Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 7. szám

Rendkívüli vízszennyezések a Budapesl Az utóbbi évtizedekben hazánkban az ipar, a mezőgazdaság és a lakos­ság vízigénye megsokszorozódott, s ezzel párhuzamosan növekedett a kibocsátott szennyező anyagok mennyi­sége és a vizek szennyezettsége. Ezen belül a vízszennyezések legjelen­tősebb forrása az ipar lett. Leggyako­ribb ipari szennyező anyagok az olaj­­származékok, amelyek a vízfelszínre jut­va, ott vékony filmréteget alkotva csök­kentik az oxigénfelvételt, rontják a víz' ízét és egyéb fizikai tulajdonságait. A rendkívüli — tehát a szokásostól eltérő — vízszennyezések fogalomköré­be beleértjük a bármilyen okból bekö­vetkező vízminőség-romlásokat, amelyek káros hatással lehetnek a vízi élővilág­ra, a természeti környezetre, vagy a víz­­használatokra. 1984. évben Magyarország területén 228 rendkívüli vízszennyezés történt. A bejelentett szennyezések közül 199 ha­zai eredetű volt, a többi szennyezés a környező országokban került a vízfolyá­sokba, s ezeken keresztül országunk te­rületére. Annak ellenére, hogy a pénzügyi le­hetőségek erősen lecsökkentek, az el­múlt évben tovább fejlődött ezen szeny­­nyezések elhárításának módja, a vízmi­­mőségi kárelhárítási tevékenység. E tevékenység fontosságát kiemeli az a tény, hogy egyes vízszennyezések visszafordíthatatlan következményekkel járnak, úgynevezett halpusztulással, vagy a vízhasználat további megszűné­sével. Rendkívüli vizszennyezések alakulása a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén 1984. év folyamán a Középdunavöl­gyi Vízügyi Igazgatóság területén 55 al­kalommal fordult elő rendkívüli víz­­szennyezés. Minden esetben vízminta-vé­telezéssel egybekötött helyszíni kivizsgá­lás történt. Olajeltávolitás jégfedettség esetén A szennyezések több mint 60%-a a Dunán fordult elő, a szennyező anyag fajtája pedig 70%-ban olaj-olajszár­mazék jelleget mutatott. Az év során I. fokú vízminőségvédel­mi készültséget 7. II. fokú készültséget 3 alkalommal kellett elrendelni. A Víz­ügyi Igazgatóság Műszqki Biztonsági Szolgálata III. fokú vízminőségvédelmi készültség elrendelése miatt 2 alkalom­mal került riasztásra. Első alkalommal augusztus 20-án Bu­dapest térségében a Dunán két hajó üt­között össze, melynek során nagy meny­­nyiségű (170 m3) olaj került a vízbe. A Csepel szigeti vízműkutakat — mely Bu­dapest vízellátásának egyik fő bázisa — veszélyeztető gázolaj szennyezés, vízről, illetve a kirakodott másodlagos szennyezés partról történő eltávolítását a vízminőségvédelmi osztag azonnal megkezdte. Több külső vállalat bevo­násával 1984. év végére a szennyezett talaj eltávolításával — melynek költsé­ge több mint 20 millió Ft volt — sike­rült megszüntetni az ivóvíz bázisra igen veszélyes talaj szennyezést. Szintén III. fokú vízminőség-védelmi készültség elrendelésére került sor a kárelhárítási feladatok elvégzésére október 16-án, amikor az éjszakai órák­ban pakuraszennyezésről érkezett beje­lentés. A Dunai Vízirendészettel végzett kö­zös helyszíni felderítés során megállapí­tást nyert, hogy a pakura a Fővárosi Csatornázási Művek csapadékcsatorná­jába, illetve azon keresztül került a Du­na óbudai mellékágába. A nagymértékű szennyezésre való te­kintettel Igazgatóságunk Műszaki Biz­tonsági Szolgálatán kívül több vállalat mintegy 200 fős vízvédelmi munkása tá­volította el a csatornából, valamint a Duna-ág felszínéről a pakurát. A 10 napos sikeres vízminőségi véde­kezést követően Igazgatóságunk ható­sági tevékenysége során a csatorna ke-Jégfúrás a vizminta-vételezéshez zelője felé közel 4 millió Ft rendkívüli szennyvízbírságot vetett ki. De mi is történt valójában? A Fővárosi Távfűtő Művek Óbudai egysége — mivel évek óta átállt gáz­fűtésre — két db 10 ezer tonnás pa­kuratartályát a Szolnoki Cukorgyárnak adta bérbe fűtőanyag-tárolásra. Paku-

Next

/
Oldalképek
Tartalom