Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 3. szám
— Egyenirányító hűtés: a régebbi telepítésű higanykatódos egyenirányítók vízigénye 36 m3/t volt, jelenleg ezek helyett már félvezetős egyenirányítók működnek, ezek vízigénye lényegesen kevesebb, ezen túlmenően alkalmazásuk lehetővé tette a recirkulációs vízhasználati mód alkalmazását is. Jelenleg a fajlagos hűtővízigény a feszültségtől függően 8—16 m3/t alumínium. — A kompresszorüzemi hűtővízigény, valamint a kohókádak csapolását biztosító vákuumhálózat és egyéb szivatynyúk hűtővizigénye: 8—9 m3/t alumínium. — öntödei vízhasználat a gyártmányválasztéktól függően 10—13 m3/t alumínium. Ezen belül a tuskóöntő-gépek vízigénye 10—16 m3/t alumínium. Tömbösítés (víznélküli technológia). öntvehengerelt huzal, szalag 10—16 m3/t. — Gázmosó vizek: a kohógázok fluortartalmának, kátrány és kénvegyületek nedves leválasztására használják a porleválasztás után. A mosási módszertől függően a frissvíz igény 1—3 m3/t, míg a teljes vízigény 200 m3 is lehet teljes gáztisztítás mellett. Jelenleg csak üzemi kísérletek folynak a hazai kohókban a gáztisztításra, és csak az elszívott, koncentrált szennyezőanyagokat tartalmazó gázmosás bevezetése várható a teljes gáztisztítás igen nagy beruházási igénye miatt. Alumínium félgyártmányok vízhasználatai A két legjelentősebb üzem a Székesfehérvári Könnyűfémmű és a Kőbányai Könnyűfémmű. A gyártástechnológiák vízigénye az üzemek technológiájától, a berendezések korszerűségétől, a vízellátás rendszerétől erősen függ. — Tuskóöntésnél a kemencéik és a kakillahűtés igényel jelentős hűtővizet. A fajlagos vízigény átlagosan 50 m3/t. — Meleg- és hideghengerlésnél a hengereket különleges olajjal hűtik, majd az olaj hőfokát vízhűtőn való átvezetéssel biztosítják. Meleghengerlésnél a hűtőközeg 4— 10% olajat tartalmazó vizes emulzió. Fajlagos vízhasználat: 55 m3/t alumínium. — A présmű, húzómű és kovácsmű fajlagos vízigénye: 100 m3/t, döntő mértékben közvetett hűtést alakítottak ki. A hőkezelési műveleteknél közvetlen hűtést alkalmaznak, ennek vízigénye 10—15 m3/t. — Felületkezelésnél: zsírtalanítás, pácolás, eloxálás technológiák vízigénye jelentkezik. A kohászat vízszennyezése A kohászat által 1985-ben kibocsátott szenny- és használtvíz mennyisége 129,9 millió m3 volt, melyből élővízbe vezettek 69,6 millió m3-t, közcsatornába 23,8 millió m3 szennyvizet. A szenynyezetlen használtvíz elvezetése csapadékvíz rendszeren keresztül történik. Erősen szennyezett víz keletkezik a kokszgáz tisztítása során, az ún. ammonias víz, mely a jelentős mennyiségű ammónián kívül szulfidot, fenolt, szabad cianidot is tartalmaz. A szennyvíz tisztítására a kémiai kezeléssel kombinált biológiai tisztítás lép előtérbe. Az ammónia eltávolítása még nem megoldott. A kohógáz tisztítása során a mosóvíz cianiddal szennyeződik. Jelentős az olajos, revés vizek keletkezése is. A timföldgyártásnál jelentős mennyiségű lúgos szennyvíz keletkezik, amelynek egy részét a lényegesen kevesebb, de külön csatornán gyűjtött savas szennyvizekkel semlegesítik, majd mintegy 90%-át visszavezetik az ipari víz rendszerbe. A timföldgyártás legjelentősebb környezetszennyezése a keletkező vörösiszap tárolásaikor jelentkezik, bár a szállításhoz használt lúgos víz jelentős részét visszavezetik, de a tároló térről szivárgás útján lúgos víz kerülhet a talajvízbe. Az egyéb szennyeződéseket (olaj, zsír, lebegőainyag) a meglévő szennyvíztisztító berendezések gondos üzemeltetése mellett jó hatásfokkal tisztítják. Az alumínium kohósításánál zsíros, olajos emulziós szennyvizek keletkeznek viszonylag nagy mennyiségben. Az alumínium további feldolgozásánál is elsősorban olajemulziós