Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 8. szám

dését. Ez javíthatja a kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági területeknek, az energia- és ásványi nyersanyag lelőhelyeknek, valamint az üdülési-gyógyidegenforgalmi szempontból is értékes térségeknek a fejlődési esélyeit. Továbbá kikényszerítheti a kisebb és gyengébb minőségű helyi ásványi és egyéb készletek feltárásának szükségességét és gazdaságos hasznosítását. A vízkészletek és vízszükségletek összhangja továbbiakban is csak erősen növekvő ráfordításokkal teremthető meg. Mindezek jegyében felerősödnek a természeti- és a települési környezet védelmének követelményei, a vele kapcsolatos társadalmi igények. Emellett megnőnek a már károsult környezet helyreállításához szükséges költségek.

A települési környezeti és természetvédelmi követelményeket mind a termelés, mind az infrastruktúra fejlesztésében következetesebben kell érvényesíteni.

Kiemelt feladat a környezetvédelmi szempontból kritikus térségekben, településekben az ökológiai egyensúly megtartása és helyreállítása. Az eszközöket a terhelésnek megfelelően a felszíni és felszín alatti készletek megóvására, a szennyvizek elvezetésére és tisztítására, a légszennyezéssel leginkább sújtott településekre és a hulladékok hasznosítására, ártalommentes elhelyezésére, a környezeti zajterhelés csökkentésére kell koncentrálni.

A 90-es évek második felében —• a gazdasági fejlődés függvényében — felgyorsulhat a környezet minőségének szélesebb körben való javítása, a szennyvízkezelés- és -tisztítás elmaradottságának lényeges mérséklése. A községek többségében lehetővé válik a szilárd és folyékony hulladékok környezetkímélő elhelyezése, hasznosítása, ártalmatlanítása.

A változó gazdasági és társadalmi feltétel-rendszer, a minőségi fejlesztés igénye indokolja, hogy a terület- és településfejlesztésben nagyobb hangsúlyt kapjon a meglevő értékek megőrzése, a települések és környezetük harmonikus fejlődése, a településrekonstrukció, a lakóépületek és a közintézmények felújítása, korszerűsítése és ésszerű hasznosítása.

Az is környezetvédelem:

— ha a leromlott belső városrészeket felújítjuk, rehabilitáljuk,

— ha az ottlakóknak is a mai, a szocialista emberhez méltó lakást, lakókörnyezetet biztosítunk,

— ha a történelmi értékeinket —1 akár kastély, akár lakóház, akár templom — megóvjuk.

A települési környezetvédelem szereplői között kiemelkedő helye van a települések (a településfejlesztési, -rendezési feladatok) gazdáinak, a városi és községi tanácsoknak. A helyi tanácsok gazdasági önállósága és felelőssége növekedett a települési feladatok, környezetvédelmi tervek, hosszú-, közép- és rövid távú feladatok meghatározásában, a helyi feltételeket legjobban figyelembe vevő szabályozások és szervezési intézkedések megtételében. Különösen fontos erre felhívni a figyelmet a VII. ötéves terv készítésének hónapjaiban.

A terület- és településfejlesztés VII. ötéves fejlesztési koncepciója megkülönböztetett figyelmet fordít a környezetvédelmi célok, prioritások megfogalmazására. A települési környezetvédelem tervidőszaki céljai az alábbiak szerint összegezhetők:

— Tovább kell erősíteni a termőföld csökkenésében elért eredményeket, ezzel legyen azonos rangú feladat a melioráció és talbjerő-utánpótlás, a rekultivált területek növelése, de a még meglevő parlag-területek, „hulladékterületek" (útmenti kihasználatlan területek, stb.) csökkentése ill. megszüntetése is.

— Javítani kell a kommunális hulladékok gyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának feltételeit. A városokban a pormentes szemétgyűjtés bővítése, a kistelepülésekben — összefüggésben a vízminőség-védelem követelményeivel — mind a szilárd, mind a folyékony hulladékok gyűjtése és ártalommentes elhelyezése, egyes nagyvárosokban, elsősorban a fővárosban a hasznosítás, az ártalmatlanítás arányának növelése a feladat.

— A VII. ötéves tervidőszak második felében előre kell lépni a hulladékból visszanyerhető nyersanyagok hasznosításában, de gyűjtésében is. („Gazdagok vagyunk": régen nálunk, de ma a nyugati fejlett országokban papír, rongy, színesfém, vas, csont, üveg, stb. nem megy veszendőbe.

Most ez nálunk nem kell, de panaszkodunk nyersanyagszegénységünk és a környezetszennyezés miatt!)

Gyorsabb ütemben kell folytatni a veszélyes hulladéklerakó helyek hálózatának kiépítésére és ártalmatlanítására elfogadott országos program megvalósítását.

— A levegő szennyezettségét elsősorban a legsúlyosabban veszélyeztetett ipari körzetekben és a budapesti agglomerációban kell mérsékelni. Az erőművi program megvalósítása keretében gondoskodni kell a meglevő szűrők felszereléséről, pótlásáról.

A helyi tanácsok tervkoncepcióiban is hangsúlyozott szerep jut a környezetvédelmi feladatoknak. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a települési környezet javítására, amely magában foglalja az elhanyagolt területek rendezését, a meglevő értékek fokozott megóvását, a zöldterületek növelését.

A környezetvédelmi, ezen belül a települési környezetvédelmi feladatok ellátásához, illetve megoldásához várhatóan a szűkös anyagi lehetőségeket is figyelembe véve, megnő a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és a lakosság aktív munkájának, együttműködésének jelentősége mind a környezetkárosítás mértékének csökkentésében (szemetelés, rongálás, illegális szemétlerakás), mind a környezetkárosodások megszüntetésében (parkosítás és védőfásítás).

Ezt követően a miniszterhelyetes utalt arra, hogy a települések környezetminősége számos tényező függvénye és nem eléggé ismerjük még az emberi-művi beavatkozások környezeti hatásait. Ezért alakulhatnak ki olyan, nem egyszer szenvedélyes viták egy-egy döntés elkészítése során (pl. dorogi égetőmű, veszélyes hulladékok elhelyezése, stb.).

A települési környezet minőségjavítása az életminőség fontos összetevője. A települési környezetvédelem ezért nemcsak gazdasági vagy műszaki kérdés, hanem politikai és életszínvonal kérdés is, hangsúlyozta Jantner elvtárs, majd előadását az alábbi gondolatokkal zárta:

A lakás és lakáskörnyezet, tágabban a települési környezet minősége jelentős mértékben függ a települési környezet összetevőitől. Ezért is kell az eddigieknél többet és tudatosabban tenni környezetünk javításáért. Az ÉVM ennek figyelembevételével kívánja:

— javítani a terület- és településfejlesztés, rendezési tervezés színvonalát;

— elősegíteni a népgazdasági, az ágazati és helyi szabályozás hatékonyságának javulását;

— a települési környezetvédelmi információs rendszert kiépíteni és működtetni;

— a települési környezetvédelem intézmény-rendszerét fejleszteni.

Sokat tehetünk mindannyian a környezetvédelemért, mindenki a maga területén. Ezeket a lehetőségeket vitassuk meg, cseréljük ki a tapasztalatokat. Jussunk előre ebben, az egész társadalmat mindinkább izgató kérdésben.

A plenáris ülés keretében DR. VARGA MIKLÓS, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese „Települési környezet és vízgazdálkodás" címmel tartott előadást. Bevezetőben utalt arra, hogy a természeti környezet fenyegetettségének felismerése a hatvanas évek végén világméretekben elindította a környezetvédelmi mozgalmakat, majd így folytatta:

Az elmúlt évtizedekben ennek nyomán mindenütt szélsőséges nézetek alakultak ki, így nálunk is. E nézetek egyik része — lebecsülve a környezetet ért ártalmak és azok távlati kihatásait — legfőbb célnak az emberiség szükségleteinek kielégítését tekinti, még akkor is, ha ez helyenként környezeti ártalmakat okoz. A másik nézet képviselői szerint a természet további károsítása még akkor sem viselhető el, ha ennek következményeként a termelés növeléséről is le kell mondani. A korszerű felfogás szerint e szélsőséges nézetek szintézise adhat megoldást a problémákra.

E felfogás szerint az ember szükségszerűen avatkozik be a természeti folyamatokba. A feladat az, hogy gondosan mérlegelje a beavatkozások következményeit és elhárítson minden olyan hatást, ami jóvátehetetlen károkat okozhat a természeti környezetben. Azt a célt kell kitűznünk: biztosítsuk a feltételeket a folyamatos társadalmi-gazdasági fejlődés számára úgy, hogy egyidejűleg megóvjuk a vizeink — és egész környezetünk — emberhez méltó minőségét a jövő számára.

Ennek az egészséges szintézisnek a szükségessége mutatkozik meg a települési környezet és a vízgazdálkodás vi12