Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 5. szám

szükséges (környezeti) kondíciókat is biztosítják. Mindennek ellentmondani látszik az a tény, hogy középtávon a magyar gazdaság teljesítőképességének, a nö­vekedésnek és a szerkezetátalakulás­nak, a belső feíhafmozóképességnek érezhető javulása nem várható és a külföldi forrásbevonás is korlátokba fog ütközni. Bár a közepes technoló­giai színvonalú és dinamizmusát vesz­tett gazdaságunkban a környezetrom­lás felgyorsulása is reális feltételezés, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetközi versenyképesség ja­vítása érdekében gazdaságstratégiai­­lag nem racionális út a környezet­­szennyező technikák alkalmazásában, befogadásában rejlő komparatív elő­nyök kiaknázása. Ma már kétségtelen, hogy a felzárkózás útja a környezetkí­mélő technológiák és környezetbarát termékskála (exportszerkezet) irányába való haladás lehet. A környezetvédelem így nem egy tár­ca (ágazat) politikája, hanem össztár­sadalmi érdek kifejezése. Olyan fejlesztési irányok kitűzése szükséges tehát, amelyek biztosítják a környezetet alkotó természetes rend­szerek hasznosítását, káros hatások el­leni hatékony védelmét, tervszerű fej­lesztését, az erőforrások gyarapítását, az ökológiai stabilitás tartós fennma­radását, a kiegyensúlyozott fejlődés kö­vetelményeit. Ez jelenti a környezeti politika és a fejlesztési stratégia összehangolását. 2.2. A feladatok ütemezése A nemzetközi környezetvédelmi, fej­lesztési program belátható idősávja az ezredfordulóig terjedő időszak. A szak­értelemre, a környezetvédelmi irányí­tásra és a társadalmi igények képvi­selőire komoly felelősség hárul az ész­szerű kompromisszumok kialakítása te­kintetében; melyek azok a környezeti problémák, amelyek megszüntetésére, és melyek azok, amelyek enyhítésére vállalkozhatunk a következő évtized­ben, illetve milyen környezeti ártalmak tartós elviselésére kell és lehet felké­szülnünk. A feladatok részletes üteme­zése elkerülhetetlen; vázolni szükséges egy 3—4 éves stabilizációs szakasz és utána egy középtávú fejlesztés reáli­san megvalósítható feladatait. A kor­mány kibontakozási programjával össz­hangban kell lennie a környezeti poli­tika programjának. A feladatok kétféle csoportosításban jelennek meg. A célokat illetően a környezeti elemek (víz, levegő, talaj stb.) állapotának változása kívánatos, ennek elérése érdekében azonban a feladatokat gazdasági, társadalmi te­vékenységekként (termelés, fogyasztás, ipar, mezőgazdaság stb.) kell megfo­galmazni. Rövid távon a stabilizációs szakaszban: 9 Alapvető feladat a környezetromlás megállítása, a környezetgazdálko­dás és a közgazdasági szabályozó­­rendszer összhangjának megterem­tése, tekintve, hogy a gazdaság és ökológia mind több szállal szövődik össze — helyileg, országosan és globálisan — az okok és következ­mények egybefüggő rendszerévé. Ezért — környezetvédelmi szem­pontból is — elfogadhatatlan, ha a gazdaság változatlan struktúrában próbál tovább működni, szűk körű erőforrás és importkorlátos környe­zetvédelem mellett. 9 Nincs megbízható ismeretünk arról, hogy a környezet meddig képes tűrni és kielégíteni a növekvő szük­ségleteket. Rendkívül lényeges a környezet állapotának állandó meg­figyelése, változásainak követése, értékelése, a várható állapot előre­jelzése. Ezért kiemelkedő fontosságú az országos környezetvédelmi monito­­ringrendszer kiépítése, minőségi fejlesztése, az ágazatközi egységes informatikai rendszer létrehozása, ennek alapján rendszeres, nyilvános jelentés készítése az ország környe­zeti állapotáról. 