Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 7. szám

Törzsi vezető mivel a család létfenntartásának a fő forrása a föld lett. A korábban előirt törzsön belüli házasság sem kötelező manapság. Legújabban a különböző po­litikai pártokhoz való tartozás is a tör­zsi közösség lazulásához vezet. A korábbi — még nomád — szerve­zetben az általános törzsfőnök mellett két helyi főnök is tevékenykedett. Ezek alárendeltjei az „omdák", akik egy vagy több falu adminisztratív ügyeit intézik. Minden egyes községben egy vagy több kinevezett „seik" dolgozik. Főleg az adók beszedéséért felelős, de fontos szerepet játszik az esős évszakban mű­velt területek kiosztásában. Ugyanis a Korán szerint a föld az állam tulajdona. Ennek haszonélvezeti jogát osztja ki a seik. Egy 1971. évi törvény eltörölte az előbbi törzsi adminisztratív rendszert, ami Így Városi, illetve Helyi Tanácsok rendszerévé alakult át. Ebben vallási té­ren fontos szerepet játszik az „imám” a fiatal fiúk társadalmi nevelése révén. Ez hagyományosan magániskolákban történik, kizárólag a Korán tanítása ér­dekében. A közösségben megmaradt egy önse­gítő tevékenység. Ez főleg a köles ara­tására, továbbá házépítésre mozgósítja a közösség többi tagját. E segítségért semmilyen ellenszolgáltatás nem jár, csupán a kölesből erjesztett házi sör, amit a munka és dalolás közben fo­gyasztanak. Ma már e segítség formá­lissá vált, és a szükséges munkaerőt pénzzel fizetik. A 12 éves feleség és férje Nigériában a helyzet kissé más. Mi­vel a csapadék mennyisége és évi meg­jelenése valamivel kedvezőbb, mint Szu­dánban, nomádok itt kevesen élnek. A régi törzsi uralkodók, az „emir"-ek ma vallási vezetők, kimondott politikai ha­talom nélkül és az egyes államok kor­mányzóinak alárendeltjei. Az emir sze­mélyének mégis óriási a hatása a tö­megekre, akiknek személyében sérthe­tetlen. A községek életét tanácsok irá­nyítják, de az imám itt is meg van és szerepe az, ami a fúrok között. Nigériában ezenkívül még több tradicionális uralkodó létezik tényleges alkotmányos hatalom nélkül. Például ott-tartózkodásom idején 1979. március 23-án egyhetes fényes ceremónia után koronázták meg őfelségét ÓBA Eredia­­nuwa-t, Benin királyát. A BENNSZÜLÖTT CSALÁD ÉS AZ ASSZONYOK A fúr, arab, hausza vagy fuláni csa­lád a férjből, egy, rendszerint kettő, maximálisan négy feleségből s a gye­rekekből áll. Minden egyes feleség gyerekeivel együtt külön-külön házban él. Házaik a családfő háza körül, vagy kerítésen belül, vagy másutt, esetleg más városkában vannak. Egy község esetén a családfő naponta felváltva lá­togatja feleségeit, akiknél éjszakázik. Zalingeiben — 7000 lakosú szudáni központunkban — az Állami Dohány­gyár nagy teleppel rendelkezett. Euró­pai műveltségű igazgatójának állan­dóan Zalingeiben kellett tartózkodnia. Hogy ne legyen egyedül, az ország kü­lönböző városaiban lakó feleségei kö­zül egy-egy repülőgépen, periodikus sor­rendben meglátogatta, s néhány hétig vele maradt. A házassági szerződés, mint látható, nem létesít egységes családi háztartást. A feleségek mindegyike háztartását a férjétől külön vezeti, műveli a földjét, neveli a gyerekeit. A férj kötelessége a tartós háztatási-fogyasztási cikkekről való gondoskodás. A fiú gyerekeket 8—10 éves korukban a hagyományos korán-iskolába, az ,,EI-Khewla”-ba kül­dik, ahol éveket töltenek a korán memo­rizálásával, majd újra hazamennek. A mozlim férfiak poligámiájának több oka van. Az egyik, hogy sok gyereket akarnak. (Joseph J. Morgan nevű több Kanoi családfő, 4 feleségével, gyerekeivel és unokáival 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom