Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 8. szám
A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának VI. tanácskozása A korábbi tradícióknak megfelelően 1988. november 18-án tartotta VI. tanácskozását Gödöllőn a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya azzal a céllal, hogy egyrészt mérlegre'tegye a nagy múltú társulati mozgalomnak az elmúlt esztendőkben elért eredményeit, másrészt kijelölje a következő időszak tennivalóit. A társulati mozgalomnak ez a fontos demokratikus fóruma, felelősségteljesen elemezve a múltat és kritikusan vizsgálva a napjainkig kialakult helyzetet, állást foglalt azokban a kérdésekben, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a vízgazdálkodási társulatok rugalmasan alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez és tevékenységükkel eleget tegyenek az ágazat irányában jelentkező feladatoknak. E fontos fórum tehát érdemi munkát végzett olyan vonatkozásban is, hogy irányt mutasson a gazdasági-társadalmi megújulási folyamathoz felzárkózni kívánó társulati mozgalom jövőbeni magatartásához. A tanácskozáson kereken 160 fő vett részt. Az elnökségben helyet foglalt dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, Raisz Gusztáv, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Laczkó László, az ÉVM főosztályvezetője, dr. Kovács Sándor, a BM Tanácsi Gazdasági és Koordinációs Főosztályának munkatársa, dr. Gether István, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, Bencsik Béla, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, dr. Devcsics Miklós, a Közép-Duna-völgyi Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának küldötte, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára, Bartha János, a Tiszántúli Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának küldötte, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács nyugalmazott elnökhelyettese és Vass István, a Gödöllői Városi Tanács elnökhelyettese. A tanácskozáson képviseltették magukat a vízgazdálkodási társulatok munkájában érdekelt minisztériumok, főhatóságok, valamint a területi vízügyi és tanácsi szervek. Császár József, az Országos Választmány elnöke szóbeli kiegészítésének bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a VI. tanácskozás időpontja kedvező lehetőséget ad a vízgazdálkodási társulatok VII. ötéves tervi időarányos teljesítésének értékelésére, a társulati mozgalom jelenlegi helyzetének elemzésére, ráirányítva a figyelmet a vízgazdálkodási társulatok tevékenységi köre bővítésének szükségességére és lehetőségére. Hangsúlyozta, hogy a választmányi ülésnek nem az a célja és feladata, hogy egyoldalúan követeléseket támaszszón. De az mindenképpen célja, hogy reálisan bemutassa a mozgalom helyzetét — eredményeit és gondjait — annak érdekében, hogy reálisan és méltányosan elhelyezhető legyen a rendkívül hosszú és országos ágazati igénysorban. Ezt követően tájékoztatta a tanácskozást a legutóbbi (1986. évi) tanácskozáson megfogalmazott ajánlások végrehajtásáról. Ennek kapcsán többek között utalt a következőkre : A vízitársulatok tevékenységének elősegítése érdekében az ajánlás szükségesnek tartotta, hogy az érintett tárcák öszszehangolta-n biztosítsák a fejlesztési forrásokat, valamint a megvalósítás műszaki összhangját a VII. ötéves terv időszakára és a támogatás mértékét, annak lehetőségét megfelelő időben közöljék a társulatokkal. A helyi jelentőségű közcélú fejlesztések pénzügyi forrásának megteremtése terén jelentkező feszültségek csökkentését 1986-ban csak úgy lehetett biztosítani, hogy a MÉM hozzájárult a hiányzó Vízügyi Alap támogatásnak a meliorációs támogatási keretekből történő megelőlegezéséhez. 1987. évben a Vízügyi Alap — szűkös lehetőségei ellenére is — a támogatási keretet megemelte. Az 1988. évben a Vízügyi Alap támogatási keret nagy részét a meliorációs keretből történő megelőlegezések törlesztése kötötte le. A legnagyobb feszültségek oldására — a feladatok rangsorolása alapján — a Vízügyi Alap a lehetőségeken belül kereteme'lést biztosított. Mindemellett a pénzügyi források csökkentése miatt a pénzügyi és műszaki megvalósulás összhangját csak a tervezett meliorációs program Császár József tájékoztatója módosításával, az eredetileg elképzelt ütem mérséklésével lehet biztosítani. Változatlanul gondot jelentett a Vízügyi Alap keretek időbeni utalványozása is. Ez összefüggött a központi elvonással, a Vízügyi Alap bevétel csökkenéssel is. Az ajánlás a fenntartási, karbantartási munkák növelésének szükségességét fogalmazta meg. A társulatok 1986. évben 292 millió, 1987-ben 300 millió Ft-ot használtak fel a közcélú művek fenntartására. Hasonló nagyságrendet képvisel az 1988. évi előirányzat is. Ezen összegek kisebb mértékű növekedést mutatnak, azonban a művek állapotában jelentős változást nem eredményezhetnek. A társulatok az érdekeltségi hozzájárulás több mint 60%-át fordítják fenntartási munkákra. Ennek jelentős növelésére saját erőből már alig van lehetőség. Jelentősebb javulást e téren csak a fenntartásra fordítható források bővítésével — vagyis állami hozzájárulással lehet elérni. Az ajánlás kiemelte, hogy nagy súlyt kell helyezni a társulatok gazdasági stabilitására, a szakmai színvonal emelésére. Az eltelt két és fél év alatt a társulatok teljesítménye és gazdálkodásuk eredményessége — a jelentkező nehézségek ellenére is — növekedett. A vízitársulatok termelése 1986. évben 3,3 milliárd Ft, 1987- ben pedig 3,7 milliárd Ft volt. Mindez olyan időszakban, amikor a termelési kapacitásuk kitöltése nem kis gondot jelentett. A társulatok munkájának eredményességét mutatja az is, hogy 1986-ban 420 millió Ft, 1987-ben 517 millió Ft nyereséget értek el. Az elmúlt időszak eredményeihez hozzájárult, hogy a munkaszervezetek rugalmasan tudtak alkalmazkodni a megváltozott gazdasági körülményekhez. Korszerű eszközök beszerzésével és alkalmazásával, a szakmai színvonal emelésével, az indokolt létszámcsökkentések végrehajtásával is növelték hatékonyságukat Az Országos Választmány ajánlásában állást foglalt, hogy rendezni szükséges az állami erdőgazdaságok érdekeltségi hozzájárulásának fizetésével kapcsolatosan már hosszú ideje fennálló problémákat. Érvényt kell szerezni az OVH (KVM) és a MÉM vezetői megállapodásának betartására. A kérdés mielőbbi végleges rendezése érdekében az Országos Választmány részéről több kezdeményezés történt. Az Országos Választmány V. tanácskozása ajánlásaiban a víziközmű társulatokkal kapcsolatban is több feladatot jelölt meg. Mindenekelőtt kiemelt feladatként fogalmazta meg az új vízműtársulatok szervezését, illetve a társulati program szorgalmazását azokban a megyékben, ahol még számos községben nincs egészséges ivóvíz. Országosan is kiemelkedő, hogy Szabolcs-Szatmár megyében 53, Borsod megyében 46 és Győr-Sopron megyében 33 új községi vízmüvet
