Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 6. szám
munkája mellett előadóként is ismertté vált. A Pro Aqua emlékéremben részesültek: Dr. Bancsi István oki. biológus (Középtiszavidéki VÍZIG, Szolnok), Boga Tamás László oki. geográfus (Alsótiszavidéki VÍZIG, Szeged), a Szegedi Területi Szervezet titkára, Bucsányi György üzemmérnök (Középdunántúli VÍZIG Szekszárdi Szakaszmérnöksége), a Szekszárdi Körzeti Csoport titkára, Hembach Kamill oki. mérnök (az FTI nyug. áll. osztályvezetője), Nováky Béla oki. mérnök (Vízgazdálkodási Intézet), a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály vezetőségi tagja, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága tagja, Philipp István oki. mérnök az ÁBKSZ védelmi szakfelügyeletének ny. á. h. vezetője), Puskás Tamás oki. mérnök (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ), Végváriné Bede Ildikó dr. oki. mg. mérnök, (Városépítési Tervező Intézet), a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály alelnöke. Az 1986. évi Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj elnyerői: dr. Pálfai Imre (Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged). „Síkvidéki vízrendezés időszerű kérdései" c., a Vízügyi Közlemények 1985. évi 3. számában megjelent cikke alapján, és dr. Karácsonyi Sándor (Földmérő és Talajvizsgáló V.) „Alföldi talajvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa” c., a Hidrológiai Közlöny 1983. évi 9. és 10. számaiban megjelent cikke alapján. A vízügyi szakközépiskolás ifjúság részére alapított „Sajó Elemér" pályázat díjazottal: I. díjat nyert Pápa Árpád és Sipos László (Baja, Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola): „Műtárgyak környezetében kialakuló vízmozgások vizsgálata” c. pályaműve. II. díjat nyert Szabó Szabolcs és Nagy Attila (Szolnok, Vízügyi Szakközépiskola): „Környezetszennyező anyagok hatása az élő szervezetekre” c. pályaműve. III. díjat nyert Czakó Dóra és Máder Erika (Győr, Mayer Lajos Szakközépiskola): „A Duna vízminőségének változása a Felső-Duna szakaszon" c. pályaműve. Dicséretben részesültek: Máyer László és Mészáros Attila (Győr): „A Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer néhány környezeti hatása a Szigetközre.” Fülöp Zita (Miskolc): Környezetvédelmi feladatok a vízgazdálkodásban.” Angyal Gabriella és Balassa Kinga (Győr): „A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében." A Vándorgyűlés plenáris ülése Bencsik Béla elnöki zárszavával végződött. A munka ezt követően az egyes szekcióüléseken folytatódott. Dr. Vágás István ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Előző számunkban — helyhiány miatt — az 1986. július 1-én tartott Elnöki Értekezlet három napirendi pontjából csak az 1. pontot ismertettük. A 2. és 3. pontban az alábbiakat tárgyalták: 2. „Az OVH 1986. II. félévi munka- és ellenőrzési tervé”-t, amely tartalmazza a felsőbb szervekhez benyújtandó előterjesztéseket, az OVH vezetőinek állásfoglalását és tájékoztatását igénylő feladatokat, az értekezletek rendjét, a szabályozási feladatokat, az átfogó, az ágazati, a pénzügyi-gazdasági ellenőrzéseket, a téma- és célvizsgálatokat, a belső ellenőrzést és a törvényességi, felügyeleti ellenőrzéseket. 3. A települések vízellátásának és csatornázásának hosszú távú koncepciója. A koncepció megállapítja, hogy 1985- ben az ország települései közül 1849-ben működik közüzemi vízmű. A szolgáltatott ivóvizet igénybe vevő lakosság aránya 84%. a közművel ellátott lakásoké pedig 67%. A vízellátás dinamikus fejlődéséhez képest a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése kedvezőtlenül alakult, mert 1985-ben csupán 488 településben van szennyvízcsatorna és közülük is csak 285 település rendelkezik szennyvíztisztító művél. A közcsatornára kapcsolt lakások aránya is alacsony, csupán 39%-os. A vízellátás 2000-ig szóló fejlesztése 95%-os lakossági és 90%-os lakáson belüli ellátást irányoz elő, számolva a csatornázás és szennyvíztisztítás arányos fejlesztésével, települések többségének vezetékes ellátásával, a vízbázisok védelmével, valamint a szolgáltatási színvonal és biztonság javításával. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése a lemaradások mérséklését, a vízellátással összehangolt fejlesztését irányozza elő úgy, hogy 2000-re a közcsatornára kapcsolt lakások aránya 60%-ra növekedjék. A városokban és városiasodé nagyközségek központjaiban a csatornázás közélítsen a vízellátáshoz. A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége várhatóan 3,5 millió m3/d lesz, amelynek tisztítását biztosítani kell és ezen belül 3,0 millió m3/d-re kell fejleszteni a biológiai fokozat arányát. 4. A víztakarékossági és vízminőségi akcióprogram időarányos végrehajtása. Jelentős változás történt 1983-ban az Ifjúsági Lapkiadó életében. Ettől az évtől kezdődően ugyanis — több népszerű folyóirat mellett — már könyvek kiadásával is foglalkozhat a vállalat. Ezek sorában jelent meg a közelmúltban Gébler József és Nárai Zoltán munkája, amely a vizek szerelmeseihez szól. Pontosabban azokhoz, akik nemcsak passzív szemlélőként töltik idejüket tavaink mellett, hanem hódolnak az egyik legszebb és leglátványosabb sportág, a vitorlázás szépségeinek és örömeinek. A Vitorláshajók című kötet valóban a legelején, a hajó építésének bemutatásával kezdi meg a téma feldolgozását. A bordaformák, az árboc, a kötélzet, valamint a vitorlázat részletes leírása után a kecses vízi járművek típus szerinti osztályozása következik. A többféle besorolási lehetőség közül, a szerzők — helyesen — a Hajózási Szabályzat rendszerzését vették alapul. Ennek révén megtalálható az albumban a vitorlás csónakok, a „B” és az „A" osztályú vi-Megállapították, hogy a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programjáról szóló 2019/1983. (IX. 23.) Mt. számú határozat végrehajtására készített Intézkedési terv feladatainak végrehajtása jó ütemben halad, néhány feladat végrehajtása megkezdődött, teljesítése, vagy hatásainak teljes körű kibontakozása a tervezettnél lassabb ütemben történik. mv Dr. Csevár Antal toriás kishajók, valamint a vitorlás és motoros-vitorlás nagyhajók alaptípusai. Mindegyik hajó többoldali ábrája mellett ott szerepel a teljes műszaki leírás is. A szerzőpáros figyelme még a hazai vitorlások lobogó felvarrási sorrendjének és a vízirendészet megkülönböztető jelzéseinek bemutatására is kitejedt. Külön érdekességet jelent az utolsó fejezet, amely a vitorlások méretarányos oldalnézeti árnyképeit rögzíti. (Ezek segítségével még a laikus szemlélő is — több kevesebb pontossággal — azonosíthatja a vizen sikló jármű „kilétét”.) A kötetet bizonyára örömmel veszik kézbe a vitorlázás hazai szerelmesei, de a reprezentatív megjelenésű mű azok számára is sok érdekességgel szolgálhat, akik csak most ismerkednek e szép sport alapjaival. (Gébler József—Nárai Zoltán: Vitorláshajók. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó. 110. oldal, kötve 99,— Ft.) Prohászka László Album a vitorlásokról 7
