Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
Jászsági főcsatorna beindult a vízszolgáltatás a tiszafüredi öntözőrendszerben és provizórikus berendezéssel 1,6 millió m3 vizet adott. A társulatok helyreállították a megrongálódott árvízvédelmi gátakat, üzembe helyeztek 1000 km telefonvonalat és újjáépítettek 2400 km belvízcsatornát. Az ivóvízellátás nehezen indult. A kútépítési tevékenység majdnem teljes mértékben szünetelt, mindössze 2 kút építésének folytatása kezdődött meg az első évben. A helyreállítási munkák mellett már az 1945. évben készültek geodéziai felvételek és kisebb tervezések. A kultúrmérnöki hivatalok 110 km-en végeztek felmérést, és 30 tervet készítettek 46 ezer kát. hold érdekeltségi területre. A pécsi hivatal — melyet megkíméltek a háborús események — megszakítás nélkül dolgozhatott, így a tervezést is folytathatta. Hét terve között 320 kát. holdas tógazdaságra készült terv. Miskolcon rizsöntözési tervek készültek, a budapesti hivatalnál pedig patakszabályozási tervek. Biharugrai halastavak Nagyhegyesi permetező öntözés A folyammérnöki művek helyreállítása tovább tartott, de már ezeknél a hivataloknál is megindultak a meder felvételek és kotrási terv készítések. Az Országos öntözésügyi Hivatal a Keleti Főcsatorna és a Tiszántúli öntözőrendszer tervein dolgozott, a Vízerőügyi Hivatal pedig az ország vízerő lehetőségeit vizsgálta. (Korábbi munkái az új országhatáron kívüli területen voltak.) Ekkor a Tisza csatornázása került előtérbe. A minisztériumban a tervezési ügyosztály a Duna—Tisza csatorna tervezésével foglalkozott. A következő év a gazdasági összeomlás, majd a kilábalás megkezdésének éve. A rohamosan fokozódó infláció minden költségvetési gazdálkodást lehetetlenné tett. A pénzügyi őrületnek az új alapokra helyezett forint életbelépése vetett véget. Elkészült az 1946/47. évi állami költségvetés. Az előirányzat a vízügyi kiadásokra 24,1 millió forintot tartalmazott. Jelentős öszszeget (több mint kétmillió forintot) irányzott elő a társulatok támogatására, illetve az árvízvédelmi és belvízlevezető művek hiányosságainak pótlására. A legmagasabb tétel a Sió-csatornázás folytatása (6,2 millió) és az öntözési Alap támogatása volt (3,8 millió). Folyószabályozásokra 3, hajóút kitűzésére és vízfolyások karbantartására 1—1 millió forintot irányzott elő a költségvetés. Ezek az összegek a vidéki hivatalokra szétosztva elaprózódtak, s kiviteli munkákra nem voltak elégségesek, így az előkészítő felvételezési és tervezési munkák vettek nagyobb lendületet. Az 1946. évben a kultúrmérnöki hivatalok már 56 felvételt végeztek el 890 km hosszon, és 94 tervet készítettek 8,9 millió forint költség előirányzatra. Vízfolyás rendezési, lecsapolási, vízmosáskötési, öntözési — főleg rizsöntözési — tervek készültek. A folyammérnöki hivatalokban is fellendült a felvételezés — mederfelvételek készültek — és a tervkészítés is. (A szegedi hivatal 19 tervet készített.) Folytatták a nagyobb művek tervezéseit, az öntözésügyi Hivatalban a Keleti Főcsatorna, a Vízerőügyi Hivatalban a Tiszalöki Vízlépcső, a minisztériumban pedig a Duna-Tisza csatorna terveit. A stabilizáció és a hároméves terv indulása A gazdasági erősödés az 1947. évben már jelentkezett. A vízi munkálatok költsége az állami költségvetésből az előző évinek kétszeresére nőtt. Megindultak a kivitelezési munkák. A kultúrmérnöki hivatalok 147 munkahelyen 927 ezer m3 földmunkát végeztek 7 millió forint értékben. Ez a teljesítmény — az öntözésügyi Hivataléval együtt — már megközelítette a háború előtti évek átlagát. Emellett 114 munka műszaki terve készült el 17,5 millió forint költség előirányzatra. A folyammérnöki hivatalok 91 tervet készítettek 28,6 millió forint költségre. A Vízerőügyi Hivatal 1947. augusztus 1-től a szaporodó folyócsatornázási feladatok összefogására Vízerőügyi és Folyócsatornázási Hivatallá bővült. Nagyobb tervezései voltak: a Soroksári Dunaág vízerőművének általános terve, a siófoki vízerőművének általános terve, a siófoki vízerőmű alapozási terve, a Tisza-csatornázás négylépcsős változatának vázlatterve, a körösladányi duzzasztómű és hajózsilip vázlatos terve. Ugyancsak augusztus 1-től a minisztérium tervezési osztályából kivált a Duna—Tisza Csatorna Kirendeltség. Ez tervezte tovább a gyóni vízlépcsőig terjedő 35 km hosszú csatorna általános tervét, majd a 22,5 km hosszú, egyelőre félszelvényű öntöző csatorna tervét. 7
