Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 7. szám
Rendkívüli vízszennyezések a Budapesl Az utóbbi évtizedekben hazánkban az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság vízigénye megsokszorozódott, s ezzel párhuzamosan növekedett a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége és a vizek szennyezettsége. Ezen belül a vízszennyezések legjelentősebb forrása az ipar lett. Leggyakoribb ipari szennyező anyagok az olajszármazékok, amelyek a vízfelszínre jutva, ott vékony filmréteget alkotva csökkentik az oxigénfelvételt, rontják a víz' ízét és egyéb fizikai tulajdonságait. A rendkívüli — tehát a szokásostól eltérő — vízszennyezések fogalomkörébe beleértjük a bármilyen okból bekövetkező vízminőség-romlásokat, amelyek káros hatással lehetnek a vízi élővilágra, a természeti környezetre, vagy a vízhasználatokra. 1984. évben Magyarország területén 228 rendkívüli vízszennyezés történt. A bejelentett szennyezések közül 199 hazai eredetű volt, a többi szennyezés a környező országokban került a vízfolyásokba, s ezeken keresztül országunk területére. Annak ellenére, hogy a pénzügyi lehetőségek erősen lecsökkentek, az elmúlt évben tovább fejlődött ezen szenynyezések elhárításának módja, a vízmimőségi kárelhárítási tevékenység. E tevékenység fontosságát kiemeli az a tény, hogy egyes vízszennyezések visszafordíthatatlan következményekkel járnak, úgynevezett halpusztulással, vagy a vízhasználat további megszűnésével. Rendkívüli vizszennyezések alakulása a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén 1984. év folyamán a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén 55 alkalommal fordult elő rendkívüli vízszennyezés. Minden esetben vízminta-vételezéssel egybekötött helyszíni kivizsgálás történt. Olajeltávolitás jégfedettség esetén A szennyezések több mint 60%-a a Dunán fordult elő, a szennyező anyag fajtája pedig 70%-ban olaj-olajszármazék jelleget mutatott. Az év során I. fokú vízminőségvédelmi készültséget 7. II. fokú készültséget 3 alkalommal kellett elrendelni. A Vízügyi Igazgatóság Műszqki Biztonsági Szolgálata III. fokú vízminőségvédelmi készültség elrendelése miatt 2 alkalommal került riasztásra. Első alkalommal augusztus 20-án Budapest térségében a Dunán két hajó ütközött össze, melynek során nagy menynyiségű (170 m3) olaj került a vízbe. A Csepel szigeti vízműkutakat — mely Budapest vízellátásának egyik fő bázisa — veszélyeztető gázolaj szennyezés, vízről, illetve a kirakodott másodlagos szennyezés partról történő eltávolítását a vízminőségvédelmi osztag azonnal megkezdte. Több külső vállalat bevonásával 1984. év végére a szennyezett talaj eltávolításával — melynek költsége több mint 20 millió Ft volt — sikerült megszüntetni az ivóvíz bázisra igen veszélyes talaj szennyezést. Szintén III. fokú vízminőség-védelmi készültség elrendelésére került sor a kárelhárítási feladatok elvégzésére október 16-án, amikor az éjszakai órákban pakuraszennyezésről érkezett bejelentés. A Dunai Vízirendészettel végzett közös helyszíni felderítés során megállapítást nyert, hogy a pakura a Fővárosi Csatornázási Művek csapadékcsatornájába, illetve azon keresztül került a Duna óbudai mellékágába. A nagymértékű szennyezésre való tekintettel Igazgatóságunk Műszaki Biztonsági Szolgálatán kívül több vállalat mintegy 200 fős vízvédelmi munkása távolította el a csatornából, valamint a Duna-ág felszínéről a pakurát. A 10 napos sikeres vízminőségi védekezést követően Igazgatóságunk hatósági tevékenysége során a csatorna ke-Jégfúrás a vizminta-vételezéshez zelője felé közel 4 millió Ft rendkívüli szennyvízbírságot vetett ki. De mi is történt valójában? A Fővárosi Távfűtő Művek Óbudai egysége — mivel évek óta átállt gázfűtésre — két db 10 ezer tonnás pakuratartályát a Szolnoki Cukorgyárnak adta bérbe fűtőanyag-tárolásra. Paku-
