Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 6. szám

2. Nyílások, csatornák, aknák. A munka biztonságának fokozására előzetesen műszeres mérést kell végezni a vegyi-gázszennyező anyag koncentrációjának megállapítására. Munkagödörbe történő leszállás gyakran csak túlnyomásos friss­­levegős készülékkel lehetséges, melynek üzembiztos működéséről előzőleg meg kell győződni. A koncentráció mérését a munkagödör legmélyebb pontján kell elvégezni. A világításról is az előírásnak megfelelően kell gondoskodni (pl. törpe­feszültség alkalmazása stb.). nél nem az ún. bázisadatokat vettük figyelembe, hanem többéves fejlődési tendencia alapján végeztük az értéke­lést. A munkavédelmi tevékenység jövő­beni fontosabb feladatai a következők: — erőteljesebben kell tudatosítani a vízügyi szerveknél, hogy a munkavédel­mi feladatok jobb ellátása a vízügyi szerv céljait szolgálja és ennek mértéke a jövőben fokozódni fog; — szükséges megteremteni a munka­­védelmi feladatok ellátásánál az egy­séges érdekeltségi rendszert, elsősor­ban középvezetői szinten; — fokozni kell a munkavédelmi agi­táció és propaganda tevékenységet, ezen belül hangsúlyozni szükséges a balesetmegelőző tevékenység elsősé­gét; — lehetővé és szakszerűbbé kell ten­ni az egyéni védőeszközök fokozottabb alkalmazását. Összefoglalva: az elmúlt évben az elért eredmények — néhány kivételtől eltekintve — biztatóak. Természetesen további erőfeszítéseket kell tenni az el­ért eredmények stabilizálására, illetve a vízügyi dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek, valamint a biztonságosabb munkavégzés feltételeinek javítására. Dr. Tóvizi Gábor VII. Országos Munkavédelmi Vetélkedő nyaktörés történt), illetve a csatorna­karbantartást (súlyos kénhidrogén mér­gezés történt). Az előírás szerinti mun­kavégzést e két esetben az 1. és 2. fénykép illusztrálja. A múlt év során megszigorították az alkoholos állapot ellenőrzésének rend­szerét. Ennek következtében érezhetően csökkent a munkaidőben történő ita­lozás mértéke. A foglalkozási ártalmak vizsgálata is figyelmet érdemel. Ezek közül a sorban legelöl található a di­namikus és statikus terhelés, a veszé­lyes vagy kellemetlen munkafeltételek, illetve a légállapot. 1986-ban ez 140 ezer főt (a vízgazdálkodásban mintegy 85 ezer fő dolgozik) jelentett, tehát so­kakat kettő vagy annál több tényező érint. Elhárításukra 375 millió Ft-ot köl­töttek. Sajnos a statisztikai előirásbeli hiányosságok miatt itt szerepel a jobb munkafeltételeket biztosító gépek, be­rendezések beszerzési ára is. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a foglalkozási ártalmak megítélésében nem alakult ki még egységes szemlélet. A Bős—Nagymarosi Vízlépcső épít­kezéseinek munkavédelmi helyzetét, annak alakulását kiemelten kezeljük. Bár a vízgazdálkodás részéről jelenleg csak 600—700 fő dolgozik ott, az meg­állapítható, hogy a foglalkozási balese­tek száma lényegesen jobb képet mutat az átlagosnál. A balesetek kivizsgálása után a mu­lasztókkal szemben 335 esetben történt valamilyen szintű felelősségrevonás, a megvont prémiumok öszege pedig 135 eF-ot tett ki. Ezek az értékek enyhén csökkenő tendenciát mutatnak. Megjegyzendő, hogy a vízügyi szervek munkavédelmi munkájának megítélésé-Szép, kultúrált környezetben, a bé­késcsabai iskolacentrumban került megrendezésre a FORRÁS Vízgazdál­kodási Egyesülés tagvállalatai körében 1987. július 31. és augusztus 1-e között a már hagyományosnak tekinthető VII. Országos Munkavédelmi Vetélkedő. A vetélkedő szervezője és házigazdája — az 1985. évi győztes csapat vállalata —, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat volt. A vetélkedőt dr. Kócsó lllésné KV titkár nyitotta meg. Megnyitójában ki­hangsúlyozta, hogy az igazi tét nem a helyezés, hanem a megszerzett tudás, ismeret, amit a résztvevők hasznosíta­nak a mindennapi munkában. A meg­tanult és felelevenített ismeretek birto­kában másképpen folytatják munkáju­kat, fegyelmezetten, a munkavédelmi előírások betartása mellett, példát mu­tatva társaiknak a jó és biztonságos munkavégzésre, vigyázva munkatársaik épségére, önmaguk biztonságára. Ezt alátámasztja az is, hogy a vállalatok­nál évről évre csökkent a balesetek, valamint az üzemi baleseti táppénzes napok száma. Különösen szembetűnő a javulás a halálos sérülések tekinteté­ben. A szakmai tudás elmélyítése mellett nem elhanyagolható az sem, hogy egy­­egy vetélkedő nagyon sokat segít a víz­ügyi vállalatok dolgozóinak munka- és baráti kapcsolatának megteremtésé­ben, erősítésében is. Hosszú hetek, de lehet, hogy hóna­pok készülődésére, szabadidőben vég­zett tanulására tett pontot e kétna­pos vetélkedő, mely keretében 31 vál­lalat 3—3 fős csapata hat fordulóban mérte össze tudását. A csapatok szá­mára a legnehezebb feladatokat a a gyakorlati kérdéseket tartalmazó négy videoprogram, valamint a harmadik forduló írásbeli kérdései jelentették. A második forduló feladatát, a kereszt­­rejtvényt szinte minden csapat a meg­adott időre megfejtette. A nemes, sportszerű versenyzés és a bizonyított tudás alapján a résztvevő csapatok oklevelet kaptak, a legered­ményesebb 8 csapat pedig pénzjuta­lomban részesült. Emellett a harmadik a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat, valamint a második helyezett, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat csapata szép kupát vihetett haza. De mint minden vetélkedőnek, ver­senynek, ennek is csak egy győztese lehetett, és e mostani kétnapos vetél­kedőn az Észak-magyarországi Regio­nális Vízművek csapata bizonyult a leg­jobbnak. A csapat tagjai OVH Elnöki Elismerő Oklevél kitüntetésben is részesültek, az első helyezettnek kijáró kupa és pénz­jutalom mellett. Az elismeréseket dr. Kócsó lllésné adta át, majd Váradi Jó­zsef, az OVH főosztályvezetője köszön­te meg a csapatoknak a jó felkészülé­sét, a nemes versenyzést, a szervező és rendező szervek munkáját, s beje­lentette, hogy a hagyományokhoz híven két év múlva az Egyesülés tagvállalatai újabb színvonalas vetélkedőn az Észak­magyarországi Regionális Vízművek szervezésében mérhetik össze ismét tu­dásukat. Bardóczy Károlyné 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom