Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 6. szám
Esti hangulat az abádszalóki öbölben Az abádszalóki öböl slágere a Fehér Dellin uszoda Szolnokról P. J. szintén Tiszató nevet javasol az alábbi versével. „Merengek a felhíváson, Tisza II. leíráson Német az a-t, á-nak ejti Más nép meg az sz-t csak sejti Miként mondják nem érdekel! E föld ölében leledzel! A Tiszának szerves része, Tó-vá bővült terülése. Magyar honban magyar folyó, Középen egy víztároló. Szőke vizét félduzzasztó, Kiskörei vízválasztó Tisza harag megállító, Tápláló vizét elosztó. A fényt, hőt és erőt adó, Munkára fogott ős folyó, Legyen a neved: Tiszától” К. I. javaslata Budapestről TISZATÓ vagy TISZA TAVA. „Az első név mellett az szól, hogy rövidebb és hogy vannak a világon tavak, amelyeket régóta ugyanúgy hív a környék népe, mint a tó vizét tápláló egyik (fő) folyóvizet... Az állóvizek nevében Magyarországon is többször szerepel a ..tó” szó — pl. a Velencei-tó, vagy a Fertő tó, tehát elég természetes volna ezt a nagy vizet TISZA TÓ-nak nevezni... A mindennapi beszédben azonban pl. az olyan mondatokban, hogy „Vitorlás verseny a Tisza tón” — már nem elég természetes, de úgy mondani, hogy „Vitorlás verseny a Tisza taván” — már pontosabban és szebben fejezi ki a valóságot. Mert ez a tó csakugyan a Tisza folyó TAVA ... „Kimegyünk a Tisza tavára” — „Telkünk van a Tisza tava mellett" stb., stb. Gyermekkori emlékei indították pályázatra özv. I. J.-mé budapesti lakost (aki Sarudon született), mert mint írja: „Először, amikor meghallottam, nem volt szándékomban tollat ragadni, de mivel én álmaimban sokszor ott járok, mégis megírom, hogy minek képzelem el. «Tiszató» legyen a neve.” Elnézést kért az alábbi nem hivatalos sorokért: „Visszavágyom. Álmatlanság szüleménye, sok badarság apró réme. Nem szeretnék felnőtt lenni, gyermek akarok maradni! Tisza partján éldegélni, a Tisza-közt dinnyét szedni. Az égbolt ott volt csak kék, nyárfű hegyen zöldebb a rét, Óhajásznak régi romján, egy-két ősünk őrséget állt. A nagy kanyargós Tiszán, virágzik a tiszavirág, Olyan rövid az ő életük, mint nékünk a gyermekségünk. Éberségem álmaiban visszatérek mindig oda. Csörgedező patakocskák, harangvirág kékek lilák, Bársony szirmú fodrocskái képzeletem babácskái. Háztetőknek zöld mohái, zöld bársonyos libácskái. Akkor volt csak igazán nyár minden zugban a napsugár, De amikor megjött az ősz, mindent, mindent elsöpört Ö. Vándormadár módjára, elmentünk a világba. Visszatérni nem lehet, megütött a tél szele. A szárnyaim meggyengültek, sötét hajam is fehér lett. Vége van a gyermekdalnak, szempilláim lecsukódnak.” N. J. Dunaújvárosból szintén a TISZATÓ nevet javasolja. Indokául leírja „A földrajzi név jól kapcsolódik Magyarországhoz. Ezzel együt tévedhetetlenül behatárolja az országon belül a terület fekvését. Valamennyi világnyelven könnyen kiejthető. Külön fordítást nem igényel. Ehhez kapcsolódik a tó főnév. Ez a Tisza névvel, mint folyóval állóvíz jelentése miatt ugyan ellentmondásban van, de az ellentmondás csak látszólagos. Mivel a név „Tiszató” kiejtve a folyóból képződött állóvízre asszociál.” Mindjárt egy rövid reklámszöveget is mellékel: „Ha süt a nap. Ha hull a hó Várja önt a TISZA-TÓ!” D. G. budapesti nyugdíjas is a TISZATÓ elnevezést javasolja. „Egész röviden imigyen támasztom alá az új elnevezésre tett javaslatomat: A tározó vagy vízlépcső a Tisza vizének elárasztásával jött létre, nem 20
