Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 6. szám
пак а célszerű növénytakaró felületek és kiviteli munkáik tervezésére az alábbi résztervezések szerint: 1. Talajtípus szerinti növényfaj meghatározás. 2. Védelmi és gazdaságossági szempontok alapján való szelektálása a talajra alkalmas növényeknek. 3. Gyors védképesség kifejtéséhez szükséges indító, feltöltő, fenntartó tápelem utánpótlás mennyiségi-minőségi meghatározása, technológiai tervezése. 4. Talajkemikáliák maximális mennyiségének meghatározása, úgy, hogy vízszennyezést ne okozzon. 5. Gazdaságos technológiai tervezés anyagfelhasználás szempontjából. 6. Mikroelem adag/növény meghatározása. Költségértékelési lehetőségek számítógéppel A számítógép kódos nyilvántartás lehetőséget ad a fenntartó, felújító és beruházási, létesítési tevékenységek általános tervezési, technológiai, anyaggazdálkodási tevékenységeinek tételes költségszintű kronologikus követésére. Ennek alapján kiszűrhetők a túlzott anyagfelhasználások, magas költségvonzatú technológiai eljárások és nem gazdaságos kivitelezési módok. Ä folyamatos költségfigyelés lehetőséget ad a bevétel és kiadás szinkronban tartására: a költségek emelkedése esetén azonnal lehet reagálni az értékesítési árakban való érvényesítésre. * * * * A mezőgazdaságban alkalmazott tápanyag-vizsgálati rendszer adaptálása a vízügyi vonalas létesítményekre lehetőséget ad a biztonsági tényezők növelésére már a tervezés kapcsán, ill. a kivitelezés folyamán. A talajok tápanyag vizsgálatával biztosítható a gazdaságos anyagfelhasználás és a védelmi célnak megfelelő növénytakaró megválasztása, a gáton és a gátat védő erdősáv területén egyaránt. A racionális vizsgálati módszerek a szomszédos tulajdonosok területeire kiterjesztve a vízszennyezések megelőzésében, felderítésében is segítséget nyújthatnak. A komplex költség és technológiai sor figyelésére alkalmas táblatörzskönyvi nyilvántartás biztosítéka az ésszerű anyag- és élőerő gazdálkodásnak. Alapot biztosít a folyamatos fejlesztési-kutatási feladatok ellátásához, számítógépes adatfedolgozással lehetőség mutatkozik a rövid átfutási idejű egy-két napon belüli gazdasági, védelmi stb. átfogó döntések meghozatalára. László Zoltán—Dr. Rézhegyi Péter — gát hosszszelvénye a talajtípus, mellékletként: grafikon és szakadási helyek feltüntetésével, — a szóban forgó terület 1:50 000 léptékű átnézeti térképe a csatlakozó területek feltüntetésével, — a gátszakasz főbb jellemző keresztszelvényeinek rajza 1 :100 vagy 1 :200 léptékben. A törzsadatlap másik oldalán évente vezethetők az elvégzett munkák pl. felülvetés, műtrágyázás, kaszálás stb. A vízminőség megőrzése érdekében: a mezőgazdasági üzemekkel A talajtápanyag vizsgálati rendszer az eredményes munkavégzés érdekében a vízügyi erdőterületeken is alkalmazásra került. Csatornamenti fásítások és árvédelmi erdőterületek talajait is vizsgáltatjuk telepítések előtt. A terület talajmintavétele a gát talajmintavétellel azonos, eltérés csak a mintavétel mélységi rétegeiben mutatkozik. Erdőterületeken 0—20, 20—40, 40—60 cm-es rétegekből külön-külön veszszük a fúrt átlagmintát. Az elemzés, kiértékelés és nyilvántartás az előzőekben leírtakkal azonos módon történik. Ilyen talajvizsgálatok keretében hosszú lebomlási idejű gyökérherbicidek talajban való kimutatására is lehetőség nyílik, laboratóriumi és próbatenyésztési (fehérmustár tesztelési) eljárásokkal. A talajvizsgálatok eljárásainak bővülése lehetőséget biztosít azokon a területeken . is alkalmazni a vizsgálati módszereket, ahol nem a műszaki biotechnikai feladatok segítése az elsődleges cél, hanem a vízminőség védelme. A vízfolyások környezetében levő mezőgazdasági területeken végzett vegyszerezésből eredő növényvédőszer-műtrágya szennyezések pontos helyének megállapítása összehasonlító talaj- és vízminta-elemzéssel biztosítható. Továbbfejlesztés—tervezés A talajtápanyag és talajszerkezet vizsgálatok alapján a következő feladatok megoldására nyílt lehetőség. — Gátak és gátelőterek talajtípus meghatározása alapján az eltérő talajszerkezetek csatlakozási pontjai feltárhatók, amelyek védelmi szempontból homogenizálási, talajjavítási eljárásokat igényelnek. A kopolyák, hullámkavernák, töltéstestbe való bemosódások képződésének elkerülése érdekében a töltéselőtéren és töltéstestben. — Az eltérő talajtípusok csatlakozási pontjainak erősítési lehetőségei bővülnek az egyes talajokra alkalmazható azonos növekedési erélyű növénytakaró (gyep, erdő, cserje, aljnövényzet) pontos, helyszínazonos meghatározásával. A szinkron növekedési erélyű növényzet biztosítékot ad a talajszerkezetben okozott eróziós károk csökkentésére. — Csak a védképességet biztosító növényhabitus szintjéig szükséges a talajok tápanyag feltöltése. Ez gátak esetén a 600 kg/ha-os széna termésnek felel meg. Erre a szintre való tápanyag feltöltés éves mennyisége meghatározható és a végzett munka visszaellenőrizhető. — A tápanyag vizsgálatok eredményeként a felhasználható műtrágya típusok skálája is változtatható, a jobb hasznosulás érdekében technológiába illeszthető a granulált és szuszpenziós tápelempótlások rendszere. A vizsgálati eredmények alapján elkészített technológia szerint az első évben granulált kevert műtrágya kerül kiszórásra az előírt mennyiségben. A második, harmadik, negyedik évben pedig mikroelem tartalmú szuszpenziós folyékony tápelem pótlást végzünk évente háromszor: szárbaszökkenés előtt, bugahányáskor, sarjúképzéskor. Erre vonatkozó kísérleteinket BVM Folisol gabona termékével végeztük 1986-ban a III. Szm. tassi területén. — Mikroelempótlást az előzetes termőhely feltárások alapján az erdőterületeken is végeztünk a BMV BUVIPLANT-A tablettájával. A tablettákat három módszer szerint helyeztük el. 1. Telepítés előtt fúrt gödörbe földdel takarva. 2. Telepítés előtt fúrt gödörbe szabadon a tő mellé. 3. Telepítés után szondával a tő mellé szúrva. Egyedenként 1—4 db/tő mennyiségben növényfajtól függően. A kísérleteket kontroll parcellás elrendezésben végeztük. Vizsgálati metodikánk és adataink lehetőséget biztosíta-A Nureki gát műszeres ellenőrzése Tadzsikisztáni tudósok tanulmányozzák a világ legmagasabb gátjának (Nureki Vízerőmű) belső feszültségeiről és deformációjáról kapott első információkat. Az aktív föld - rengési övezetben épült óriási gát állapotának műszeres megfigyelését automatizált komplexum végzi. Az egyemeletes épület termeiben történik azoknak a jeleknek a regisztrálása és elsődleges feldolgozása, amelyek harminc földrengésjelző állomásról és a gát testében elhelyezett rengeteg mérőfejtől érkeznek. Ezeket a mérőfejeket valamennyi szinten a 30 kilométeres hosszúságú folyosókban helyezték el. A komplexumot összekapcsolták a Tadzsik Tudományos Akadémia Földtani Intézetének automatizált központjával. A Nureki Vízerőmű gátja páratlan létesítmény, hosszúsága a talapzatánál eléri a másfél kilométert, a gátkoronánál pedig a 714 métert, magassága 300 méter. A Vahs hegyi folyón épült, a 9 erősségű fokú földrengések övezetében (a 12 fokon skálán). (APN) Matematikai modell készül a Jenyiszejről Szovjet szakemberek automatikus rendszerek kidolgozását kezdték meg a Jenyiszej állandó megfigyelésére. Hidrológusok, halbiológusok, biológusok, meteorológusok és más szakemberek által összegyűjtött adatok alapján készítik el a hatalmas szibériai folyó modelljét. így számítógéppel minden konkrét esetben meghatározhatják az emberi tevékenység és a folyó egymásrahatásának legkedvezőbb változatait. 19
