Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 6. szám
folyó, hanem tó rendszerben. Az így általam kialakított Tiszató első részét (a Tiszát) nem csupán maga a folyó képviseli, de igenis képviselik a Tiszató környékén elhelyezkedő települések is: ezek nevének kezdete Tisza ... (Tiszafüred, Tiszaörvény, Tiszaszőllős, Tiszaszentimre, Tiszaőrs stb,)” ..Kompromisszumként előadom: Rendben van, legyen dr. Grétsy László nyelvésznek igaza, írjuk kötőjellel a Tiszatót így: TISZA-TÓ." Szép gondolatokkal ajánlja Etyekről A. J. a SZŐKE TÓ nevet. írja, hogy nem vagyok író, még írogató sem. Ha nem vetnek meg ezért a néhány szép gondolatért, akkor fogadják tőlem szeretettel „NÉVADÓ" Szőke Tisza: Magyar vizek anyja, Újszülöttet hozott a világra! Bölcsek dédelgették, Bölcsőbe fektették: Most azon tanakodnak Minek kereszteljék? Mi más is lehetne Az újszülött neve, Mint tulajdon anyjának Szép keresztneve?! Kit már őseink is Szőkének neveztek, Híres költőink is Csak annak becéztek. E szép nagyra nőtt gyermek Anyja büszkesége, Tegye a koronát Az anyja fejére! Nevezzük hát Őt Anyja keresztnevén, SZŐKE TÓ legyen e szép létesítmény! Melyről Széchenyi is Oly sokat tervezett. Megvalósult álom Neki is tiszteleg . . ." B. J. Budapestről Petőfi-tó nevet javasolt ... „mert így a Tisza nagy szerelmesének méltó, örök időkre szóló emléket állítanánk.” A jövőt illetően optimista, mert mint írja: „Már magam előtt látom egy hatalmas szállodakomplexum parkjában a szobrát is, hogyan mereng a nagy víztükör felé, egy nyári napnak alkonyulatánál. És még egy megjegyzést, nem is tudom, hogy mi köze ennek a Géniusznak Petőfi bányához, amikor Ő a tág Alföldet, a folyót, a nyarat, a telet, nem pedig a szenet énekelte meg." Magát meg nem nevező a „Tündértó" nevet javasolja az alábbi gondolatokkal. „Illenék e név a tóra, a benne pompázó tündérrózsák miatt is. Gyönyörű a szó hangzása; kifejező, hangulatkeltő. Illenék a tartalma, jelentése miatt. A tündér: gyönyörű, jóságos, szelíd, gazdag, bátorító, kedves. Mindez ráillik a mesebeli tájra, ahol az emberek nyugalmat, felüdülést, pihenést találhatnak.” „Azt kívánom, hogy bármi is legyen a tó neve, az önök további felelősségteljes, nehéz munkáját siker koronázza. Ne legyen e táj második Balaton. Őrizzék meg számunkra csendesnek, tisztának, kedvesnek, ringa tónak sok-sok évig." Befejezésül elnézést kér ha túlságosan romantikusnak találjuk, de mint írja, szerencsére olyan irányba haladunk az utóbbi időben, hogy nem kell szégyellni az érzelmeket. B. J. Mezőtúrról a „Puszta tó" elnevezést javasolja. Szerinte a puszta nem negatív fogalmi kategória, hanem; a sík, a róna, az Alföld, a Hortobágy, a Kunság kifejezője természetszerű állapotban. A „tó" pedig a megszelídített Tiszának a kifejezője, amely nem folyik, rohan, tépi át a gátat. Az összetett szóban tehát benne van a tájjelleg, a hasznosítás, az üdülőjelleg fogalma. Gyuláról dr. Z. Cs. ATTILA TAVA elnevezést javasol, indokolva. „A legenda szerint Attila sírját a Tisza medrének mélyén ásták, ahová aranykoporsóban temették el. Ki tudja, az a hely éppen lehetett a jelenlegi víztározó régi Tiszameder területén is. A Tisza mentén volt a birodalom központja is. Ezen föltételezett összefüggés alapján nevezhetjük Attila tavának. Szépen hangzik: Az Attilára megyünk fürödni. Az Attilán nyaraltunk." H. J. írja Szolnokról: „A tározó neve legyen: RÓNA TÓ” „Ezen névadó címet Petőfi Sándor: »Az Alföld« című verse adta, amely teljes egészében beleillik ezen táj minden szépségébe és kifejezi a Tisza, az Alföld, a síkság, a pihenés, a szórakozás, üdülés minden részletét, annál is inkább, mivel a tározó a Tisza két oldalán terül el.” Dr. Sz. J. Budapestről bölcs kezdeményezésnek tartja, hogy a Tisza II. Vízlépcső tározó tavával összefüggő idegenforgalmi hasznosítás során fantázia név keresésére vállalkoztak. „Ez a kérdés már a »nagy elődök« fejében is megfordult, de a téma konkretizálása akkor abbamaradt. Javaslom: legyünk hűek nagy költőnkhöz Petőfi-hez is (aki a Tisza c. versében — egyebek mellett — ezt írja: »vágtatott a Tisza a Rónán át...«) és kapja a szép tó a »RÓNA«-TÓ nevet. Most nem »vágtat«, hanem »körül-néz« a Tisza a Róna egy nem kevés szeletén. Van mit látnia csak úgy, mint hazánk fiainak és a külhonból érkezőknek." Meleg hangú levelet írt Tótkomlósról Sz. E.-né idős néni azzal a szándékkal, hogy „valami édes nevet szeretne ajánlani annak a Kedves Kis Tónak." Mint írja nagyon régen járt ott de akkor olyan élményt adott e térség számára, hogy ezért „elneveztem még akkor Kiskörei Tisza Gyöngyszemének". Meghatóak záró sorai is. Egyedülálló javaslatot küldött Hejőpapiból Cs. L. Leveléből: „A Tisza-szabályozás két vezető mérnöke Vásárhelyi Pál és Pietro Paleocoppa volt. Az Ö emlékük megőrzésére a »PÉTER—PÁL TÓ« elnevezést javaslom." Sopronból K. J. a TISZA-VIRÁG elnevezést javasolja alábbi gondolataival. „Nekem mint »félig-meddig hegyi« embernek nagyon tetszik az alföldi táj. Azt gondolom, hogy nemcsak a Tiszavidék, hanem Magyarország gyöngyszeme, VIRÁGA is lehet." K. Sz. Z. Marosvásárhelyről a KUNTÓ elnevezést javasolja. Indoklása, hogy rövid, könnyen kiejthető és történelmi rezonancia. Folytatni lehetne a közvéleményt tükröző szebnél szebb gondolatokat, amelyek tovább erősítik, hogy a több célú vízügyi létesítmény megálmodói, tervezői, beruházói és építői, s mindazok, akik részt vettek e mű megvalósításában, helyesen cselekedtek. Intéző Bizottságunk azzal a felelősséggel folytatja munkáját, hogy az előnyösen változó Középtiszavidék „gyöngyszeme", a majdani Tisza-tó szolgálja mind többcélúbban a térség lakóit és gazdasági haszna mellett szerezzen vidám napokat, sok örömet a partján pihenő, vízisportoló, fürdőző és horgászó embereknek. Javítsa közérzetüket, munkaerejük megújulását, egészségük megóvását s ezzel életük minőségét. Dr. Papp Ferenc Kiszárad a Balhas-tó? A kazahsztáni Balhas-tó vízszintje az utóbbi tíz esztendő alatt másfél méterrel csökkent, és ha nem iméntik meg, a tó már a mai nemzedék életében mocsarak láncolatává válik. A kazah kormány ezért a Balhas-tó medencéjében két folyón leállította a tervezett öntözőrendszer vízkivételi művének építését. A számítások szerint ugyanis tovább csőkké nine a csaknem 800 km hosszan elnyúló tó vízszintje, ha az említett két folyó, a Baskan és a Bien vizéből öntöznék a környező földeket. A munkálatok leállítását a helyi tanácsok kezdeményezték, miután a kazahsztáni lapokban sok tudós, író, szakember mielőbbi intézkedéseket sürgetett, hiszen a tó jelentősen enyhíti a több mint 2 és fél millió embernek otthont adó térség éghajlatát. A kiszáradás megakadályozására a tudósok egyebek között azt javasolták, hogy újítsák fel a meglévő öntözőrendszereket, használják ki jobban a földalatti vízkészleteket, és a tavat tápláló folyókból kevesebb vizet vegyenek ki mezőgazdasági célokra. — Szükség van a megalapozott szakvéleményekre, — jelentette ki Vera Szidorova, a kazah legfelső tanács elnökhelyettese, — de arra is, hogy a lakosság beleszólhasson a folyók, tavak, földek sorsába, melyeket a különféle főhatóságok a maguk érdekében akarnak kihasználni. 21
