Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 8. szám
Városi és ipari folyékony hulladékok kezelése és ártalommentes elhelyezése Győrött 1. ELŐZMÉNYEK Győr varos és környezete az ország egyik legdinamikusabban fejlődő ipari centruma. A város ipari üzemeiben keletkező folyékony ipari hulladékok környezetkímélő elhelyezése és tisztítása azért is kívánatos volt, mert a térségben kialakított lerakóhely betelt, új lerakóhely kialakítására hidrogeológiai okok miatt nincs lehetőség. A város peremkerületei csatornázatlanok, az itt keletkező kommunális szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről is gondoskodni kell. Az ismertetett folyékonyhulladék kezelő telep 54 szervezet gazdasági öszszefogásával, gazdasági társulás létrehozása útján valósult meg. Győr városában 54 ipari üzem kommunális és ipari eredetű folyékony hulladékainak előtisztítására, valamint az előtisztítás során keletkező hulladékok és jelenleg nem tisztítható folyékony veszélyes hulladékok elhelyezésére létesült kezelőtelep a következő folyékony hulladékok fogadására épült: — kommunális eredetű folyékony hulladék 220 m3/d, — települési szennyvíz vezetéken 100 m3/d, — olajos-zsíros folyékony hulladék 120 m3/d, — komposztálható hulladék (főleg rácsszemét) 10 m3/d, — toxikus szervesanyag tartalmú hulladék 350 m3/év, — nehézfémtartalmú folyékony hulladék 54 m3/év. A folyékony hulladékok kezelőtelepre szállítása szippantó gépkocsikkal történik. A szippantott anyagok minőség szerinti fogadását a szippantási hely adatszolgáltatása útján és a beérkező anyagok mintavételes ellenőrzésével lehet biztosítani. 2. A TECHNOLÓGIAI RENDSZER ISMERTETÉSE A folyékony hulladékok kezelésére öt technológiai kezelősor szolgál, amelyet soronként ismertetünk. 2.1. Kommunális folyékony hulladék: A szippantókocsikkal beszállított folyékony hulladék fogadóvályúba kerül, ahol mészhidrát adagolással segítjük a berothadt állapot megváltoztatását. Ezután az anyag gépi síkrácsra kerül, a leválasztott rácsszemét komposztálóba jut. A rácson előtisztított kommunális folyékony hulladék ikerátemelőbe kerül, ahonnan a finom szennyezés leválasztása céljából ívszitára emelik. Az ívszitán leválasztott szemetet a rácsszeméttel együtt kezelik. Az így előtisztított anyag kétlépcsős, UNIR típusú, acéltartályból épített biológiai tisztítóegységekre kerül, ahol a tisztítás előülepítőből, levegőztetőbői utóülepítőből áll. A biológiai lebontáshoz szükséges levegőt mélylégbefúvás juttatja a levegőztető terekbe. A kétlépcsős biológiai tisztítás elfolyó szennyvize 400 mg/l KOI értékre tisztul, a biológiai tisztítást klórgázas fertőtlenítés követi. A tisztított szennyvíz jelenleg a Mosoni Dunaágba jut, a városi szennyvíztelep kiépítését követően a tisztított szennyvíz a telepre kerül, ahol tovább tisztítható. A biológiai rendszerből kikerülő iszapok iszapsűrítő után vákuumdobszűrőn kerülnek víztelenítésre, a víztelenített iszap iszapdepóniába kerül. A rendszerben keletkező szűrletvizek a biológiai tisztítósorra kerülnek. Az egyes létesítmények elrendezése az 1. sz. ábrán látható, a technológiai működés sémája a 2. sz. ábrán látható. 2.2. Olajos-zsíros, emulziótartalmú folyékony hulladékok: A beszállított olajos-zsíros folyékony ipari hulladékok gépi rács után az olajos-zsíros átemelőbe, majd onnan az 1. flotálóba kerülnek, ahol a homokleválasztás és a flotálással biztosítható olajok-zsírok leválasztása történik. Az előflotált szennyvíz a flotáltvíztároló-17
