Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 5. szám

szükséges (környezeti) kondíciókat is biztosítják.

Mindennek ellentmondani látszik az a tény, hogy középtávon a magyar gazdaság teljesítőképességének, a növekedésnek és a szerkezetátalakulásnak, a belső feíhafmozóképességnek érezhető javulása nem várható és a külföldi forrásbevonás is korlátokba fog ütközni. Bár a közepes technológiai színvonalú és dinamizmusát vesztett gazdaságunkban a környezetromlás felgyorsulása is reális feltételezés, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében gazdaságstratégiailag nem racionális út a környezetszennyező technikák alkalmazásában, befogadásában rejlő komparatív előnyök kiaknázása. Ma már kétségtelen, hogy a felzárkózás útja a környezetkímélő technológiák és környezetbarát termékskála (exportszerkezet) irányába való haladás lehet.

A környezetvédelem így nem egy tárca (ágazat) politikája, hanem össztársadalmi érdek kifejezése.

Olyan fejlesztési irányok kitűzése szükséges tehát, amelyek biztosítják a környezetet alkotó természetes rendszerek hasznosítását, káros hatások elleni hatékony védelmét, tervszerű fejlesztését, az erőforrások gyarapítását, az ökológiai stabilitás tartós fennmaradását, a kiegyensúlyozott fejlődés követelményeit.

Ez jelenti a környezeti politika és a fejlesztési stratégia összehangolását.

2.2. A feladatok ütemezése

A nemzetközi környezetvédelmi, fejlesztési program belátható idősávja az ezredfordulóig terjedő időszak. A szakértelemre, a környezetvédelmi irányításra és a társadalmi igények képviselőire komoly felelősség hárul az észszerű kompromisszumok kialakítása tekintetében; melyek azok a környezeti problémák, amelyek megszüntetésére, és melyek azok, amelyek enyhítésére vállalkozhatunk a következő évtizedben, illetve milyen környezeti ártalmak tartós elviselésére kell és lehet felkészülnünk. A feladatok részletes ütemezése elkerülhetetlen; vázolni szükséges egy 3—4 éves stabilizációs szakasz és utána egy középtávú fejlesztés reálisan megvalósítható feladatait. A kormány kibontakozási programjával összhangban kell lennie a környezeti politika programjának.

A feladatok kétféle csoportosításban jelennek meg. A célokat illetően a környezeti elemek (víz, levegő, talaj stb.) állapotának változása kívánatos, ennek elérése érdekében azonban a feladatokat gazdasági, társadalmi tevékenységekként (termelés, fogyasztás, ipar, mezőgazdaság stb.) kell megfogalmazni.

Rövid távon a stabilizációs szakaszban:

9 Alapvető feladat a környezetromlás megállítása, a környezetgazdálkodás és a közgazdasági szabályozórendszer összhangjának megteremtése, tekintve, hogy a gazdaság és ökológia mind több szállal szövődik össze — helyileg, országosan és

globálisan — az okok és következmények egybefüggő rendszerévé.

Ezért — környezetvédelmi szempontból is — elfogadhatatlan, ha a gazdaság változatlan struktúrában próbál tovább működni, szűk körű erőforrás és importkorlátos környezetvédelem mellett.

9 Nincs megbízható ismeretünk arról, hogy a környezet meddig képes tűrni és kielégíteni a növekvő szükségleteket. Rendkívül lényeges a környezet állapotának állandó megfigyelése, változásainak követése, értékelése, a várható állapot előrejelzése.

Ezért kiemelkedő fontosságú az országos környezetvédelmi monitoringrendszer kiépítése, minőségi fejlesztése, az ágazatközi egységes informatikai rendszer létrehozása, ennek alapján rendszeres, nyilvános jelentés készítése az ország környezeti állapotáról.

9 A környezeti állapot romlásának megállapításánál prioritást kell élveznie a fokozottan (vagy súlyosan) sérült, szennyezett vagy veszélyeztetett területeknek, ezeken azokat a szennyező tevékenységeket kell mérsékelni vagy megszüntetni, amelyek a legveszélyesebbek, vagy leginkább koncentráltan szennyeznek.

— Az ország legszennyezettebb területein és településein hozzák nyilvánosságra adatokkal együtt a legjelentősebb szennyezőket és az összes emissziót.

— Egyidejűleg jelenjen meg a nyilvánosság előtt a csökkentési ütemterv.

— A prioritásokat úgy kell megállapítani, hogy elsősorban a norma felett szennyezett területeken szűnjön meg ez az állapot.

— A norma feletti állapot szempontjából se csupán a légszenynyező anyagokat vegyék figyelembe, hanem azokat is, amelyeket ma nem, vagy csak elvétve mérnek.

— A levegőtisztaság-védelmi ütemterv radikális javulást jelentsen.

— Meg kell újítani a levegő szenynyezettségét mérő hálózatot.

9 A vízellátási feladatok teljesítését meghaladó mértékben kell megoldani a szennyvíz gyűjtését, elvezetését és tisztítását. Érvényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy a vízellátás feltétele legyen a szenynyezett víz elhelyezéséről való gondoskodás.

Azokon a területeken, ahol a csatornázás nincs megoldva, de a vezetékes vizet a lakóházakba bevezették, sürgős feladat a szennyvíz elhelyezése. A prioritást a karsztos területek és a talajvízelszenynyeződés szempontjából veszélyes területek élvezzék.

9 A dunántúli karszton kialakult kritikus helyzet megállítása és megfordítása, a vízbázisok védelme érdekében érvényt kell szerezni a vízkiemelési korlátozásoknak.

9 Az Európai Gazdasági Közösségben 1992-ben megvalósuló belső piac azzal is együtt jár, hogy a tagországok — egyebek mellett — öszszehangolják előírásaikat, környezetvédelmi politikájukat. Ez azt is jelenti, hogyha termelésünkben, külgazdasági tevékenységünkben nem alkalmazkodunk idejében a korszerű környezetvédelmi előírásokhoz, normákhoz, akkor számos területen a magyar termékek kiszorulnak a Közös Piacról.

A kibontakozás hosszabb távú feladatai:

9 A távlati koncepció alapvetően ökológiacentrikus legyen, világosan mutassa be, különböztesse meg a választott fejlesztéspolitika esetén a környezetben bekövetkező (visszafordíthatatlan) változásokat, és értékelje (becsülje meg) azok hatását az ökológiai stabilitásra, egészségügyi feltételekre.

® Általánossá kell tenni a környezeti hatásvizsgálatok rendszerét és — ezen belül — a környezetet érintő beruházások terveinek az előkészítő időszakban történő társadalmi véleményezését.

9 A gazdaság szerkezeti átalakításának együtt kell járnia a környezetkímélő technológiák fejlesztésével és alkalmazásuk terjesztésével.

9 Az infrastruktúra kiemelt fejlesztése szükséges, a gazdaság rugalmas alkalmazkodóképességét, és így hosszabb távon kiegyensúlyozott növekedését akadályozó elmaradásának felszámolására.

9 Megújuló erőforrásaink közül legnagyobb jelentősége a termőtalajnak van, ennek védelme központi jelentőségű. Romlását — rombolását— meg kell akadályozni, állapotának javítását hatékony eszközökkel (a műtrágyázás észszerű mértékével, a komplex melioráció folytatásával, a termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő kultúrák és agrotechnikák alkalmazásával) kell biztosítani.

9 Gyártmányaink jelentős része nem csupán elavult és korszerűtlen, hanem konstrukciós, összetételre viszszavezethető okokból környezetszennyező is, ezzel elhasználódás után további károkat okoz. Felül kell vizsgálni a háztartási energiafogyasztó berena'ezéseket, a lakosság rendelkezésére bocsátott energiahordozókat, a benzin ólomtartalmát, a háztartásvegyipar termékeit (mosószer, öblitő, mosogató, és tisztító szerek) és a csomagolóanyagokat. A forgalomba hozatali engedély megadásánál határozottan érvényesíteni kell a környezetvédelmi szempontokat.

9 Az igény oldaláról is felül kell vizsgálni az energiapolitikát. A műszaki fejlesztés során energiatakarékos eszközök és megoldások prioritását kell biztosítani, főleg a villamos energiát csúcsüzemben fogyasztó berendezések esetén. Beruházási alternatívaként nem csak az energetikai kiszolgáló létesítményt kell vizsgálni, hanem a fogyasztás csökkenését lehetővé tevő eszközök gyártását, forgalmazását is.

Törekedni kell az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére,

3