szennyvizek, felületkezelésnél savas, lúgos szennyvizek keletkeznek. Az iparág helyzete és várható fejlesztése Az ipari termelés fejlődésében a gépipar szerepe meghatározó, más népgazdasági ágazatok fejlődésében is nagy jelentőséggel bír. A gépipar fejlesztésében alapvetően szinttartást, pótlást eredményező, és csak néhány nagyobb beruházás várható. Jelenleg folyó és a közeljövőben várható fejlesztések a következő üzemekben, ill. ágazatokban lesznek. A gépiparban a legfontosabb célkitűzés az elektronikai ipar fejlesztése. Ezen belül kerül sor a MEV gyöngyösi gyárában új, korszerű elemgyártás lé^ tesítésére, a Kontaktában vázszerkezetek és elektromechanikai alkatrészgyártás fejlesztésére. A BHG-ben elektronikai telefonközpont-gyártás kialakítására kerül sor. A gépek, gépi berendezések alágazatban a Magyar Gördülőcsapágy Művek, az Ikarus gyártásfejlődése várható, a Rába Győrött új motorgyártó csarnokot létesít, és építi a Szentgotthárdi Mezőgazdasági Gépgyárat. A Csepel Autógyárban új sebességváltó gyártási bázisát teremtik meg. A villamosipari gépek alágazatban az Akkumulátor- és Szárazelemgyárban, az Ikladi Műszergyárban lesznek jelentősebb fejlesztések. A műszergyártás, fémtömegcikkgyártásban a MOM, a MOFÉM, az Elzett A kohászat vízgazdálkodási feladatai A kohászatban ugyan a közeljövőben nem várhatók jelentősebb beruházások, melyekhez kapcsolódóan komolyabb környezetvédelmi beruházásokra is sor kerülne. Szintentartó, kisebb beruházások keretében azonban elsősorban a vízminőség helyzeten lehet, és kell is javítani, a vízgazdálkpdásét tovább kell korszerűsíteni. A gyártástechnológiák vízhasználata, a használtvizek elvezetése és a szennyvizek tisztítástechnológiája, valamint a kinyert hulladékok elhelyezésének együttes vizsgálata különösen fontos feladat. Törekedni kell a zsír-, olajszennyezések csökkentésére, az emulziós szennyvizek tisztításának megoldására, a só-, lebegőanyag-kibocsátás csökkentésére, a kokszolók szennyvizéből az aromás szénhidrogének kinyerésére. Az alumíniumkohászatban meg kell akadályozni a gyakori meghibásodások miatt előforduló llúgszennyeződéseket, meg kell oldani a vörösiszap hasznosítását vagy tárolását oly módon, hogy a talaj és a felszíni víz szennyeződése megelőzhető legyen. A jövőben szükségessé válik a roszszabb minőségű bauxit feldolgozása is, ami vízgazdálkodási szempontból kedvezőtlenebb, mert a hulladékanyagok fajlagos mennyisége nő. Ebben az esetben a szennyvíztisztítás és -elhelyezés fokozott figyelmet igényel, különösen a 'közép-dunántúli karsztvizkészlet minőségének védelme érdekében. Zár- és Vasalatgyárban, a Kéziszerszámgyárban lesznek jelentősebb beruházások. A közeljövőben várható a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás fejlesztése, valamint a közúti járműgyártás fejlesztése. Az iparág fejlődését mutató bruttó termelési index alakulása a következő: Év/%: 1950/100; 1955/205; 1960/343; 1965/545; 1970/790; 1975/1150; 1980/ 1345; 1984/1502. A gépipar fejlődése a táblázat tanúsága szerint az átlagot meghaladó volt, és kisebb ütemű fejlesztéséről ezután sem mondhatunk le. A gépipar vízbeszerzése, vízfelhasználása A gépipar nem tartozik a vízigényes iparágak közé, az iparág fajlagos teljes vízigénye 1,4 m3/1,00 Ft termelési érték, mely az iparágak között a legalacsonyabb. A gépgyárak nagysága, termékei, vertikuma, a földrajzi helyén levő természeti viszonyok miatt a vízellátás gondjai és költsége azonban széles határok között ingadozik. A gépipar vízbeszerzése 1985-ben 62 millió m3 volt, a frissvíz-felhasználása 61,1 millió m3. A vízkihasználási mutató 2,0. A gépipar vízfelhasználása az elmúlt években csökkent, mely elsőA GÉPIPAR VÍZGAZDÁLKODÁSA 24
