Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 5. szám

kalmassági bizonyítvány szükséges-e, akkor az OVH döntését kell kérni. Az alkalmazási engedélyt és az al­kalmassági bizonyítványt annak kell kérnie, illetőleg az kérheti, aki az új­fajta terméket (építési módot) első íz­ben forgalomba hozni, forgalmazó hi­ányában pedig építéstervezés vagy az építőipari kivitelezés során felhasznál­ni kívánja; az is kérheti, aki az újfajta terméket első ízben előállítani vagy külföldről behozni kívánja. A tervező és az építő kötelezettsége az újfajta termék vagy építési mód alkalmazása esetén; Az újfajta ter­méknek vagy építési módnak az épít­­riiény műszaki tervezése, illetőleg épí­tőipari kivitelezése során történő alkal­mazása előtt az alkalmazónak meg kell győződnie arról, hogy az alkalmazás előírt feltételeit teljesítették-e. 4. A rendelettel, rendelkezéssel nem szabályozott kérdések megoldása A 15 éve folyó engedélyezési tevé­kenység során jónéhány — a rendel­kezésekben nem szabályozott — fel­adatot kellett megoldani. Nincs intézkedés az engedélyek és a bizonyítványok érvényességének idő­tartamára vonatkozóan. Határidő nélkül nem lehet az en­gedélyt (bizonyítványt) kiadni, mivel az újfajta terméknek a 3. pontban ismer­tetett kritériumával ez nem lett volna összhangban. Ugyanis, az engedélye­zett termék (építési mód) sorsa két­féle lehet: — Ha az alkalmazás során nem vá­lik be, megszűnik, s ebben az esetben vele további teendő nincs. — Ha pedig megfelelőnek bizonyul, akkor előbb-utóbb szabványt, vagy tí­pustervet készítenek rá. Az előzőekben vázoltak miatt, az en­gedélyeket és a bizonyítványokat leg­feljebb öt évre (indokolt esetben rö­­videbb időre) adják ki és egy alka­lommal, 3 évi időtartamra hosszabbít­ják meg. Az összesen nyolc év — az esetek döntő többségében — elégséges a termék, vagy építési mód megfelelősé­gének, illetőleg a használhatatlansá­gának egyértelművé tételére, s ez alatt az idő alatt az említett szabályozási kiadványok valamelyike is elkészíthe­tő. A tapasztalatok ezt a felfogást iga­zolták. A 6/1969-es ÉVM számú rendelet, az építési célra szolgáló újfajta termék és építési mód engedélyezésére vonatko­zik. Az engedélyezési munkánk során több esetben előfordult, hogy az új­fajta termék egyúttal új technológiát is jelentett. De vannak olyan ese­tek is, amikor hagyományos elemek­ből állítanak össze új technológiát megvalósító létesítményt. Ez utóbbira a 3/1973-as OVH rendelkezés közvet­lenül nem vonatkozik, de a kiadásának alapjaként feltüntetett 32/1964. Korm. számú rendelet már említi a techno­lógiákat is. Ezáltal tehát a technoló­giák engedélyezésének is megvan a jogi alapja. Amint az előzőekben már említet­tük, a 6/1969. ÉVM számú rendelet (3) szerint, ha az újfajta terméket épü­letnek nem minősülő vízilétesítmények­ben kívánják használni, akkor az OVH az engedély kiadása felől az ÉVM-me! egyetértésben dönt. Az újfajta építési mód alkalmazásához az OVH és az ÉVM együttes engedélye szükséges. Annak érdekében, hogy a két fő­hatóság együttműködése zökkenőmen­tes és gyors legyen, az alkalmazási engedélyeket, ha azok nem technoló­giára vonatkoznak, a VITUKI az Épí­tésügyi Minőségellenőrző Intézettel (ÉMI) egyezteti. 5. Az engedélyezés menete Az engedélyt kérő a kérelmét a VI­­TUKI-hoz nyújtja be. A kérelemhez csa­tolni kell; — a terveket (ha nem anyagról van szó); — a műszaki feltételeket, vagy az üzemeltetési dokumentációt, illetőleg tartalmilag ezekkel egyenértékű leírást; — az anyagra (berendezésre) vo­natkozó bizonylatokat, engedélyeket stb-t; — a vizsgálati eredményeket tartal­mazó jelentéseket, jegyzőkönyveket stb-t; — a referencia munka terveit és le­írását; — ivóvízellátás területén haszná­landó termék (berendezés) esetén, amennyiben azt a 3/1971. EüM rende­let (6) előírja, az Egészségügyi Minisz­térium engedélye is szükséges. Az engedélyezéshez benyújtandó do­kumentációból, minden esetben ki kell derülnie, hogy mit kérnek engedélyez­ni, annak mik a jellemző paraméterei, mi a teendő a tervezés, az építés és az üzemeltetés során, annak érdeké­ben, hogy a terméket szakszerűen al­kalmazzák, továbbá, hogy a biztonsá­gos