Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 6. szám

Gondolatok a Kiskörei, illetve Tisza-ll víztározó névadása kapcsán

A folyóiratban megjelent korábbi cikkemben utaltam már rá, hogy a névadásra kiírt országos pályázat zsűrizése folyamatban van. Az eltelt idő igazolta elgondolásunk helyességét, mert meglepő volt a pályázatok száma (1600), a névváltozatok sokasága, a levelekből kicsendülő érzelem gazdagság, a tiszai táj szeretete és aggódás szépségének megőrzéséért.

Az emberek jószándékát, gazdag fantáziáját tükrözi a sok névváltozat. Érzelemgazdagságuk, a tájhoz, >a természeti elemekhez való kötődés, irodalmi, történelmi megközelítés, gyermekkori élmények tették sokszínűvé a javaslatokat.

A javaslatok számának tükrében legtöbben (mintegy hétszázan) kötötték a névadást a TISZA-hoz. (Tiszató, Tiszatava, Tiszavirág, Tiszaéden, Tiszatükre stb.)

Sokan a RÓNA-tó, a SZŐKE-tó, Délibáb-, Jászság-, Kunság-, Jász-Kun- és Füredi-tó nevet javasolták. Ezt követően az Alföldi-, Széchenyi-, Füzes-, Puszta-, Körei- és Szalóki-tó.

Már kevesebben: az Attila-, Abádi-, Bere-, Béke-, Berek-, Barátság-, Csendes-, Magyar-, Morotvás-, Napsugár, Petőfi-, Pihenő-, Ringató-, Szivárvány-, Új-tó és Vásárhelyi-tóra tettek javaslatot.

Meglepetésként hatott, hogy sokan küldtek javaslatot a földrajzilag távoleső fővárosból, a Dunántúlról és többen határainkon túlról is.

A pályázat értékelésére alakított zsűri figyelembe véve a TISZA-hoz kötődő javaslat többségét, valamint az április 13-i tévéadásban Grétsy László és Vágó István nyelvművelő műsorának javaslatait, gondos mérlegelés után úgy döntött, hogy javasolja a KI В elnökségének a Kiskörei- vagy Tisza II. tározó helyett a Tisza-tó névadását (kötőjellel írva), mert:

— ez a jelenlegi nevek helyett a köztudatban könnyen elterjeszthető, a köznyelv befogadja,

— a külföldiek és belföldiek számára könnyen megjegyezhető,

— a „Tisza" a földtörténeti korokban is ismert — ősi név, kötődik a magyar néphez, az Alföldhöz, monda- és népdalvilágához.

— a szabdalt vízfelület hasonlít a szabályozás előtti Tiszára, illetve annak középső szakaszára,

— amint a köztudatban a Hortobágy az ősi pásztorélet, a Tisza az ősi „vizes’-élet (halász, pákász, osikász) emlékének őrzője, így a név és a kialakult táj ennék a hangulatnak mintegy visszaidézője,

— az idegenforgalmi, turisztikai reklámnál a rövid, tisztán csengő név kedvező, külföldiek számára is könynyen kiejthető.

Néhány levélrészlet a pályázatok közül:

Többen helyeselték a névváltoztatást, mint G. G.-né Törökszentmiklosrol, aki ezt írja: „Bármilyen nevet választanak, biztosan jobb lesz, mint ez a »Tisza II. tározó« volt.”

M. B. Pilisszentivánról így ír,........nagyon megörültem az önök által meghirdetett névadó pályázatnak. Ugyanis a Tisza II. tározót én már régóta csak Tiszafának becézem. E név magától értetődő, rövid, tisztán csengő, külföldiek számára is kiejthető."

Romantikus hangulat a füredi öbölben

19