Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 7. szám
sr% Grúzia hőforrásai Gyógyító testnevelő foglalkozás az uszodában A Szovjetunió termálvíz készletének jelentős része Grúziában van, ahol ezt a természeti kincset széles körűen felhasználják az iparban, a mezőgazdaságban, sőt, városok fűtésére és melegvíz ellátására is. A főváros, Tbiliszi, is a területén feltörő hőforrásokról (tbili grúz nyelven meleget jelent) kapta a nevét. A város alapításáról (IV. század) több legenda szól. A néphit szerint a grúz uralkodó vadászott a mai Tbiliszi területén és megsebzett egy szarvast. A vérző állott beleesett egy kénes hőforrásba, de ahogy a víz kimosta a sebet, a szarvas felugrott és elmenekült az erdőbe. Az uralkodó meggyőződött a forrás gyógyhatásúiról és parancsot adott a környék betelepítésére. Egy másik legenda szerint egy fácán és az őt üldöző vadászsólyom beleesett a forrásba és mindketten megfőttek a kénes vízben. Valószínű, hogy a mai Tbiliszi első telepeseit is a hőforrások vonzották erre a területre. Tény, hogy a városokban ma is sok mindenre használják a termálvizet. Kísérőm, Federik Anasztaszidi, a termálvizek kutatásával és feltárásával foglalkozó intézet főgeológusa. A városi parkon keresztül visz utunk felfelé, a hegyekbe. Lent elmaradnak mögöttünk Tbiliszi új lakótelepei. Az emelkedő nem túl nagy, és hamarosan megállunk egy bekerített vizmű-telepnél. — Ez a kút látja el termálvízzel Tbiliszi egyik népes kerületét, a 40 ezer lakosú Szaburtalot. Ezzel a vízzel fűtjük a lakásokat, ezt használják fürdésre és háztartási célokra. Több mint tíz évvel ezelőtt fúrtuk ezt a kutat, és azóta megszakítás nélkül üzemel. Kétszáz méterrel vagyunk a város szintje fölött. A kútból feltörő víz hőszigetelt csőbe kerül és önmagától zúdul lefelé. A városban kazánokba jut, amelyekben egy kicsit még forrósítják, aztán jut a vízvezetékekbe. A víz sokféle hasznos ásványi anyagot tartalmaz, úgy hogy a már említett Szaburtalo kerület lakói úgy érezhetik magukat, mintha állandó balneoterápiás kezelésben részesülnének. Tbilisziben rendszeresen kikérdezik azokat, akiknek a lakásában termálvíz van. Az emberek azt mondják, hogy jelentősen csökkent a hűléses és egyéb megbetegedések száma, és á'llítják, hogy ez a termálvíz áldásos hatásának köszönhető. Hivatalosan megállapított tény, hogy a város hőforrásai olyan komponenseket tartalmaznak, amelyek elősegítik a reumatikus, szív- és érrendszeri megbetegedések, bőrbetegségek stb. gyógyítását. Útban hazafelé a főgeológus mutatott egy másik kutat is. Ez a köztársasági kórház balneológiái részlegét látja el termálvízzel, amelyben naponta többszáz beteget gyógykezelnek. Grúziában egyébként nagyon sok üdülő van, amelyhez gyógyfürdő is tartozik. Szakemberek becslése szerint Grúziában a termálvíz készletek mennyisége mintegy 220—250 millió köbméter. Felhasználása 2—2,5 millió tonna egyezményes fűtőanyag megtakarítását jelenti, arról nem is szólva, hogy ezek a földalatti „hőerőművek" nem szenynyezik a levegőt. A városok és települések melegvíz ellátása a termálvizek hasznosításának csak egyik formája Grúziában. Egyre több ipari üzem (tea- és dohánygyárak) és gazdaság is átáll a termálvíz használatára. Gyógyüdülők Örményországban A kaukázusontúli terület meleg éghajlata, a festői környezet, a több mint 300 gyógyforrás lehetővé tette, hogy gyógyszanatóriumok egész sorát építsék fel Örményországban. Az egyik legnépszerűbb fürdőhely Dzsermuk, amelynek termálvize Karlovy Vary gyógyvizéhez hasonló. Az ország különböző köztársaságaiból évente több mint 20 ezer ember jön ide gyógyulást keresni. Jelenleg öt szanatórium működik Dzsermukban. A fürdővároska évről-évre terjeszkedik. Most épül egy újabb, 500 férőhelyes szanatórium. Dzsermuk gyógyüdülő 5