üzemeltetéshez mely előírásokat kell betartani. Az adatok birtokában, a VITUKI az engedélyezési eljárás lefolytatására a kérelmezővel szerződést köt. Az engedélyezési eljárás során, a dokumentációkat felülvizsgálják, a be­nyújtott adatok ellenőrzésére labora­tóriumi és szükség esetén munkahelyi méréseket, vizsgálatokat végeznek, in­dokolt esetben a mérési eredmények alapján javaslatot tesznek a dokumen­táció módosítására, az engedélyterve­zetet összeállítják s azt szakmai és munkavédelmi szempontból egyeztetik, továbbá — ha alkalmazási engedély készül — az engedélytervezetet az OVH-hoz felterjesztik. Az alkalmassági bizonyítványt a VITUKI adja ki. Az engedélyezési tevékenység mun­kavédelmi szempontokra is kiterjed. Ennek során — többek között — a munkavédelmi minősítésre vonatkozó 7/1985. ME számú (7), valamint a vil­lamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről szóló 8/1984. IpM számú rendeletet (8) is figyelembe veszik. Az OVH a kiadott engedélyt a VI­­TUKI-nak küldi meg, amely azt a ké­relmezőnek kiadmányozza. Az egész engedélyezési tevékenysé­get a VITUKI „Zártan kezelendődnek minősíti, tehát az engedélyezés mene­téről, a mérések eredményeiről, stb­­ről harmadik személynek vagy intéz­ménynek tájékoztatást nem ad. Az engedélyezési tevékenység során az összeférhetetlenségi szempontokat is figyelembe veszik, tehát érdekelt személy vagy intézmény adatait — en­gedélyezés alapjául — nem fogadják el. A VITUKI-n belül az engedélyezési feladatokkal a Műszaki Fejlesztési In­tézethez tartozó Minősítési és Szab­ványosítási Osztály foglalkozik, amely — a feladat természetétől függően — a VITUKI más intézeteit, vagy külső intézményeket is bevon az engedélye­zési munkába. 6. A vízellátási és csatornázási létesítményekre vonatkozó engedélyek és bizonyítványok A csővezetékekre és tartozékaikra, valamint a víz- és szennyvíztisztító be­rendezésekre kiadott — 1987. március 31-én érvényes —, alkalmazási enge­délyeket két táblázatban jelentettük meg. A két táblázatból kitűnik, hogy nem minden — a vízilétesítményeknél je­lenleg is alkalmazott, engedélyköteles — terméknek van alkalmazási enge­délye, illetőleg alkalmassági bizonyít­ványa. Ennek a két fő oka — vélemé­nyünk szerint — a következő: Az egyik — bizonyára a fő — ok az, hogy a tervezők, az építők, a gyártók, a forgalmazók nem érzik szükségét az engedélynek (bizonyítványnak). A másik ok pedig, minden bizony­nyal, az előírások betartása ellenőrzé­sének nem kellően hatékony volta. Az első okkal kapcsolatosan meg­említjük, hogy az engedélyezésnek az is az egyik feladata, hogy a termék (építési mód) szakszerű alkalmazásá­hoz szükséges leírások, ismertetések, utasítások stb-k meglétéről gondos­kodjon. Nem megfelelő tartalmú ter­vezési, építési és üzemeltetési utasí­tással rendelkező termék eredményes, széles körű alkalmazása alig képzel­hető el. Ezt a megállapítást — sajnos — nem egy építési és üzemeltetési hi­ba igazolja. Az eddigi, kereken 15 éves engedélyezési tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy az engedélyezendő termékek döntő többsége az engedé­lyezési igény bejelentésekor nem ren­delkezett elfogadható tartalmú doku­mentációval, leirattal. Azokat az enge­délyezés folyamán kellett kiegészíteni. Pedig kétségtelen, hogy a célnak meg­felelő tervek, leírások a gyártónak, a forgalmazónak és az üzemeltetőnek nyújtanak műszaki, valamint jogi biz­tonságot, védelmet. Az a termék, amelyről a köztudat­ban elterjed, hogy nem megfelelő, nem terjed el. A kedvezőtlen hírnév nem minden esetben a termék nem megfe­lelőségének, hanem gyakran a nem kellő gondossággal elkészített terve­zési, építési és kezelési (üzemeltetési) leírásnak a következménye. De nemcsak a forgalom és ezáltal a haszon elmaradásával, hanem a szakszerűtlen használatból eredő több­letkiadásokkal (javítási költség, eset­leges kártérítés stb.) is számolni kell az említett esetekben. Tehát — már csupán az előzőkben ismertetett okok miatt is — az enge­délyezésben érintett szerveknek (for­galomba hozó, tervező, kivitelező, gyártó és a külföldről behozó) érdeke, 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom