Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 5. szám
A rendkívüli vízszennyezések 1986. évi tapasztalatai a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén Az utóbbi években a szakmai és a nem szakmai közvélemény egyaránt érzékenyebbé vált a vízminőség negatív változására. Egy-egy ilyen eset nemcsak a szűkebb környezetben, hanem a hírközlő szervek révén országosan is az érdeklődés középpontjába került. A területi vízügyi szolgálat ilyenkor nemcsak egy váratlan, hanem egy felfokozott érdeklődéssel nyomon követett feladatot kell ellásson. A vízszennyezések elhárításakor — a vízminőségi kárelhárítási tevékenység során — tehát egy előre megtervezett, műveleti intézkedéssorozat végrehajtása szükséges. A Vízminőségi Kárelhárítási Tervek alapján az Igazgatóság képes ezen feladatok ellátására. Ugyanakkor megállapítható, hogy valamennyi rendkívüli szenynyezés „egyedi" esetnek minősül, s mint ilyen, új tapasztalatokat eredményez. Ezeknek a tapasztalatoknak a feldolgozása, a Vízminőségi Kárelhárítási Tervekbe való folyamatos beépítése gazdagítja ismereteinket, s eredményesebbé teszi munkánkat. Magyarországon 1986-ban 252 rendkívüli vízszennyezés történt, melyből 65 a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén következett be. Az alábbi ábrán ezen eseteket mutatjuk be. Megállapítható, hogy a szennyezések csaknem 70%-a a Dunán fordult elő. ffen dhiyjli vizsz en n/ezése A _ (1 9 62 -1986 ; I 1982 ? 9<?Э ’ 1964 TídT. 1986 A befogadók szerinti megoszlás nyezó anraa szerint' alakulás 1982. 1983. 1984 1985. 1986 Ezek nem egyértelműen az Igazgatóság területéről bekövetkező szennyezések, a vízgyűjtő teljességét figyelembe véve egy részük csak „átvonuló” jellegű. A szennyező anyagok között továbbra is az olaj és származékaik dominálnak. Az eseteknek mintegy kétharmadában olaj okozta a vízszennyezést. Az évek során a vízszennyezések száma kismértékben emelkedő tendenciájú. Jelentősebb tendencia figyelhető azonban meg a befogadók szerinti alakulásban, ugyanis a felszín alatti vízkészleteket ért szennyezések növekedtek. Az év során 16 esetben kellett vízminőség-védelmi készültséget elrendelni, s öt esetben az igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálatának bevonására is szükség volt. A védekezésben eltöltött napok száma: 332 — melyből a csernobili esetet levonva —, az itt figyelembe vett vízszennyezésekre 94 nap jut. A rendkívüli vízszennyezés miatt öszszesen csaknem hat millió forint rendkívüli szennyvízbírságot vetettünk ki, s áthárítottuk az Igazgatóság védekezési költségeit is. A védekezést igénylő rendkívüli szennyezések közül három kiemelkedő jelentőségűt ismertetünk az alábbiakban röviden: 1. 1986. február 18-án a vízminőségi figyelőktől bejelentés érkezett, mely szerint a Dunán az 1638 fkm-nél pakuraszennyezést észleltek. Az azonnali vízi felderítés megállapította, hogy a szenynyezés a Csepel Művek 2—0—0 sodorvonali ki torkollásá bál származik. A szennyezés további utánpótlását viszonylag gyorsan megszüntették, de még így is igen nagy mennyiségű szenynyező anyag került a Dunába. Az elfolyt pakura a víz hőfokán csomókba, rögökbe összeállt, s többsége a Duna bal partján mintegy 40 km-es szakaszon kirakodott. Az 1634—1598 fkm-es szakaszon helyezkedik el a Fővárosi Vízművek Csepeli Vízmű kút sora. A parti szűrőrétegre kirakodott pakura végső soron a vízbázist „közvetlen” szennyezte. Eltávolítása a vízmű védelme érdekében fontos volt. A BUVIZIG Vízminőségvédelmi Osztaga a kirakodott pakurát kézi erővel műanyag zsákokba, majd konténerekbe gyűjtötte ősze. A viszonylag fáradságos és többségében kézi jellegű kárelhárítási munkát az igen nagy területre szétszóródott pakura, továbbá a Vízművek kavicsszűrő-rétegének védelme (gépekkel a szűrőréteg elkerülhetetlenül megsérülne, illetve egy részét el is távolítottuk volna) indokolta. A munkálatok gyorsítása érdekében — hogy a közelgő magas víz (áradás) a kirakodott pakurát el ne vigye — közerő igénybevételére is sor került. A védekezés során 100 fő, mintegy 30 000 kg pakurát távolított el, a közel 40 km-es Duna parti szakaszon. 2. Május 20-án a XXX-as csatornán, az ürbői zsilip alatt kb. 10 km-es szakaszon jelentős mennyiségű halpusztulás történt. Az elpusztult fajok között minden, ezen a területen előforduló halfaj képviselve volt, természetes gyakoriságának arányában. Az észlelést követően a BUVIZIG ügyelete azonnal értesítette az érintett vízkivételeket a halpusztulást előidéző szennyező anyag A Duna-partra kirakodott pakura eltávolítása kézi erővel
