Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 7. szám
n IflZITERlf Szudánban és llliqeriában Az export és az iszlám társadalom Az Országos Vízügyi Hivatal szervei csaknem két évtizede folytatnak sikeres exporttevékenységet olyan fejlődő országokban is, ahol a lakosság túlnyomó része az iszlám törvényéi szerint él. Az ilyen munka során — lehetőleg még az előtt — szükségszerű megismerni azt a világot, amelyben a helyesen megtervezett projectet meg kell valósítani. Mivel vízgazdálkodási létesítményeink beépülnek a környezetbe, és annak életét jelentős módon, véglegesen megváltoztatják, ezért a környező társadalmi viszonyok ismerete nélkül valójában nem is lehetséges kifogástalanul működő ilyen létesítmények létrehozása. A következőkben a VIZITERV munkái során, a szudáni Jebel Marra FAO— TESCO—VIZITERV Projectben és az Észak-Nigériában szerzett néhány ilyen tapasztalatot kívánunk közreadni. A 31 000 km2 — Dunántúl — nagyságú területet lefedő szudáni project feladata a mezőgazdasági potenciál feltárása, távlati fejlesztési terv készítése, az öntözés az esős (rain-fed) gazdálkodás, legelő-, erdőgazdálkodás, az állattenyésztés fejlesztése, öntöző mintagazdaságok létesítése, s 290 km hoszszú főközlekedési út építése stb. volt. Ezen a területen mintegy 200 000 főnyi nem nomád, hanem kapás — nem szántó — gazdálkodást űző, ismeretlen eiedetű fúr 'lakosság, továbbá mintegy 30 000 főnyi, tevét, marhát, juhot tenyésztő ..baggara" (vő. a magyar bagaria szóval) vándorló nomád élt. (A fúrok a rablót harami-nak nevezik!) Bár a FAO a feltáró munkát már 1957-ben megkezdte, kevés történt abban ,az irányban, hogy megértsék a rendkívül szegény, nélkülöző, de nagyon jóindulatú lakosság problémáit, holott a fejlett mezőgazdasági módszerek bevezetésének ez az előfeltétele. A helyi gazdáknak itt és másutt is el kell sajátítaniok a szükséges művelési gyakorlatot, a munkamódszereket, új szervezetbe kell beleilleszkedniök, új értékrendszert (terület, vizadag, termésmennyiség stb.) kell elfogadniok. Vagyis például a helyi lakosság meglevő földjeinek egy öntözőrendszer kialakítása érdekében történő újrafelosztása stb. önmagában még nem egyenlő a mezőgazdaság új termelési rendszerének bevezetésével. Ehhez még létre kell hozni az új társadalmi és gazdasági szervezési kereteket is. Ugyanez a helyzet ott is, ahol eddig lényegében lakatlan területen megvalósuló óriási öntözőrendszerek — mint pl. a Nílus-menti Managil, Rohad — építésénél dolgozó, távoli területekről ide hozott munkásokat telepítenek a már kész rendszerbe, hogy annak gazdái legyenek. Ez esetben a telepítés teljes infrastruktúráját is fel kell építeni. A társadalmi kérdésekkel foglalkozó tanulmányoknak foglalkozniok kell egyrészt a projectben élő fő etnikai törzseknek (itt a fúróknak, Nigériában a hauszáknak, fulániaknak) mint egésznek, továbbá a törzsekben élő családoknak, mint részeknek, a problémáival is. A társadalomról a helyi tanácsok, illetve Szudánban a még ma is működő seikek, imámok és omdák adhatnak felvilágosítást. A családok helyzetéről pedig gondosan szerkesztett és esetleg helyi nyelven is sokszorosított kérdőívek útján kell a tervezőnek képet nyerni. A TÁRSADALMI FELÉPÍTÉS Ami a következőkben a fúrókra vonatkozik, az általában érvényes minden iszlám csoportra is. A falvakba települt fúr társadalom mozlim vallású es araba — valamint ismeretlen eredetű saját — nyelven beszél. A tanult emberek angolul is tudnak. A fulániak és hauszák mozlimok, már oz általános iskolában tanulják az angolt, de emellett külön-külön nyelvük is van. A fúrok az évszázadok során felszívták az arab és az iszlám kultúrát. Fő jellemvonásuk a becsületesség és a fatalizmus. Ez utóbbi valóságáról akkor győződtünk meg, mikor az egyik helyi titkárunk kéthetes újszülöttje meghalt, és mi sajnálkozásunkat fejeztük ki. „Allah adta, Allah elvette" mondta Yahja, és valóban nem látszott rajta a legcsekélyebb szomorúság sem. Társadalmi szervezetük lényegében az egyéni gazdálkodáson és az önbizalmon alapul, ami a családok viselkedésében tükröződik. A törzsi összetartás a vándorló nomád múltban volt a legnagyobb. Ma a falvakba települt fúrok a törzsközösség felbomlását és a faluközösségbe való átalakulását mutatják, i Lisztkészítés Családi települések (Nigéria) 16
