Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 8. szám
A korszerű információszerzés alapja: A szamiftögéppel segített szokirodalomkeresés A kutatási, fejlesztési, tervezési, vezetési, szervezési stb. feladatok megoldási folyamatának első fázisa az idő- és munkaigényes szakirodalom-feltárás. A munka ezen szakaszát idő- és pénztakairékossági szempontból elhagyni semmiképpen sem célszerű, egyrészt a párhuzamosság elkerülése, másrészt pedig a már meglévő eredmények felhasználhatósága végett. A sokféle információ nagytömegű megjelenése miatt azonban már egy-egy szűikebb szakterületen is egyre nehezebbé vált a célra orientált információik gyűjtése, feldolgozása. Tovább bonyolította a helyzetet az a tény, hogy az egyes feladatok megfelelő szintű megoldásához ún. kapcsolódó vagy háttér-információkra is szükség von, ilymódon az információk nagy tömegén túl gondot okozott azok nem kellő rendezettsége is. Az utóbbi évtizedben egyre több szakember fordult érdeklődéssel azon eszközök, szolgáltatások felé, amelyek megkönnyítették a szakmai tájékozódásukat. A különböző nyugati és keleti számítógépes adatbázisok hozzáférhetővé válásával a információ iránti igények sok esetben kielégíthetők voltak. Egyidejűleg jelentkezett a külföldi adatbázisokban történt információkeresés eredményeképpen áttekintett dokumentumok beszerzése iránti igény, és keletkezett egy olyan szakmai réteg, amely kedvet kapott a szolgáltatás igénybevételéhez, de nyelvismerettel nem rendelkezett. Tudomásul kell venni, ha helyeselni nem is lehet, hogy hazai viszonyok között ez a réteg képezi a derékhadat a legkülönbözőbb szakterületeken. Ez alól a saját szakterületünkkel foglalkozók sem jelentenek kivételt. Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy van igény olyan szakmai információszolgáltatási rendszer kialakítására, amelyhez tartozó adatbázis minden eleme (különböző dokumentumok pl. folyóiratcikkek, könyvek, szabványok, szabadalmak, tanulmányok, kutatási jelentések stb.) azonnal hozzáférhető az információszolgáltatást igénybe vevő számára, ugyanakkor a rendszer nyelvi nehézségtől mentes, azaz magyar nyelvű. A Vízgazdálkodási Intézetben kialakított vízgazdálkodási szakirodalmi információkereső rendszer figyelembe vette a fenti szempontokat, Az 1983. év végén az R—40 típusú számítógépre telepített — a STAIRS+CICS rendszer alapján lengyel szakemberek által kifejlesztett — AWIT+SITI szövegkereső rendszerhez tartozó adatbázis (adattár) ugyanis olyan dokumentumokból került kiépítésre, amelyek mindegyike hozzáférhető az ágazati szakkönyvtárban; a számítógépes keresés eredményét pedig idegen nyelvet nem ismerő szakember is értékelheti, mivel az adatbázis kiépítése előtt a dokumentumok feldolgozása (a cím, a tartalmi kivonat, a tárgyszavak magyar nyelvű megadása) megtörtént. Az adattár ez idő szerint tartalmaz keréken 35 ezer — 1981 és 1987 között megjelent — hazai és külföldi folyóiratcikket szakreferátum formájában, valamint kereken 4 ezer olyan tanulmányt (összefoglaló jelentést; szintén szakreferátum formában), amelynek kidolgozását a főhatóság kezdeményezte és finanszírozta. Az adatbázis minden dokumentumának alakja az alábbi (szakre fe rá tu m - fo rma); 1. A szakterület megnevezése, amelyhez a dokumentum tartalmánál fogva sorolható (pl. vízellátás, környezetvédelem, vízminőség-védelem stb.) 2. A dokumentum magyar nyelvű címe 3. A dokumentum eredeti nyelvű címe 4. A szerző (k) 5. A dokumentum típusa (pl. folyóiratcikk, kutatásfejlesztési jelentés stb.) 6. A sorozati cím (pl. a folyóirat címe) 7. A dokumentum megjelenésének évszóma 8. A dokumentum megjelenésének helye 9. Az eredeti anyag nyelve 10. Az eredeti anyagban szereplő resume nyelve 11. Tárgyszavak (más néven deszkriptorok vagy kulcsszavak) 12. Földrajzi vonatkozás 13. Magyar vonatkozás 14. Raktári szám A számítógépes szakirodalom-keresés, ezaz a lekérdezés a fenti ismérvek bármelyike vagy egyidejűleg több ismérv alapján is történhet, akár a teljes adatbázisban, akár annak egy részében, a felhasználó érdeklődési körének megfelelően. A keresés értelemszerűen újabb és újabb szempontok megadásával szűkíthető mindaddig, amíg a tartalom szempontjából leginkább keresett dokumentumok listája elő nem áll. Ez és minden közbenső lista megjeleníthető képernyőn, és leírattatható a számítógép sornyomtatóján is. A mikro-számítástechnika rohamos fejlődése az információszolgáltatás terén is számes kedvező lehetőséget ad. A nagy számítógépek használata ugyanis a jelenlegi telekommunikációs infrastruktúra, ill. a számítóközpontokban rendelkezésre álló, nem eléggé rendezett üzemeltetési viszonyok mellett számos gondot okoz. Az ilyen jellegű gondoktól nem volt mentes az ágazati szakirodalmi információrendszer sem. Ezért merült fel annak gondolata, hogy olyan szoftvert keressünk, amely lehetővé teszi egyrészt a változatlan struktúrájú lekérdező rendszer kialakítását mikroszámítógépen, másrészt alkalmas arra, hogy a már meglévő — az R—40 típusú számítógépre kiépített — adattárat (konvertált formában) kezelje. Választásunk a MICRO—ISIS nevet viselő — felhasználóbarát — rendszerre esett, amely nem más, mint az UNESCO által készített szöveges információtároló és visszakereső rendszer mikrogépes változata. Használatához IBM PC/AT vagy azzal kompatibilis miikrogépre van szükség. Ez idő szerint elmondható, hogy a mikrogépes rendszerre való áttérés befejeződött, az ágazati szakirodalmi keresőrendszer üzemeltetése — a lekérdezés megszokott menetével — biztosított. Az adatbázis kiépítése eddig a korábban meghatározott elvek szerint történt. A vízgazdálkodás és a környezetvédelem szakterületének erős közeledése, amely végeredményben az egy ágazatba való összeolvadásukat eredményezte, indokolttá teszi olyan adattár kiépítését, amely ugyanolyan súllyal és ugyanolyan mélységben tartalmazna környezetvédelmi szakirodalmi információkat is. Erre a rendszer fizikailag lehetőséget ad. A számítógépes szakirodalomkeresés már ebben a stádiumában is azon szolgáltatások egyike, amellyel az ágazati tájékoztatás a szakmai információt igénylők rendelkezésére áll. Tokár Tiborné, dr. Rudas Julianna Javulhat a víz minősége Iszöptalanítottók a tatai (öreg)-tó medrét; a Székesfehérvári Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kotróhajói két év alatt távolították el a 250 hektár területű tó aljáról az évtizedek alatt felgyülemlett szennyező anyagot. A 320 ezer köbméter iszap kiemelése első üteme volt a tó megmentésére kidolgozott programnak. Az 1990-ig ta rtó és fél m i I I iá rd forint értékű feladattervet azért dolgozták ki, mert a tó vize az ipari és mezőgazdasági szennyező anyagok miatt fürdésre alkalmatlanná vált. A program a partvédő művek megerősítésével, illetve korszerűsítésével folytatódik. Oroszlányban és Tatabányán bővítik a szennyvíztisztító telepet, mindkét helyen kiépítik a kémiai tisztítót is, így jelentősen csökken a víz nitrogén- és foszfortartalma. A tatabányai bányavállalat egy jövőre elkészülő ülepítőmedencével szeretné elérni, hogy üzemeiből minél kevesebb szénpor és pernye jusson a Palahányó- és Galla-patakon keresztül a tóba. Az intézkedések eredményeként várhatóan a 90-es évek elején javulhat számottevően a Tatai (öreg)-tó vízm inősége, 18
