Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 5. szám
hogy az újfajta termékét engedélyeztesse, illetőleg, hogy csak engedélyezett terméket alkalmazzon a munkája során. Az eddigiekben nem említettük a külföldről behozott termékeket. Nem tettük ezt azért, mert az OVH rendelkezés nem tesz különbséget a külföldi és a belföldi újfajta termék között. Gyakran találkozunk azzal a tévhittel, hogy a külföldről behozott termékekre nem vonatkozik az engedélyezési kötelezettség. Bizonyára ez a hibás vélemény is közrejátszik abban, hogy a külföldön történő vásárlás alkalmával gyakran nem vizsgálják meg a berendezést, a hazai előírásoknak való megfelelőség szempontjából. Az országba behozott és üzembe állított berendezésen azután, a szükséges módosítások végrehajtása rendszerint problémát okoz. Mindezek a nehézségek elkerülhetők lennének, ha a vásárlás során az engedélyezési szempontokat is érvényesítenék. Érdekes módon — bár magyarázhatóan -— a külföldi cégek nem idegenkednek az engedélyezéstől. A legtöbb esetben természetesnek veszik, hogy a magyar vásárló a hazai előírásokat kielégítő berendezést, anyagot stb-t akar csak megvenni. Továbbá azt is jól tudják, hogy az alkalmazási engedély (alkalmassági bizonyítvány) a termékük elismerését is jelenti, amely propaganda szempontjából ugyancsak hasznos. Perecsi Ferenc A szövegben említett rendeletek és rendelkezések MEGALAKULT a Magyar Kereskedelmi Kamara Vízgazdálkodási Tagozata Tiszaföldváron tartotta alakuló tagvállalati ülését június 19-én a Magyar Kereskedelmi Kamara (1988. jan. 1. után Magyar Gazdasági Kamara) Vízgazdálkodási Tagozata. Az alakuló ülésen több mint 80 vállalat, köztük 32 vízügyi szerv nevében a képviselők megválasztották a tagozat elnökségét. Elnök: Cséry Pál igazgató, Fővárosi Vízművek Társelnökök: Horváth Z. Kálmánné igazgató, MÉLYÉPTERV Kazareczki Kálmán vezérigazgató, Vízépítőipari Tröszt Vértes István igazgató, VIBESZ A megválasztott elnökség tagjai: Bendicsek józsef igazgató, Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Bencze Vilmos gyárigazgató, Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár Éhn József export főmérnök, Vízügyi Tervező Vállalat Fiszter Tamás igazgató, Hydroexport Vízügyi Export Vállalkozói Betéti Társulás Kemény István vezérigazgató-helyettes, OVIBER Dr. Kiss Pál vezérigazgató, Országos Kereskedelmi és Hitelbank Petrik Mihály vezérigazgató, NIKEX Szabó Ambrus fejlesztési főmérnök, PEMÜ megyei Műanyagipari Váll. Szabó Zoltán igazgató, MEZŐVIZ Termelési Rendszer, Tiszaföldvár Dr. Szlávik Lajos igazgató, Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza Topschall József igazgató, Dunántúli Regionális Vízművek, Siófok A képviselők egyhangúan megszavazták a tagozat 1987. évi munkatervét: I. Tagvállalati ülés: Téma: a) Az 1988-ban bevezetésre kerülő új adórendszer várható hatása a vállalatok gazdasági tevékenységére. Előadó: az MKK felkért vezetője b) A Vízgazdálkodási Tagozat alapszabályának jóváhagyása. Időpontja: 1987. szeptember (1) A Minisztertanács 2001/1974. (I. 9.) számú határozata a minőségszabályozás rendszerének fejlesztéséről, a szabályozórendszer hatékonyságának növeléséről. (2) A Minisztertanács 63/1985. (XII. 28.) számú rendelete a termékek minőségének tanúsításáról szóló 47/1968. (XII. 18.) Korm. számú rendelet módosításáról. (3) Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 6/1969. (II. 12.) ÉVM számú rendelete az újfajta termékek és építési módok építőipari alkalmazásának engedélyezéséről. (4) Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 3/1973. (VII. 31.) OVH számú rendelkezése az újfajta termékek és építési módok alkalmazásának engedélyezéséről. (5) A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és a végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet, valamint az ezeket módosító jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege. (6) Az egészségügyi miniszter 3/1971. (VII. 17.) EüM számú rendelete az ivóvízellátás terén felhasználásra kerülő anyagok közegészségügyi szabályairól. (7) A Minisztertanács elnökhelyettesének 7/1985. (VII. 20.) MEsz. rend. a munkavédelmi minősítésről. (8) Az ipari miniszter 8/1984. (VII. 1.) IpM számú rendelete egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről. II. Elnökségi ülések: 1. Téma: Alapszabály jóváhagyásának előkészítése. Időpontja: 1987. szeptember 2. Téma: Tájékoztató a karsztvíz-gazdálkodás helyzetéről és a további környezetvédelmi feladatokról (a téma alapját az OVH — Ipari Minisztérium 1987. június havi közös előterjesztése képezi). Időpontja : 1987. október 3. Téma: A vegyes vállalatok létrehozásának feltételei és eddigi tapasztalatai. Időpontja: 1987. november 4. Téma: a) Vizsgálati program összeállítása a vízgazdálkodás ipari hátterének kérdései és a vízügyi technikát, technológiát exportáló magyar vállalatok helyzete, külpiacokon való tevékenység kérdései című anyag 1988. évi kidolgozásához, b) A Tagozat 1988. évi munkatervének kialakítása. Előadó: Cséry Pál Időpontja: 1987. december Ml. Elnöki ülések: Részt vesznek az elnök és a társelnökök, megrendezésre kerül havonta. Az alakuló ülésen Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke tartott előadást a vízgazdálkodás aktuális kérdéseiről. Ismertette a vízgazdálkodás népgazdasági ág feladatait jelző kormányprogramokat, hangsúlyozta a megvalósításukhoz szükséges ágazatközi együttműködés fontosságát, melyben a tagozatnak komoly szerepe lesz. A Vízgazdálkodási Tagozat a Kamara többi tagozatához hasonlóan az általános kamarai funkciók gyakorlását végzi a saját szakmai területén, mely igen széles körű. A tagozat a vizes szakmához kapcsolódó vállalatok jeleptős részét tömörítve az ipari és mezőgazdasági vízhasználat, a vízellátás, szennyvíztisztítás, a vízminőségvédelem ágazati döntései előkészítésének azok következményei követésének fontos társadalmi fóruma. Fontos szerepe lesz a tagozatnak a magyar víz- és szennyvízipar, valamint a hozzátartozó kutató, tervező és kivitelező szervezetek szervezettebb külpiaci megjelenésében. A tagvállalatok között több szakkülkereskedelmi és külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat van. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó ex porttevékenység koordinálása különösen fontos. Az elmúlt évek során kedvezőtlen tapasztalatok születtek nem egyeztetett tenderezésben. Ugyanakkor néhány kedvező példa igazolja, hogy a konkurensek is egyeztetni tudják külpiaci terveiket, s az mind a vállalatoknak, mind az országnak előnyös. Dr. Gether István 12
