Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 2. szám

Fenntartási halasításunk két évtizede Többb mint húsz évvel ezelőtt, 1966. év nyarán indítottuk el ezt a Kínából importált növényevő halakkal történő, olcsó (egyharmadnyi költségű!) és kettős hasznosítású biológiai vízigyom­irtást, amelyet már évek óta „fenntar­tási halasításnak" hívunk. Az elmúlt 21 év alatt 3058 tonna halat helyeztünk ki, közösen a halá­szati hasznosítókkal, csatornáinkba és a víztározókba. Ez a halmennyiség pedig több mint kétszerese a Balaton évi átlagos halzsákmányának. Ráfor­dításunk kereken 54 millió forint volt, vagyis évente mindössze 2,5 millió fo­rintba került, ami hektáronként 1,5— 2,5 ezer forintot jelentett. 1986-ban 50 helyen, 2004 hektár vízterületen végeztünk ilyen növényir­tást, közel fél millió db hal kihelyezé­sével (0,2—1,5 kg-s egyedsúlyúakkal), 248 tonna összsúlyban és 5,7 millió forint költséggel. Ha most ennek a kö­zel 250 tonna halnak az értékét néz­zük, csak a min. 60,— Ft/kg beszer­zési árral számolva, 15 millió forint, tehát a mi ráfordításunk ennek csupán az egyharmada! 1985-höz képest ugyan 6%-kal ke­vesebb a halasított víztükör, mégis kb. 40 ezer darabba! több a kihelyezés, viszont 25 tonnával kevesebb a telepí­tett halak összsúlya, tehát a halak egyedsúlya, a gyomirtás előnyére, to­vább csökkent (1 kg alatt). Számos helyen történt lehalászás is: 1,5—2 kg egyedi súlygyarapodással, sőt pl. a tiszalöki térségben, a К—IV. főcsatornában — 2 év után — 5 kg-os átlagsúllyal! A középtiszavidéki és a tisztántúli térségben elektromos halzárakat is al­kalmaztak. (Az idén több helyen fog­nak ilyeneket beépíteni!) Egyik helyen, a tatai öregtóban volt kisebb halpusztulás is. A gyakrabban és sűrűn előforduló vízi növényzet: sás, nád, hínár, békalencse, alga, fo­nalas moszat, gyékény, súlyom; hala­­sítás után ezeknek a mennyisége tete­mesen csökkent. Általában 25—30%-os a tisztulás, de pl. a Tiszántúlon 60— 70%-os is! Érdemes itt rámutatni az előző (VI.) 5 éves tervciklus haltelepítéseire is: Eszerint az első év volt a maximum: 2557 ha, de 1983-ban csak 1902 hek­táron halasítottak, viszont a kihelye­zett halak összsúlya a tervidőszak harmadik évében közel 400 tonna volt (magas egyedsúllyal!), és csak 1,6 millió forint a mi ráfordításunk! Meg kell jegyeznem, hogy az elmúlt két évtized alatt voltak olyan eszten­dők is, amikor mind a 12 igazgatósá­gunk végzett biológiai gyomirtást, de az utóbbi években a Nyugatdunántúli és a Déldunántúli Igazgatóság csak hagyományos gaztalanítást hajt végre. Igazgatóságaink ebben az évben további, újabb vízterületeket is tervbe vettek halasításra. Dr. Fóris Gyula Év VÍZIG szám Halasított terület ha Hal tonna Költség 1000 Ft 1981. 9 2557 229 4503 1982. 10 2066 289 3410 1983. 9 1902 386 1585 1984. 10 2048 266 2050 1985. 10 2125 273 3319 összesen: 1443 14867 KIMUTATÁS az 1986. évi fenntartási nalasitásról A halasított csatornák, tározók А к ihelyezett halak VÍZIG tér. hely vízmély. db sz. egyedsúly k9 össz­súly tonna költ­ség 1000 Ft Jegyzet ha sz. m Észak­dunántúli 219 2 1,7—2,5 176 900 0,2—1,3 38 255 MOHOSZ + Tatai ÁG is 59 e Ft vissza! Közép­dunántúli 15 2 0,8—1,2 11 750 0,2—0,9 5 310 Közép­dunavölgyi 107 4 1,2—1,5 41 348 0,4—0,8 30 1 357 70% amúr Alsó­dunavölgyi 114 2 1,6 98 800 0,8 79 506 MOHOSZ is telepített Észak­magyarországi 12 1 1,5—2,0 1 100 0,9 1 65 Felső­tiszavidéki 797 11 0,3—2,5 84 800 0,3—1,2 46 98 1,5—2,0 kg-os súlygyarapodás Közép­tiszavidéki 448 11 1,2—2,5 (3,0—4,0) 27 520 0,4—1,5 25 1 027 Elektromos halzár! Lehalászás részben Tiszántúli 38 8 1,0—2,0 8 334 0,5—0,75 6 931 Elektromos halzár! Alsó­tiszavidéki 23 8 1,2—1,7 8 725 0,8—1,1 8 457 1,2 kg-os súlygyarapodás Körös­vidéki 231 1 1,5—2,0 12 500 0,8 10 750 Hidasháti AG is telepített összesen: 2 004 50 471 777 0,2—1,5 248 5 756 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom