Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 2. szám
Munkában az árvizvédelmi osztag Ha a hajó túl közel kerül a parthoz, a jég másodpercek alatt felborítja, és maga alá szorítja. Itt nincs mód a menekülésre. Nem úgy, mint a nyílt vízen süllyedő hajón, ahol csónakkal, mentőövekkel legalább van idő felkészülni a menekülésre. Mentőöv itt is van, de a jégtáblák között ugyan mit érne? Másodpercek alatt történik minden. Nem fordult még ugyan elő, de ha a sors úgy hozná — magyarázzák —, egyedül a deszka segít. Valaki megjegyzi halkan: — Hát igen. Ha a jég alól kiszabadul az ember, és megtalálja a deszkát és elegendő lelki ereje maradt, a deszkával valóban fenn lehet maradni. FÖLÜL TÜRKISZZÖLD, ALUL SÖTÉT A „Jégvirág X"-zel párhuzamosan a folyó másik felén dolgozik a „Jégvirág IX”. Űk ketten lódulnak neki a torlaszoknak, több kilométerrel lejjebb követi őket a „Jégvirág I" és „Jégvirág II”. Azok darabolják a nagyobb tömböket, hogy könnyítsék a jég sodrását a vízzel. Jégtörő hajó egyedül nem dolgozhat. Ha egyikük bajba kerül, a másik kiszabadítja. — Hogy étkeznek? Mi volt ma az ebéd? Mosolyogva mutogatnak hátra, egy addig nem látható férfi felé. Igaz lehet, amit előzőén mondtak arról, hogy felváltva pihennek és jól tudnak aludni a hajón. Egyetlen dolog van, amire azonnal felébrednek — ha idegen tartózkodik a hajón. Ezért került elő a mesterszakács is, aki aznap a babgulyást főzte. Van, amikor kétféle étel a menü. <■ — Tessék csak ránézni, ki lehet itt a szakács? — mutogatnak évődően a lépcsőn álló férfira. Néhány kilóval lehet csak több társainál. Nyilván megszokta már a kedélyes célzásokat, mert nagy megértéssel bólogat. A jégtörők előtt a robbantó brigádok dolgoznak Közben nézem a partot, ahol nem fogynak a nézelődők. Rőzsékkel megrakott hátú emberek sziluettjét mutatja a délutáni fény Ott állnak, rendületlenül ... A hajó araszolva halad. Halk irányító szavak hallatszanak. „Vigyázz”, „Most jobbra”, „Figyelj” — egyszerű, látszólag semmitmondó vezényszavak. A nyomukban keletkező látvány döbbenetes. A hajó nekilódul egy torlasznak. Az ütés nyomán hatalmas rés támad a jégen és örvénylő mozgással megnyílik a mély. Legfölül türkiszzöldes színű jégdarabok csillognak. — Ez a Tisza jege — hallom. — Le volt tisztulva. Alulról sötét színezetű vastag darabok buknak elő — ezek már a Krasznából kerültek ide. Onnan mindig szennyezetten érkezik a víz, végül való-Magasabb torlaszok felé ... 6