Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 8. szám
■oo (ívd ф *--W-ritds'. rűcs J Kommunális szennyvíz kezelő sor Uem"ü®h I: par 11 HICIÜCIU ■,®/T—I/ Ivszi ta .kommunális) Q-. Jl UN l R 11902 Eloulepitő levegőztető [> -utóülepítő c> Й-^7 .eve gaz tető VT 9-----t>-í_ I8m/h . Í> A Átemelő Befogadóba Koson i -Duna L-r1 Po'.ieleklTo'wT 'dó fariály szcp sűrítő ®-—t> /egysze: .vákuum jekevero ®рГ Г_ dobszuró iartá ly p '—r----------I----------<b —'—'•--------------------------<]----------------------11 j -------1-------— ТиГТС L-/- !% — ________v_____I----------—{>Kommuna! i c depóm ura Ipari folyékony hulladék kezelő sor J_ ^-----------------------------3-------------------------Úri tó akna Gépi . riszt! t ás и ■£> Atem fcj ■PCsrtcmj© í5 Homokfogó * {> Flctúió Tarolo tartály 1 _____L r k Ю mVd ® 1Л rrf/d 0,2rrf/d Durva Betonozó rács medence 2db (iker) —[> Mezőgazdaság! hasznosításra-----------------------tartcly <i« irozó ® —V Osztómű' medence Rokkuláio med S J- i Cento szer taroló tartály-t Flotátum _ I - I v’izteleriá Teli tó TI I tartály tartály-ч-Ч> r—±) Pohelektrollt oldó tartály —1>-------------Durva Betarozo rács meder, re 2db (iker)-t>Thf Vákuum^ í Ve®' .. £ be leverő í]_i- dobszáró-£> olajos iszap komposztáló bo 5 mVd Tox iszap —-^БОгги'еу TNehézfem iszrp '-----í>-0rr?7ev 1 Kommunális eredetű szennyvíz 2.Kiofrn)crális er. cippantotf srv 3Olajos, zsíros szippantott szv к Kcmpstolható hulladék (racssz»nov és allati iszap) 5 Toxikus serves anyag tartalmú szippantott szv. 0 Nehézfém tartalmú szippantott cv Szennyvíz Iszapviz !szap-4 —Vegyszer — x—x— Racsszemet — I —I — Flotátum ® Szivattyú Levegő (íj) Mamutsz’vattyu | 3~ápr.i Blokk— nehézfémtartalmú és toxikus iszapdepónia, vasbeton kazettákból kialakítva, 720 m2 területen, a kettős-falú zsákokban tárolt iszapok 10 éves elhelyezésére, — olajos iszapdepónia Taurus—W fólia szigetelésű nyitott 2,8 m mély földmedence, az iszapok 10 éves tárolására, komposztálással, — vágóhídi szerves hulladék és rácsszemét tároló süllyesztett vb műtárgyak 2x1200 m3 térfogattal, a komposztáló szerves iszapok egy éves tárolására. A telepítési elrendezést az 1. sz. ábra mutatja. A telepi csatornahálózaton összefolyó vizek minőségének ellenőrzése az egyes aknákból vett minták útján történik. A tározóterek védelmi rendszere meghibásodásának ellenőrzésére talajvízszennyezés észlelő kutakat telepítettünk. 3.2. Megvalósítási és üzemelési tapasztalatok: A tervezés előkészítő szakaszának nehézségeit a következők okozták: — az ipari folyékony hulladékok mennyiségét és minőségét a beszállítók adatszolgáltatása alapján kellett megítélni. A beszállítói adatszolgáltatás bizonytalanságát a tervezés során a jelentősebb beszállítóknál helyszíni tájékozódás és részvizsgálatok elvégzésével igyekezett a tervező az adatok megbízhatóságát javítani. Ez azonban teljes sikerre a következők miatt nem vezetett: — a gyűjtőaknákból vett minták — a felkeverés hiánya miatt — nem voltak jellemzőek, — a különböző helyekről szippantókocsival beszálított anyagok a telep fogadóaknáiban, kezelősorain keveredtek, emiatt a számítottnál sok esetben kedvezőtlenebb anyagminőség alakult ki, — a vegyes technológiából (és a kevert anyagokból) adódóan egyes minőségi paraméterek csak a próbaüzem során voltak megismerhetők. Előző okok miatt a technológiai sorok működésének biztosítása érdekében a próbaüzemi tapasztalatok a részletmegoldások módosítását tették szükségessé. Próbaüzem: — A kommunális kezelősoron 100 m3/d települési szennyvíz gravitációs bevezetésével számoltunk, amely a biológiai rendszer téli üzemének biztosítása (hőmérsékleti feltétel) céljából kedvező. A szennyvíznyomócső nem épült meg, ez az 1987. kora tavaszi hideg (—25 °C) időjárás során a kommunális kezelősor egyes vezetékeinél elfagyásokat okozott. — A szippantókocsikkal beszállított olajos-zsíros folyékony hulladékok jelentős részénél tapasztaltuk, hogy a technológiai sor terhelését kedvezően enyhítené az előülepítő beépítése, amelyben lehetőség van a gravitációsan kiülepedő és felúszó szennyeződések egy részének eltávolítására, úgy azok nem a kétlépcsős flotáló rendszert terhelnék. — A próbaüzem jellemző tapasztalata a beszállítások szervezésének nehézségeiből adódik. Ennek az üzemelésre gyakorolt hatásai a következők: — A kibocsátók nem rendelkeznek megbízható adatokkal az általuk létrehozott folyékony hulladékokról, sem mennyiségben, sem minőségben. Az általuk létesített gyűjtőtárolókban rendszeres a fázisszétválás, amelyet a szippantókocsis beszállítás nem homogenizál. — A beszállított folyékony hulladékok rendszeres mintázása és vizsgálata egyelőre megoldhatatlan nehézségekkel jár, részben a jelentős mennyiség (nappali beszállítási csúcsban napi 70—100 gépkocsi fogadásával jár), részben a gyors mintavételi és vizsgálati eljárások hiánya miatt. — A beszállítások jelentős részét a kibocsátóktól független szolgáltató vállalat szippantókocsijai végzik, a szolgáltató számára érdektelen a szállítmányok keverésével együttjáró, a rendszer működésére bizonytalan hatású folyékony hulladékok keveredése, ilyen eset azonos szippantókocsik más-más jellegű iszap szállítására való igénybevételnél is előforfordul. — A rendszerben a kezelések során keletkező iszapok víztelenítése a választott víztelenítő gépekkel csak a próbaüzem során volt vizsgálható, hiszen 54 üzemből származó különféle folyékony hulladék kezelése során keletkező iszapok víztelenítésére előzetes kísérleteket végezni nem lehetett. így érthető, hogy a vákuum-dobszűrőről 20—32% szárazanyag-tartalmú iszapot állítanak elő. — A zsíros-olajos folyékony hulladékok vegyszeres flotálása olyan flotátumot állított elő, amely 20—22% szárazanyag-tartalma mellett külön víztelenítést nem igényelt, a rendszerben utólag beépített átmeneti tárolóban gravitációsan jelentős fázisszétválasztás következett be. — Általánosságban megállapítható, hogy a hazai gyártmányok és berende-19