9 A környezeti állapot romlásának megállapításánál prioritást kell él­veznie a fokozottan (vagy súlyosan) sérült, szennyezett vagy veszélyez­tetett területeknek, ezeken azokat a szennyező tevékenységeket kell mérsékelni vagy megszüntetni, ame­lyek a legveszélyesebbek, vagy leg­inkább koncentráltan szennyeznek. — Az ország legszennyezettebb te­rületein és településein hozzák nyilvánosságra adatokkal együtt a legjelentősebb szennyezőket és az összes emissziót. — Egyidejűleg jelenjen meg a nyilvánosság előtt a csökkentési ütemterv. — A prioritásokat úgy kell megál­lapítani, hogy elsősorban a norma felett szennyezett terüle­teken szűnjön meg ez az álla­pot. — A norma feletti állapot szem­pontjából se csupán a légszeny­­nyező anyagokat vegyék figye­lembe, hanem azokat is, ame­lyeket ma nem, vagy csak elvét­ve mérnek. — A levegőtisztaság-védelmi ütem­terv radikális javulást jelentsen. — Meg kell újítani a levegő szeny­­nyezettségét mérő hálózatot. 9 A vízellátási feladatok teljesítését meghaladó mértékben kell megol­dani a szennyvíz gyűjtését, elvezeté­sét és tisztítását. Érvényt kell sze­rezni annak az alapelvnek, hogy a vízellátás feltétele legyen a szeny­­nyezett víz elhelyezéséről való gon­doskodás. Azokon a területeken, ahol a csatornázás nincs megoldva, de a vezetékes vizet a lakóházakba be­vezették, sürgős feladat a szenny­víz elhelyezése. A prioritást a karsz­tos területek és a talajvízelszeny­­nyeződés szempontjából veszélyes területek élvezzék. 9 A dunántúli karszton kialakult kri­tikus helyzet megállítása és meg­fordítása, a vízbázisok védelme ér­dekében érvényt kell szerezni a víz­­kiemelési korlátozásoknak. 9 Az Európai Gazdasági Közösségben 1992-ben megvalósuló belső piac azzal is együtt jár, hogy a tagor­szágok — egyebek mellett — ösz­szehangolják előírásaikat, környe­zetvédelmi politikájukat. Ez azt is jelenti, hogyha termelésünkben, kül­gazdasági tevékenységünkben nem alkalmazkodunk idejében a korsze­rű környezetvédelmi előírásokhoz, normákhoz, akkor számos területen a magyar termékek kiszorulnak a Közös Piacról. A kibontakozás hosszabb távú feladatai: 9 A távlati koncepció alapvetően ökológiacentrikus legyen, világosan mutassa be, különböztesse meg a választott fejlesztéspolitika esetén a környezetben bekövetkező (vissza­fordíthatatlan) változásokat, és ér­tékelje (becsülje meg) azok hatá­sát az ökológiai stabilitásra, egész­ségügyi feltételekre. ® Általánossá kell tenni a környezeti hatásvizsgálatok rendszerét és — ezen belül — a környezetet érintő beruházások terveinek az előkészítő időszakban történő társadalmi vé­leményezését. 9 A gazdaság szerkezeti átalakításá­nak együtt kell járnia a környezet­kímélő technológiák fejlesztésével és alkalmazásuk terjesztésével. 9 Az infrastruktúra kiemelt fejlesztése szükséges, a gazdaság rugalmas alkalmazkodóképességét, és így hosszabb távon kiegyensúlyozott növekedését akadályozó elmaradá­sának felszámolására. 9 Megújuló erőforrásaink közül leg­nagyobb jelentősége a termőtalaj­nak van, ennek védelme központi jelentőségű. Romlását — rombolá­sát— meg kell akadályozni, állapo­tának javítását hatékony eszközök­kel (a műtrágyázás észszerű mérté­kével, a komplex melioráció folyta­tásával, a termőhelyi adottságok­nak leginkább megfelelő kultúrák és agrotechnikák alkalmazásával) kell biztosítani. 9 Gyártmányaink jelentős része nem csupán elavult és korszerűtlen, ha­nem konstrukciós, összetételre visz­­szavezethető okokból környezet­­szennyező is, ezzel elhasználódás után további károkat okoz. Felül kell vizsgálni a háztartási energia­­fogyasztó berena'ezéseket, a lakos­ság rendelkezésére bocsátott ener­giahordozókat, a benzin ólomtar­talmát, a háztartásvegyipar termé­keit (mosószer, öblitő, mosogató, és tisztító szerek) és a csomagoló­anyagokat. A forgalomba hozatali engedély megadásánál határozot­tan érvényesíteni kell a környezet­­védelmi szempontokat. 9 Az igény oldaláról is felül kell vizs­gálni az energiapolitikát. A műsza­ki fejlesztés során energiatakarékos eszközök és megoldások prioritását kell biztosítani, főleg a villamos energiát csúcsüzemben fogyasztó berendezések esetén. Beruházási al­ternatívaként nem csak az energeti­kai kiszolgáló létesítményt kell vizs­gálni, hanem a fogyasztás csökke­nését lehetővé tevő eszközök gyár­tását, forgalmazását is. Törekedni kell az energiafelhasz­nálás hatékonyságának növelésére, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom