést mutatott a VITUKI Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyama, különösen annak tervezett francia nyelvű változata iránt. Ö maga szívesen tartana vendégelőadóként egy-két előadást a tanfolyamon franciául és angolul. Hasonlóképp szívesen fogadnának magyar előadókat is. Általában minden együttműködés iránt érdeklődött. — A következő nagy út az USA-ba: Baltimore-ba és Riversidbe vezetett. Ez a kiküldetés hogyan kapcsolódik a magyar érdekekhez? — Kiküldetésem több ponton is kapcsolódik a hazai kutatási témákhoz. Ismeretes, hogy Fehér János, a VITUKI tudományos munkatársa, a kaliforniai Riverside-ban lévő USDA Salinity Laboratoryban ösztöndíjasként tartós kiküldetésben végez kutató munkát, amely fontos része a DISNIT kifejlesztésének. — Ez mit jelent kissé részletesebben? — A Magyar Tudományos Akadémiától 1986-ban kapott OTKA-megbízás alapján vezetem azt a kutatócsoportot, amelynek feladata a talaj gyökérzónájában a viz/nitrogén forgalmat leíró, vízgazdálkodási, környezetvédelmi és agrárszakemberek áltail operatív célokra felhasználható számitógépes modell kidolgozása (ennek elnevezése DISNIT 2 lesz). A kutatócsoportban a VITUKI és a TAKI (MTA Talajtani és Agrokémiai Intézete) munkatársai vesznek részt. 1987-ben, az USDA Salinity Laboratory, Riverside-ban tett első látogatásom során merült fel először annak gondolata, hogy az ott kidolgozott WORM modellt — mely a talajban történő oldatszivárgást írja le — sikerrel beépíthetnénk az általunk készítendő modellbe, annak részmodelfjeként. Az ottani kutatócsoport vezetőjének, M. Th. van Genuchten úrnak 1988. tavaszán a VITUKI-bam és a TAKI-ban tett látogatóba a DISNIT 2 kifejlesztését, illetően még bővebb lehetőségeket tárt fel. Ezért van Genuchten úr felajánlotta, hogy kutatócsoportunk egy tagját költségükre a szükséges — de legalább 1 évi — időtartamra Riverside-ban fogadja, hogy az modellünk kifejlesztését saját kutatócsoportjába beépülve, de a magyarországi kutatókkal szoros kapcsolatban maradva végezze. Erre a munkára kutatócsoportunk prominens tagját, Fehér Jánost találtuk legalkalmasabbnak, aki 1988. szeptemberében el is foglalta helyét van Genuchten úr mellett. Jelenlegi Riverside-i látogatásom célja a végzett munka áttekintése, a modell további fejlesztési munkálatainak megvitatása, valamint annak a koordinációs tevékenységnek a megbeszélése volt, amelyre a kutatócsoport többi tagjainak a munkáját illetően, a közös munka eredményes befejezése érdekében szükség van. örömmel mondhatom el, hogy Fehér János eddigi Riverside-i tevékenysége során egy teljesen újszerű Szakértői Rendszert (Expert System) dolgozott ki, amely a DISNIT 2 operativ alkalmazási lehetőségeit fogja biztosítani üzemi viszonyok között. A Szakértői Rendszer ilyen, valamint egyéb felhasználási lehetőségeit illetően van Genuchten úrnak is jó véleménye van. Tapasztalataim szerint Fehér János Riverside-i kiküldetése nagy mértékben elősegítette az OTKA-feladat megoldását. Várható, hogy a kidolgozott modell magas szintű és a gyakorlatban jól alkalmazható lesz. Riverside-i látogatásomat arra is felhasználtam, hogy a Salinity Laboratory folyamatban lévő kutatási munkáit megismerjem. Ezek elsősorban az oldatoknak a talajban való mozgását vizsgáló liziméteres kísérletek, valamint só-tűrő növényfajták megtalálására, illetve kitenyésztésére vonatkozó kutatások, amelyeket rendkívül hasznosnak és fontosnak tartok magyar vízügyi-környezetvédelmi-mezőgazdasági szempontból is. Felkérésre előadást tartottam Magyarország vízrendezési problémáiról, amelyen a Salinity Laboratory összes kutatója részt vett. Ismertettem vízrendezéseink történetét és jelenlegi helyzetét, különös tekintettel annak környezetvédelmi vonatkozásai ra. — Amerikai kiküldetése során részt vett a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IAHS) WGASVR (Working Group on Atmosphere-Soil-Vegetation Relations) munkájában, és előadást tartott Baltimorban az IAHS Harmadik Tudományos gyűlésén. Nemzetközi tevékenysége elismeréseként felkérték az IAHS Atmoszféra-Talaj-Növényzet Kapcsolatát Kutató Nemzetközi Bizottság vezetésére. Milyen konkrét előzményei vannak ennek a megtisztelő megbízásnak? — Az IAHS a Levegő-Talaj-Növényzet Munkacsoportját 1987-ben Vancouverben tartott közgyűlése során hozta létre abból a célból, hogy a Felszíni Vizek Nemzetközi Bizottsága és a Felszínalatti Vizek Nemzetközi Bizottsága munkája közti rést betöltse. E Munkacsoport vezetésével engem bízott meg, azt kérve, hogy dolgozzuk ki, miképp illeszkedjék munkáink az IAHS szervezeti felépítésébe, továbbá, hogy milyen feladatokat lássunk el. Munkacsoportom tagjaival az elmúlt másfél év során levelezéssel tartottam állandó kapcsolatot, és dolgoztam ki azt a jelentéstervezetet, amelyet első ülésünkön terjesztettem elő. Erre az ülésre került sor a Harmadik Tudományos Gyűlést megelőző napokban. A jelentést az IAHS Bureau elfogadta, és elhatározta a Munkacsoport állandó bizottsági rangra történő emelését (International Committee on Atmosphere-Soil-Vegetation Relations) azzal, hogy ezt a Bécsben 1991-ben tartandó Közgyűlésnek — ügyrendi okokból — még meg kell erősítenie. Az új Bizottság elnökének engem kértek fel és megbíztak, hogy tevékenységünket máris a határozatban foglaltaknak megfelelően folytassuk. Ettől kezdve állandóan részt is vettem az IAHS Bureau munkájában. Ennek során egy Magyarországra nézve jelentős javaslatot támogattam, nevezetesen egy „George Kovács Memorial Scholarship” megalapításának gondolatát, amellyel évente egy-egy fejlődő országbeli pályázónak juttatnának ösztöndíjat UNESCO-támogatta nemzetközi továbbképző tanfolyamon való részvétel céljából. Az IAHS elhunyt korábbi magyar elnöke emlékének tiszteletén kívül a VITUKI által szervezett nemzetközi tanfolyam anyagi állapjainak bővítési lehetősége szempontjából is fontos javaslat megvalósulására jó esély van. A Nemzetközi Bizottság (International Committee on Athmosphere-Soil-Vegetation Relations) létrehozását saját kutatásaink előmozdítása szempontjából igen hasznosnak, személyem felkérését annak vezetésére pedig országunk szempontjából is rendkívül megtisztelőnek tartom. Munkámat a hazai kutatók bevonásával, azok tapasztalatainak hasznosításával kívánom végezni. Az IAHS Bureau-ban való szereplésemmel pedig a magyar hidrológia érdekeit is elő szeretném mozdítani. — A megtisztelő megbízatáshoz gratulálva köszönöm a beszélgetést. Déri Józsel Hatékony szennyvíztisztító rendszer Aramimpulzusok és generált koaguláló szer komplex fizikai-kémiai hatásán alapul az a rendszer, amelyet a Harkovi Gépipari Intézetben dolgoztak ki. Segítségével ötször kevesebb koaguláló szert kell alkalmazni, mint a hagyományos, vegyi úton történő szennyvíztisztítás esetén. Egy köbméter szennyvizet az új eljárással mindössze 0,5 kWó energia igénybevétele mellett tisztítanak meg. Mivel az új berendezés méretei és súlya is kicsi, az iparvállalatokon kívül kisebb települések, vagy ivóviztisztító állomások is alkalmazhatják. (APN) 27
