Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 8. szám
ban gyűlik, majd a pH beállítás után a 2. flotálóra kerül, ahol vegyszeradagolással történik az emulziók fázisbontása és felúsztatása. A flótáit, derített szennyvíz a biológiai kezelősorra jut, ahol tovább tisztul, a fölözött flotátum sűrítőbe kerül, majd a sűrített flotátumot komposztáló tárolóba kell betermelni, A technológiai működés sémája a 2. sz. ábrán látható. A próbaüzemi tapasztalatok alapján a növényi-állati és ásványi zsír-olaj tartalmú folyékony hulladékok iszapszétválasztása külön előtározókban történik. 2.3. Toxikus folyékony hulladékok: )A szippantókocsikkal beszállított toxikus hulladékot 2X20 m3-es tározómedence fogadja, egy medence feltöltése után levegős keveréssel homogenizálódik, majd laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani a szükséges vegyszerek adagolását, majd a szükséges vegyszeradagolás után levegős keveréssel lehet biztosítani a kezelést. A vegyszeradagolást és keverést követően a reakció lejátszódik, a keletkező zagy előréteges vákuum-dobszűrőn vízteleníthető, a kétrétegű védőzsákban elhelyezett iszap hulladékdepóniára kerül, míg az iszapvíz a biológiai tisztítósorra vezethető. 2.4. Nehézfémtartalmú folyékony hulladékok: A szippantókocsiíkkal beszállított nehézfémtartalmú folyékony hulladék 2x10 m3-es tározómedencébe kerül, a medence feltelését követően levegőbefúvással homogenizálódik, majd laborvizsgálattal kell megállapítani a szükséges vegyszerek mennyiségét, adagolás után levegőskeveréssel biztosítjuk a reakció lejátszódását. A csapadék kiválás után víztelenítjük, majd a víztelenített iszap duplafalú zsákban elhelyezve a telepi méregdepóniába kerül. Az iszapvíz a biológiai sorra vezethető. 2.5. Komposztálható, nagy víztartalmú hulladékok: A telep fogadja a behordott vágóhídi hulladékot, valamint a rácsszemetet, ívszitaszemetet és az 1. flotálóból leválasztott ülepedő anyagot és flotátumot. Mivel ezek az anyagok bomlóképesek, a lebomlás szaghatásának csökkentésére mészhidrátot adagolnak, majd a hulladékot a komposztáló vb medencékben 30—40 cm vastagságban terítve helyezik el. A napi beszállítás után a rothadóképes szerves anyagokat 20 cm vastagságban a biológiai tisztítóegység víztelenített iszapjával takarják. A várhatóan egy éves komposztálási idő után a betározott anyag a medencék közötti szabad térre kerül utóérlelő primzákba, ahonnan további egy éves érlelés után — megfelelő egészségügyi ellenőrzés mellett — komposztként kerül felhasználásra. 3. A KEZELŐ- ÉS ELHELYEZŐ RENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A kezelőtelep technológiai rendszere két fő kezelési sort tartalmaz: — kommunális folyékony hulladékok kezelése, — ipari folyékony hulladékok kezelése. A kezelősorok közötti kapcsolatot az ipari hulladékok kezelése során a dotálásból és a víztelenítésből származó vizek kommunális kezelősorra vezetése jelenti. 3.1. A rendszer kialakítása és belső kapcsolati rendszere: A technológiai rendszert és az egyes elemek jellemző mutatóit a 3. sz. ábra mutatja. Az ábrán a kialakított technológia kezelési folyamatai jól követhetők. A rendszer működési folyamatát az előzőekben ismertettük. A telepet kiszolgáló létesítmények a következők: — Iroda, szoc. épület és laboratórium a telep üzemének irányítására, a kezeléshez szükséges vizsgálatok elvégzésére és ellenőrzésére. — üzemviteli épület a levegőellátást biztosító gépek elhelyezésére, a flotáló berendezések és vákuum-dobszűrők, valamint vegyszeradagolást és fertőtlenítést végző berendezések elhelyezésére. Itt van elhelyezve a villamosenergia ellátást biztosító villamos főelosztó és kezelőpult is, a telep fűtését biztosító olajtüzelésű kazánház, a szellőztetéssel együtt. — A telep kiszolgálására kialakított belső úthálózat szolgál, az egész telep területéről a szennyezett csapadékok, csapadékvizek az olajos-zsíros tisztítósorra vezethetők. — A víztelenített iszapok elhelyezését az alábbi depóniák és lerakóhelyek szolgálják: — kommunális iszapdepó 2,0 m vb. fallal határolva, 720 m2 lebetonozott területen, 1 éves tárolásra, 18
