Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 6. szám
Arid-félarid Projektnél Segédenergiák fölhasználása Nyugat-Bengáliában végzett tervező munkánk alkalmával Mr. Brown teaültetvényes bungalójában kaptunk szállást. Derültünk azon, hogy házigazdánk villanyborotvájának működtetése érdekében minden reggel bekapcsolta az egész telepet ellátó generátort. Vezetékes villany nem volt. Az energiaellátás problémája a VIZITERV első, indiai, exporttervében is fölmerült (Magyar Vízgazdálkodás 86/3., 4—5. old.) ahol a típus úszó-szivattyútelepeknél föl kellett tételezni a táp-fővezeték hiányát és így diesel, valamint diesel-villamos energiaellátási változatokat is kellett tervezni. A szudáni Jebel Marra projectnél sem volt a közelben a villamos energia. A project nagy gépjavító műhelyében a FAO nagyteljesítményű diesel-motoros áramfejlesztőt épített be. Ez azonban a kb. 10 családi ház lakásai számára csak este 1/2 7—1/2 11 között szolgáltatott áramot: világításra és a nagy ventillátorok forgatására. Afrika geometriai közepén — Zalingeiben — a száraz időszakban az alacsony talajvízállás miatt mélyfúrású kútból, szélkerék-szélmotor segítségével hoztuk föl a vizet. A rövid esős időszakban a központi sekély kút—)—disel motoros szivattyú látta el ezt a feladatot. Az így nyert és naponta teherautóval házhoz szállított ivó-háztartási víz mindenfélével súlyosan fertőzött volt. Először speális kaolin-gyertyás szűrővel tisztítottuk meg, utána minden csepp ivóvizet kb. 30 percen át zubogva forralni kellett. A korszerű gáztűzhelyhez a bután gázpalackokat azonban a 250 km távol fekvő Nyala városából szállítottuk. A naponta töltött 200—200 literes vizeshordókat a padláson helyezték el. A meleg fürdővíz érdekében a megfelelő hordó alá a padláson létesítettünk fatüzelésre alkalmas helyet. És az energiaellátás nehézségei a fejlődő országok vízügyi projectjeiben mindig megjelennek, elsősorban arid és fél-arid területeken! E területek fő, olcsó és egyre fogyó energiaforrása a fa. A benszülött lakosság tűzi-, és építőfaanyag, valamint az állatok számára árnyékot adó fa állomány igényét minden jó tervdokumentációban figyelembe kell venni. A szudáni tervben például minden 3 ha öntözött dohány terület mellé 1—1 ha eukaliptusz fát terveztünk be a dohányszárításhoz szükséges tüzelési igénynek megfelelően. A korszerű vízgazdálkodási tervezésnek arid-félarid területeken foglalkoznia kell az energiaellátással is. A szélenergia felhasználására az előbb láttunk példát. A korszerű technológiánál olyan beépített eszközökkel, mint a koncentrátorok, diffúzorok és örvénygenerátorok tudják a szél energiáját növelni ivó- és öntözővíz szivatytyúk meghajtására. Nagyobb lélekszámú telepeknél — pl. a később is említendő kanói egyetem diákvárosát 10 000 lakosra terveztük — változatként a biogáz fölhasználása is fölmerül. Ez a metán-visszanyerő rendszer átlag 0—02 m3/fő/nap gázhozamot tételez föl. A gáz 60—70% metánt, 25—30% széndioxidot, továbbá nitrogént, hidrogént, szulfidot és oxigént tartalmaz. Fűtőértéke 4400—6200 kal/m3. Mint gáz főzéshez, házi melegvíz forraláshoz és olyan gázmotorok üzemanyagaként használható, melyekkel szükséggenerátorokat, öntözőszivattyúkat, hűtőgépkompresszorokat lehet üzemben tartani. Az egyik legkorszerűbb szükségenergia forrás a napenergia. Elég, ha e téren a pécsi „napház" hazai sikerére gondolunk. Az üzemanyag növekvő költségeinek megtakarítása mellett Kötéllel húznak vizet a wádi fenekéről Szudánban a napenergia fölhasználása a környezetvédelem fontos célját is szolgálja. A fölhasználásnak lényegében két fajtája van. Az egyik esetben a közvetlen naphővel melegvizet állítanak elő, amit fűtésre, háztartásban stb. tudnak fölhasználni. Ezt a módszert elsősorban Európában használják. Hazánkban is többféle napkollektort állítottak össze. (Ilyen, már kereskedelmi cikk, a „PEMÜSOLAR” napkollektor is.) Műszaki-gazdasági értékelésüket az OVH megbízásából elvégezték és kísérleti rendszerek üzemelnek az országban. A napenergia-hasznosítás másik formája napelemekkel történik. Itt nem melegvizet, hanem közvetlenül villamosenergiát termelnek. Evvel kísérletezett a VITUKI is a távjelző vízmércék energiaellátásánál, ahol a Villamos-energiaipari Kutatóintézet által gyártott napelemeket használták föl. A VITUKI- tól nyert tájékoztatás szerint a szolgálat pl. a folyami hajózóútkitűzés őrfényeinek energiaellátásánál is tudná használni. Úgy látszik — egyelőre — baj van a hatásfokkal, a napfényes órák időnként csekély tartama mellett. A szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló napenergia eredményeképpen a hazai tervezők arid-félarid területre szóló vízgazdálkodási (de lakótelep, iskola, kórház, keltető stb.) tervezési munkáinál is érdemes erre gondot fordítani. Külföldi nagy tervezőintézetek alternatív megoldásként már ajánlják ezt az utat. Gondolatébresztőként vázlatosan megadjuk azt a megoldást, amit a nigériai Kano városa mellett épülő Bayero University és 2000 ha-os öntözőrendszere tervébe beépítettünk. A sugárzó energiát napkollektorok útján történő vízmelegítéssel — tiszta ivóvíz ellátásra, — házi melegvíz ellátásra, — villanyáram-fejlesztésre, — légkondicionáló hűtésére használják fel. Az öntözőszivattyú-telepek napelemek útján való energiaellátására vázlatot a Vízügyi Közlemények 1985/2. füzet 253. oldalán találtunk. Korszerűtlen vízkivétel Kambodpuban Gábri Mihály 17
