Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 6. szám
2. Nyílások, csatornák, aknák. A munka biztonságának fokozására előzetesen műszeres mérést kell végezni a vegyi-gázszennyező anyag koncentrációjának megállapítására. Munkagödörbe történő leszállás gyakran csak túlnyomásos frisslevegős készülékkel lehetséges, melynek üzembiztos működéséről előzőleg meg kell győződni. A koncentráció mérését a munkagödör legmélyebb pontján kell elvégezni. A világításról is az előírásnak megfelelően kell gondoskodni (pl. törpefeszültség alkalmazása stb.). nél nem az ún. bázisadatokat vettük figyelembe, hanem többéves fejlődési tendencia alapján végeztük az értékelést. A munkavédelmi tevékenység jövőbeni fontosabb feladatai a következők: — erőteljesebben kell tudatosítani a vízügyi szerveknél, hogy a munkavédelmi feladatok jobb ellátása a vízügyi szerv céljait szolgálja és ennek mértéke a jövőben fokozódni fog; — szükséges megteremteni a munkavédelmi feladatok ellátásánál az egységes érdekeltségi rendszert, elsősorban középvezetői szinten; — fokozni kell a munkavédelmi agitáció és propaganda tevékenységet, ezen belül hangsúlyozni szükséges a balesetmegelőző tevékenység elsőségét; — lehetővé és szakszerűbbé kell tenni az egyéni védőeszközök fokozottabb alkalmazását. Összefoglalva: az elmúlt évben az elért eredmények — néhány kivételtől eltekintve — biztatóak. Természetesen további erőfeszítéseket kell tenni az elért eredmények stabilizálására, illetve a vízügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek, valamint a biztonságosabb munkavégzés feltételeinek javítására. Dr. Tóvizi Gábor VII. Országos Munkavédelmi Vetélkedő nyaktörés történt), illetve a csatornakarbantartást (súlyos kénhidrogén mérgezés történt). Az előírás szerinti munkavégzést e két esetben az 1. és 2. fénykép illusztrálja. A múlt év során megszigorították az alkoholos állapot ellenőrzésének rendszerét. Ennek következtében érezhetően csökkent a munkaidőben történő italozás mértéke. A foglalkozási ártalmak vizsgálata is figyelmet érdemel. Ezek közül a sorban legelöl található a dinamikus és statikus terhelés, a veszélyes vagy kellemetlen munkafeltételek, illetve a légállapot. 1986-ban ez 140 ezer főt (a vízgazdálkodásban mintegy 85 ezer fő dolgozik) jelentett, tehát sokakat kettő vagy annál több tényező érint. Elhárításukra 375 millió Ft-ot költöttek. Sajnos a statisztikai előirásbeli hiányosságok miatt itt szerepel a jobb munkafeltételeket biztosító gépek, berendezések beszerzési ára is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a foglalkozási ártalmak megítélésében nem alakult ki még egységes szemlélet. A Bős—Nagymarosi Vízlépcső építkezéseinek munkavédelmi helyzetét, annak alakulását kiemelten kezeljük. Bár a vízgazdálkodás részéről jelenleg csak 600—700 fő dolgozik ott, az megállapítható, hogy a foglalkozási balesetek száma lényegesen jobb képet mutat az átlagosnál. A balesetek kivizsgálása után a mulasztókkal szemben 335 esetben történt valamilyen szintű felelősségrevonás, a megvont prémiumok öszege pedig 135 eF-ot tett ki. Ezek az értékek enyhén csökkenő tendenciát mutatnak. Megjegyzendő, hogy a vízügyi szervek munkavédelmi munkájának megítélésé-Szép, kultúrált környezetben, a békéscsabai iskolacentrumban került megrendezésre a FORRÁS Vízgazdálkodási Egyesülés tagvállalatai körében 1987. július 31. és augusztus 1-e között a már hagyományosnak tekinthető VII. Országos Munkavédelmi Vetélkedő. A vetélkedő szervezője és házigazdája — az 1985. évi győztes csapat vállalata —, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat volt. A vetélkedőt dr. Kócsó lllésné KV titkár nyitotta meg. Megnyitójában kihangsúlyozta, hogy az igazi tét nem a helyezés, hanem a megszerzett tudás, ismeret, amit a résztvevők hasznosítanak a mindennapi munkában. A megtanult és felelevenített ismeretek birtokában másképpen folytatják munkájukat, fegyelmezetten, a munkavédelmi előírások betartása mellett, példát mutatva társaiknak a jó és biztonságos munkavégzésre, vigyázva munkatársaik épségére, önmaguk biztonságára. Ezt alátámasztja az is, hogy a vállalatoknál évről évre csökkent a balesetek, valamint az üzemi baleseti táppénzes napok száma. Különösen szembetűnő a javulás a halálos sérülések tekintetében. A szakmai tudás elmélyítése mellett nem elhanyagolható az sem, hogy egyegy vetélkedő nagyon sokat segít a vízügyi vállalatok dolgozóinak munka- és baráti kapcsolatának megteremtésében, erősítésében is. Hosszú hetek, de lehet, hogy hónapok készülődésére, szabadidőben végzett tanulására tett pontot e kétnapos vetélkedő, mely keretében 31 vállalat 3—3 fős csapata hat fordulóban mérte össze tudását. A csapatok számára a legnehezebb feladatokat a a gyakorlati kérdéseket tartalmazó négy videoprogram, valamint a harmadik forduló írásbeli kérdései jelentették. A második forduló feladatát, a keresztrejtvényt szinte minden csapat a megadott időre megfejtette. A nemes, sportszerű versenyzés és a bizonyított tudás alapján a résztvevő csapatok oklevelet kaptak, a legeredményesebb 8 csapat pedig pénzjutalomban részesült. Emellett a harmadik a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, valamint a második helyezett, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat csapata szép kupát vihetett haza. De mint minden vetélkedőnek, versenynek, ennek is csak egy győztese lehetett, és e mostani kétnapos vetélkedőn az Észak-magyarországi Regionális Vízművek csapata bizonyult a legjobbnak. A csapat tagjai OVH Elnöki Elismerő Oklevél kitüntetésben is részesültek, az első helyezettnek kijáró kupa és pénzjutalom mellett. Az elismeréseket dr. Kócsó lllésné adta át, majd Váradi József, az OVH főosztályvezetője köszönte meg a csapatoknak a jó felkészülését, a nemes versenyzést, a szervező és rendező szervek munkáját, s bejelentette, hogy a hagyományokhoz híven két év múlva az Egyesülés tagvállalatai újabb színvonalas vetélkedőn az Északmagyarországi Regionális Vízművek szervezésében mérhetik össze ismét tudásukat. Bardóczy Károlyné 10
