Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
A vízi munkálatoknak nagy lendületet adott a 3 éves terv beindulása. A Gazdasági Főtanács a vízügyi építkezések 3 éves tervét a következő főbb munkálatokra hagyta jóvá: Duna—Tisza (öntöző) csatornára 25,0 mi 11 iá Ft Hortobágy öntözésére 19,0 mi llió Ft Egyéb öntözésekre 35,0 mi llió Ft Folyamszabályozásra 11,4 mi llió Ft Kisebb vízfolyások szabályozására 7,3 mi llió Ft Kotró és hajópark kiegészítésére 6,0 mi llió Ft Tervezésekre (Sió, Tisza-csatornázás, Zala szabályozás 1,8 mi llió Ft összesen 105,5 mi llió Ft Külön sorban szerepelt 22 millió Ft árvíz- és belvízmentesítésre, továbbá 80 millió Ft összevontan csatornázás, vízvezeték, vágóhíd, hűtőházak stb. címszó alatt. A tervben feltűnő az öntözési előirányzat magas aránya. A tervezett költségek háromnegyed része öntözési célú. A terv 132 400 kát. hold berendezését írta elő. Nagy jelentőségű volt, hogy a tervben szerepelt a Duna— Tisza csatorna 22 km-es kiépítése 45 ezer kát. hold öntözés lehetőségére. A Gazdasági Főtanács külön is felhatalmazta az Országos Tervhivatalt a csatorna építésének megkezdésére. Az öntözés fejlesztése elsősorban a rizsterület fejlesztésére irányult. A Gazdasági Főtanács 1947 végén külön határozatot hozott a rizstermesztés növelésére. Ebben 8000 kát. hold új rizstelep megépítésére biztosított hitelkeretet. A rizstermesztés magas vízigénye a a vizet biztosító főművek kapacitásának bővítését tette szükségessé. Az öntözésügyi Hivatal nagy erővel dolgozott az öntözőrendszerek fejlesztésén. (Hortobágyi 15 000, Tiszakői 12 000, Tiszafüredi 9000 kát. hold). Készültek tervek az Alföldön kívül is öntözésre. (A Duna két partján Budapest és Vác között 6000 kát. holdra, a Kis-Rába és a Nádor-csatorna mentére). A kultúrmérnöki hivatalok az év végén 3000 kát. hold új öntözőtelep berendezésén dolgoztak. Az erőfeszítéseknek meg lett az eredménye, az öntözés ugrásszerű fejlődést mutatott. Míg az első (1945. évi) évben mintegy 4000 kát. holdon folyt öntözés, addig az 1947. évben a 8 kultúrmérnöki hivatal területén 20 200 kát. hold öntözőtelep működött (ebből 6500 a hódmezővásárhelyi, 6300 a budapesti hivatalén). A rizsöntözés 1 év alatt 12 400 kát. holddal bővült. Az új építésekkel az 1948. évi öntözési idényre 62 helységben 870 új öntözőtelep lépett üzembe. Ezzel egy év alatt 62%-kal bővült az öntözött terület. A 32 000 kát. hold 2/3-ad része már rizstelep volt. Az öntözés súlypontja a Tiszántúlra, a szolnoki körzet területére esett. (35,8%), de bővült a Dunántúlon is a rábavölgyi öntözések kiépülésével. Az állami hivatalok megnövekedett munkája mellett fellendült a társulatok tevékenysége is. 1947 aug. elejétől 6 hónap alatt 284 km védtöltést, 25 km új belvízcsatornát, 328 km belvízcsatorna jókarba helyezést és bővítést, 12 km öntözőcsatornát építettek 630 000 m3 földmunkával, tízezer embernek munkalehetőséget adva. A munkálatok értéke 13,8 millió Ft volt. A 3 éves terv beindulásával a kútépítés is felgyorsult. A lakosság ivóvíz ellátásának javítására az 1947. évben még csak 36 kút épült 622 ezer Ft költséggel, de 1948-ben már tízszeres költséggel (6,4 millió Ft) 294 vízadó berendezés épült. (270 fúrt kút, 16 aknás ásott kút, 5 vízelvezetés, 2 forrásfoglalás, 1 községi vízvezeték.) A vízügyi igazgatás átszervezése Az 1948. évben megkezdődött a vízügyek igazgatásában végrehajtott átszervezések folyamata. A Gazdasági Főtanács jan. 21-i ülésén elhatározta az ármentesítő társulatok önkormányzatának megszüntetését és a rájuk ruházott feladatkörnek, valamint az annak ellátására szolgáló szervezetnek állami átvételét. Célul tűzte ki továbbá a folyam- és vízrendészeti teendőket különböző tárcák körében ellátó állami szervek egységesítését. A határozat végrehajtására jún. 2-án megjelent a kormányrendelet a vízügyi feladatok állami ellátásáról és a vízügyi igazgatás átszervezéséről. Ebben az állam átvette az öntözővíz beszerzési és szétosztási, az árvíz- és belvízvédelmi, minden folyó, patak- és vízfolyás-szabályozási feladatok ellátását. A társulatok megszűntek, feladataikat az átalakított vízügyi szervek vették át. A vízügyek igazgatására a földművelésügyi miniszter főfelügyelete alatt Országos Vízgazdálkodás Hivatal alakult, amely kettős szakirányítás alatt működött. A vízi munkálatok műszaki része felett — azok tervezése és építése tekintetében — a közlekedési miniszter gyakorolta a felügyeletet. Vidéken a kultúrmérnöki és a vízügyi közigazgatársi ügyek intézésére 10 vízgazdálkodási körzet létesült (az indulásnál csak 8 működött), a 9 volt folyammérnöki hivatal szerepét a körzethez tartozó önálló intézkedési joggal felruházott folyammérnöki kirendeltségek vették át, a 104 megszüntetett társulat feladata pedig 15 ár- és belvízvédelmi kirendeltség hatáskörébe került. A többi vízügyi hivatal feladatát az OVH osztályai vették át, kivéve a Balatoni Kikötőfelügyelőséget, amely a székesfehérvári körzet kirendeltségeként folytatta munkáját. Ezzel az átszervezett vízügyi szolálat 33 működő hivatallal kezdett munkához. A hivatali szervezet kiegészült az 5 öntöző nemzeti vállalattal. Az év március—május havában az OVH felügyelete alatt az öntözővíz kivételére, beszerzésére, termelésére, szétosztására, továbbá az öntözőművek, csatornák és egyéb műtárgyak fenntartására öntözővállalatok alakultak (Duna—Tisza közi, Körösvidéki, Hódmezővásárhelyi, Tiszafüredi és Hortobágyi). A szeptemberben megjelent kormányrendelet értelmében az ivóvíz ellátási és az azzal kapcsolatos csatornázási munkát végző szervek is létszámmal és feladattal az OVH-hoz kerültek, ahol vízellátási és csatornázási osztály létesült. A vízgazdálkodás irányítása ezzel egységessé vált. A vízi munkálatok a szervezés alatt is tovább bővültek. A beruházási építkezések a 3 éves terv éveiben a tervezettet meghaladóan nőttek, így a költségvetési hitelekből többet lehetett a fenntartási munkálatokra fordítani. 1949-ben az OVH kereteiből mind a beruházás, mind a fenntartás háromszorosa volt az előző évinek. Az öntözésnek a 3 éves tervben előirányzott igen erős fejlesztése az öntöző főművek építésének fokozását igényelte. A vízügyi beruházások legnagyobb hányadát (1948-ban 46%-át, 1949-ben 34%-át) az öntöző főművek építése jelentette. A vízellátás-csatornázás beruházási hitelei a helyi szerveknél — megalakulásuktól a tanácsoknál — jelentkeztek. A beruházási kereteket az OVH vízellátási osztálya utalványozta a helyi szervek részére. A tervhitelek felosztásában erőteljesen megmutatkozott a nehézipar és elsősorban a szénbányászat kiemelt fejlesztése. A terv végrehajtása a vízellátási-csatornázási feladatokat elsősorban az iparvidékekre összpontosította. Az építkezések mellett a tervezésben is az öntözési feladatokra helyezték a hangsúlyt. Az OVH a megszüntetett tervező hivatalok (Országos Ontözésügyi Hivatal, Vízerőügyi és Folyócsatornázási Hivatal, Duna—Tisza Csatorna Kirendeltség) műszaki tervezési munkálatainak folytatására az OVH szervezetében tervezési osztályt állított fel. Ez az osztály tervezte a nagy öntöző főműveket, öntözőrendszereket a tisztántúli öntöző főcsatorna, a tiszalöki vízlépcső és erőmű, a Duna—Tisza csatorna, a körösladányi duzzasztó terveit. Itt készítették továbbá a többi nagyobb vízügyi beruházás tervét: pl. a szegedi vízlépcső, a siófoki hajózsilip és balatoni partvédőmű, a Sió csatornázásának, a Túr víziereje hasznosításának, valamint több belvízi szivattyútelep terveit (adonyi, békési, macskási, villogói stb.). Megjelentek a vízellátási tervezések is (a Borsodi Hőerőmű hűtővíz-ellátása, a Mátravidéki Hőerőmű vízellátása). Továbbra is a körzetek és kirendeltségek készítették a területükön megvalósuló kisebb vízügyi munkálatok műszaki terveit. Az 1949. évi hitelkeret külön előirányzatot tartalmazott a részletes öntözési tervek készítésére és 25 000 kát. hold felvételére. A fejlesztés eredményes volt. Az öntözött terület 1949-ben tovább bővült, 47 400 kát. holdat öntöztek, ebből 25 200 kát. hold rizsöntözés volt, az összesnek 53,3%-a. Az öntözés tehát 2 év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Az elért fejlődés azonban messze elmaradt a terv előirányzatának teljesítésétől. A 3 éves: terv ugyanis az öntözhető terület növelését — irreálisan — 130 000 kát. holdra irányozta elő. Az irreális tervezés az 5 éves tervben is megismétlődött. Nyoszoli József 8
