Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 2. szám

ságos fekete táblák sodródnak a fel­színre. — Ez már kapcsolatba került a földdél — mondják a hajósok. Hat méter és negyven centi volt ott a Tisza. Fenékig kellett megmozdítani a jeget, valóban. HALAK ÉS EMBEREK 1962 óta dolgoznak jégtörő hajók a Tiszán. Addig csak a robbantás volt az egyetlen mód a jégdugók megszünte­tésére. A dinamit nyomán röpül a jég a magasba — de mi történik a víz megannyi élőlényével? Például a ha­lakkal? — A jégtörő hajók munkája nem sérti a halállományt — magyarázzák. Számukra a robbantás végzetes. A halak télre „elvermelik" magukat, be­fúródnak a fenék mélyébe és téli álom­ba merülnek. A jeget tán észre sem vennék. A jégtörők afféle kábulatban érik őket, épp úgy, mint az alvó em­ber, ha fölocsúdik, megindulnak ők is az áradó vízzel. Hozzá tartozik az igazsághoz, a jég­törő hajók nyomában mindig megta­lálhatók a halászok. Könnyű zsákmány ilyenkor a bódult hal. A dinamit — az más. A dinamit nemcsak a jeget da­rabolja, pusztít mindent. De amikor falvak sorsa, emberek élete forog koc­kán, minden más szempont eltörpül .. . Az emberek? Akik ki tudja, hányadik százada itt élnek? A szeszélyes, cso­dás, borzongató és mégis kedves folyók, gátak között. Hát ők sem ismerik a veszélyt? Hogyan történhetett meg, hogy ki­mentek bámészkodni, nézni a jeget például Cigánd térségében, és mire észbekaptak, a lezúduló jégáradat Örvénylő mozgással megnyílik a mély (Fotó: MTI és Somlai György) A helikopter naponta megjelenik Tiszabercel határában őket is körbefogta. Helikopterrel tud­ták csak kimenteni az embereket. — A folyók szabályozásával sok min­den változott — mondja az egyik ha­jós. — A régi öregek, azok igen, azok még emlékeznek arra is, hogy milyen kárt tud tenni a jég... Ők sok min­dent megértek itt. A maiak? Azt tart­ják természetesnek, hogy vigyáznak rá­juk ... Mintegy végszóra, helikopter jelenik meg a levegőben. Az OVH és a MÉM repülőgépes és helikopteres szolgálata naponta ellenőrzi a terepet: hol tar­tanak a hajók, milyen segítségre van szükség. TAN BÚZÁT SZÁLLÍT ... A „Jégvirág X" 1980-ban készült. Akkor egy hajó értéke 18 millió forint volt. Ma nyilvánvaló, hogy több. És mibe kerül a hatalmas apparátus „éberszolgálata", az állandó készenlét, az emberek, a technikai eszközök, a helikopterek, repülők állandó ügyeleté­nek fenntartása? Ez év őszén, a termések betakarítá­sának idején a „Jégvirág X" nevű vontató talán épp azt a búzát szál­lítja majd uszályain, amelyet januá­ri, februári munkájuk mentett meg az áradástól. Turisták, nyaralók népesítik be a tiszai tájat. Tekintetükkel talán követik majd a vontató nyomvonalát... 1985 telén a nyomvonal egyirányú: szembe a jéggel. László Ilona Fotó: MTI és Somlai György 7 Valahol a Felső-Tiszán

Next

/
Oldalképek
Tartalom