Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 2. szám
Л Magyar Hidrológiai Társaság életéből A Mezőgazdaság Műszaki Fejlesztésének Nemzetközi Szervezete (C.I.G.R.) — a Nagyar Agrártudományi Egyesület szervezésében és a Magyar Hidrológiai Társaság közreműködésével — 1984. szeptember 3—7. között Budapesten tartotta. 10. Kongresszusát. A Kongresszuson 1. a mezőgazdasági vízgazdálkodás, 2. a mezőgazdasági építészet, 3. a mezőgazdaság gépesítése, 4. a mezőgazdaság villamosítása és energia kérdései, valamint 5. a mezőgazdaság munkaszervezésének és az informatikának témaköreit vitatták meg. A jelentős rendezvény munkájában 37 ország mintegy 600 szakembere vett részt. A Kongresszus alkalmából — a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a nemzetközi műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztése terén végzett kiemelkedő munkájukért a Francia Mezőgazdasági Érdemrend tiszti fokozatával tüntették ki — többek között — néhai Dr. Salamin Pál. ny. műegyetemi tanárt, az MHT tiszteletbeli tagját, az Érdemrend lovagi fokozatával Dr. Szalai György egyetemi docenst az MHT főtitkárát, a C.I.G.R. Magyar Nemzeti Bizottságának titká rát. A Magyar Hidrológiai Társaság, a Bőripari és Cipőipari Tudományos Egyesület, a Budapesti Bőripari Vállalat és a Kőzépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 1984. október 24-én „Víztakarékosság és vízminőség-védelem lehetőségei és feltételei a bőriparban” címmel ankétot rendezett. Az ankét célja volt az iparág takarékos vízfelhasználásának, vízminőség-védelmének eddigi eredményei és további feladatai megvitatása. Vasadi János vízügyi igazgató köszöntője után Szabó Imre ipari miniszterhelyettes tartott előadást, hangsúlyozva, hogy közös feladatainkat és gyártástechnológiai és a vízgazdálkodás követelményeinek ésszerű kompromisszumával kell és lehet megoldani. A hozzászólások és a vita után Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese összefoglalójában az ankét tanulságaként fogalmazta meg többek között, hogy céljainkat az ipar, a közegészségügy, a környezetvédelem és a vízgazdálkodás szakembereinek együttes munkájával, jól átgondolt hosszú távú program keretében lehet megvalósítani. A Fővárosi Vízművek kultúrtermében, 1984. december 20-án bensőséges hangulatú baráti összejövetelen köszöntötték a Társaság azon tagjait, akik 1984. évben töltötték 75., 80., 85. és 90. (vagy ehhez közeli) életévüket. A jubilánsok valamennyien több évtizeden át munkálkodnak a vízgazdálkodás ügyéért a Társaságban, és többségük az MTH tiszteletbeli tagja, vagy valamelyik értékes kitüntetésének birtokosa. Dr. Illés György, a Társaság elnöke meleg szavakkal köszöntötte: Dr. Sebestyén Olga (93), Dr. Székely Miklós (90), Ziegler Károly (86), Ihrig Dénes (85), Dr. Moll Károly (85), Dr. Schneider Szilárd (85), Váradi Iászló (85), Bokor Mihály (82), Mantuanó József (80), Váraljai Sándor (80), Gerhardt Kálmán (75), Dr. Bogárdy János (75), Varga Jenő (75), Varsa Ferenc (75), Dr. Zákonyi Ferenc (75), Szakáll Kálmán (75) és Sipos Béla (75), kollégákat méltatva életútjukat, munkásságukat, példamutatásukat, kiemelkedő szerepüket a következő generáció nevelésében. Egyúttal — szerény ajándékok átadásával — további eredményes munkálkodást, jó egészségben töltött, még hosszú életet kívánt a „vizesek" nagy családja körében. Az ünnepeltek nevében Dr. Zákonyi Ferenc köszönte meg a megemlékezést, az elismerő szavakat és — mint egész életen át a Balatonért dolgozó — a Balaton példáján mutatta be a Társaság szakembereinek a tó fejlesztéséért folytatott, négy évtizedes munkáját. A Műszaki és Természettudományi Egyesület Szövetségének elnöksége kiemelkedő társadalmi munkájáért Ben-Az Elnöki Tanács dr. Stelczer Károlyt, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ főigazgató-helyettesét a vízügyi szolgálatban végzett több évtizedes eredményes munkájának elismeréseként nyugállományba vonulása esik Bélát, az MHT Arviz- és Belvízvédelmi Szakosztályának elnökét, az OVH főosztályvezetőjét MTESZ-díjjal tüntette ki. A kitüntetést a MTESZ Országos Elnökségének 1984, december 20-i ülésén Fock Jenő, a MTESZ elnöke adta át. A Magyar Hidrológiai Társaság rendezte 1985. január 19-én a Hilton Szálló termeiben neves művészek felléptével hagyományos Farsangi Bálját, közel 300 hidrológus és családja részvételével. A Társaság 1984. évi munkája a számok tükrében: Az előadások, vitaülések, klubestek száma 203 Nagy rendezvények/ankét, konferencia, vándorgyűlés 20 A 223 rendezvényen elhangzott előadások száma 425 Az összes részt vevők száma 13 150 A társadalmi munkaórák száma együttesen 45 400 —sg— alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést az Országos Vízügyi Hivatalban dr. Breinich Miklós első elnökhelyettes adta át. A (öld alatti vízkészlet az „egyes számú” nyersanyagforrás А ВАМ mentén kiépülő iparvidékeknek óriási mennyiségű vízre van szükségük, s ehhez jelentenek gazdag nyersanyagforrást a föld alatti vízkészletek. Feltárásukkal külön foglalkoznak a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatához tartozó földtani intézet tudósai Irkutszkban. 1984 novemberében a vasút teljes hosszában (a szárnyvonalakkal együtt mintegy négyezer kilométeren) lerakták a sineket. Az elmúlt évtized alatt ez volt az egyik legnagyobb építkezés a Szovjetunióban. ВАМ nemcsak vasútvonal, hanem olyan hatalmas, iparosításra váró terület is mintegy egymillió négyzetkilométeren, amely közel akkora kiterjedésű, mint két Franciaország. А ВАМ vonzáskörzetében több ipari-termelési komplexum, tucatnyi új város és település építését tervezik. Az iparfejlesztés alapját a már feltárt hasznos ásványi kincsek gazdagsága biztosítja. A nyersanyag-lelőhelyek között fontos szerepet kapnak majd a föld alatti vízkészletek. A talaj nagy része ezen a tájon örökké fagyott állapotban van, vastagsága 2—3 métertől 300 méterig terjedhet. A tél 6—8 hónapig elhúzódik, s így a folyók, tavak és patakok többsége fenékig befagy. Ezért a szakembereknek az a véleményük, hogy a ВАМ vonzáskörzetének iparosításához szükséges vízmennyiséget elsősorban a föld alatti készletek adják majd, és szerepük meghatározó a terület jövőjét illetően. A Szibéria elnevezésű hosszú távú állami programban külön fejezet a föld alatti vízkészletek kutatása és tanulmányozása. A Szibéria-program egyébként tudományosan kidolgozott koncepció az Uraltál keletre húzódó óriási területek komplex hasznosítására és a termelőerők fejlesztésére. Az irkutszki Földtani Intézet koordinálja a Szibériában folyó összes hidrológiai kutatásokat. A különböző iparvállalatok az intézet szakembereinek ajánlásai alapján kutatják a ВАМ vonzáskörzetében felhalmozódott föld alatti vízkészleteket. Egyébként már ma is ezek adják a gazdasági célra felhasznált víz és az ivóvíz 90 százalékát. Az intézet előrejelzései szerint ez lesz az arány a jövőben is. A lakott településeket és az ipari létesítményeket olyan helyekre tervezik, ahol egy-egy négyzetkilométernyi területen másodpercenként 50—100 liter vizet ad a föld mélye. APN Dr. Stelczer Károly kitüntetése 8
