Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 6. szám

Arid-félarid Projektnél Segédenergiák fölhasználása Nyugat-Bengáliában végzett tervező munkánk alkalmával Mr. Brown tea­ültetvényes bungalójában kaptunk szál­lást. Derültünk azon, hogy házigazdánk villanyborotvájának működtetése érde­kében minden reggel bekapcsolta az egész telepet ellátó generátort. Vezeté­kes villany nem volt. Az energiaellá­tás problémája a VIZITERV első, indiai, exporttervében is fölmerült (Magyar Vízgazdálkodás 86/3., 4—5. old.) ahol a típus úszó-szivattyútelepeknél föl kel­lett tételezni a táp-fővezeték hiányát és így diesel, valamint diesel-villamos energiaellátási változatokat is kellett tervezni. A szudáni Jebel Marra projectnél sem volt a közelben a villamos energia. A project nagy gépjavító műhelyében a FAO nagyteljesítményű diesel-moto­ros áramfejlesztőt épített be. Ez azon­ban a kb. 10 családi ház lakásai szá­mára csak este 1/2 7—1/2 11 között szolgáltatott áramot: világításra és a nagy ventillátorok forgatására. Afrika geometriai közepén — Zalingeiben — a száraz időszakban az alacsony talaj­vízállás miatt mélyfúrású kútból, szél­­kerék-szélmotor segítségével hoztuk föl a vizet. A rövid esős időszakban a köz­ponti sekély kút—)—disel motoros szi­vattyú látta el ezt a feladatot. Az így nyert és naponta teherautóval ház­hoz szállított ivó-háztartási víz minden­félével súlyosan fertőzött volt. Először speális kaolin-gyertyás szű­rővel tisztítottuk meg, utána minden csepp ivóvizet kb. 30 percen át zubog­va forralni kellett. A korszerű gáztűz­helyhez a bután gázpalackokat azon­ban a 250 km távol fekvő Nyala vá­rosából szállítottuk. A naponta töltött 200—200 literes vizeshordókat a padlá­son helyezték el. A meleg fürdővíz ér­dekében a megfelelő hordó alá a pad­láson létesítettünk fatüzelésre alkalmas helyet. És az energiaellátás nehézségei a fejlődő országok vízügyi projectjeiben mindig megjelennek, elsősorban arid és fél-arid területeken! E területek fő, olcsó és egyre fogyó energiaforrása a fa. A benszülött la­kosság tűzi-, és építőfaanyag, valamint az állatok számára árnyékot adó fa állomány igényét minden jó tervdoku­mentációban figyelembe kell venni. A szudáni tervben például minden 3 ha öntözött dohány terület mellé 1—1 ha eukaliptusz fát terveztünk be a dohány­szárításhoz szükséges tüzelési igény­nek megfelelően. A korszerű vízgazdálkodási tervezés­nek arid-félarid területeken foglalkoz­nia kell az energiaellátással is. A szélenergia felhasználására az előbb láttunk példát. A korszerű tech­nológiánál olyan beépített eszközökkel, mint a koncentrátorok, diffúzorok és ör­vénygenerátorok tudják a szél energiá­ját növelni ivó- és öntözővíz szivaty­­tyúk meghajtására. Nagyobb lélekszámú telepeknél — pl. a később is említendő kanói egye­tem diákvárosát 10 000 lakosra tervez­tük — változatként a biogáz fölhasz­nálása is fölmerül. Ez a metán-vissza­­nyerő rendszer átlag 0—02 m3/fő/nap gázhozamot tételez föl. A gáz 60—70% metánt, 25—30% széndioxidot, továbbá nitrogént, hidrogént, szulfidot és oxi­gént tartalmaz. Fűtőértéke 4400—6200 kal/m3. Mint gáz főzéshez, házi me­legvíz forraláshoz és olyan gázmotorok üzemanyagaként használható, melyek­kel szükséggenerátorokat, öntözőszi­vattyúkat, hűtőgépkompresszorokat le­het üzemben tartani. Az egyik legkorszerűbb szükség­energia forrás a napenergia. Elég, ha e téren a pécsi „napház" hazai sike­rére gondolunk. Az üzemanyag növek­vő költségeinek megtakarítása mellett Kötéllel húznak vizet a wádi fenekéről Szudánban a napenergia fölhasználása a környe­zetvédelem fontos célját is szolgálja. A fölhasználásnak lényegében két fajtája van. Az egyik esetben a közvet­len naphővel melegvizet állítanak elő, amit fűtésre, háztartásban stb. tudnak fölhasználni. Ezt a módszert elsősorban Európában használják. Hazánkban is többféle napkollektort állítottak össze. (Ilyen, már kereskedelmi cikk, a „PEMÜSOLAR” napkollektor is.) Mű­szaki-gazdasági értékelésüket az OVH megbízásából elvégezték és kísérleti rendszerek üzemelnek az országban. A napenergia-hasznosítás másik for­mája napelemekkel történik. Itt nem melegvizet, hanem közvetlenül villamos­energiát termelnek. Evvel kísérletezett a VITUKI is a távjelző vízmércék energia­­ellátásánál, ahol a Villamos-energia­ipari Kutatóintézet által gyártott nap­elemeket használták föl. A VITUKI- tól nyert tájékoztatás szerint a szol­gálat pl. a folyami hajózóútkitűzés őr­fényeinek energiaellátásánál is tudná használni. Úgy látszik — egyelőre — baj van a hatásfokkal, a napfényes órák időnként csekély tartama mellett. A szinte korlátlan mennyiségben ren­delkezésre álló napenergia eredménye­képpen a hazai tervezők arid-félarid területre szóló vízgazdálkodási (de la­kótelep, iskola, kórház, keltető stb.) tervezési munkáinál is érdemes erre gondot fordítani. Külföldi nagy terve­zőintézetek alternatív megoldásként már ajánlják ezt az utat. Gondolat­­ébresztőként vázlatosan megadjuk azt a megoldást, amit a nigériai Kano vá­rosa mellett épülő Bayero University és 2000 ha-os öntözőrendszere tervé­be beépítettünk. A sugárzó energiát napkollektorok útján történő vízmelegí­téssel — tiszta ivóvíz ellátásra, — házi melegvíz ellátásra, — villanyáram-fejlesztésre, — légkondicionáló hűtésére használják fel. Az öntözőszivattyú-telepek napelemek útján való energiaellátására váz­latot a Vízügyi Közlemények 1985/2. fü­zet 253. oldalán találtunk. Korszerűtlen vízkivétel Kambodpuban Gábri Mihály 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom