Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 7. szám

BIMUTATKOXIK a IMRVV PSSZ-250 tip. hldremechanizációs úsztkitrója A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tevékenységi körébe tartozik a mezőgazdasági víz­­hasznosítás földműveinek folyamatos fenntartása, melynek jelentős részét a meder-karbantartás képezi. A tevékenység hatékonysága hagyo­mányos kotrók alkalmazásával tovább nem növelhető, ezért vált szükségessé a hidromechanizációs kotrás felé való eltolódás, különös tekintettel arra, hogy országos viszonylatban is jelentős igény mutatkozik halastavak, holtágak, csa­tornák kotrására. Az országban eddig üzemelő külföl­di, illetve hazai gyártmányú berendezé­sek nagy szerkezeti méreteiknél fogva helyhezkötöttek, ezért olyan úszókotró kifejlesztésére vállalkoztunk, mely kis­méretű, de ugyanakkor nagy teljesít­ményű, közúton szállítható, könnyen áttelepíthető. A kotrásra váró tavak, vízfolyások túl­nyomó többsége növényzettel sűrűn be­nőtt, ezért megvásároltuk a Dorogi Szén­bányák Vállalattól a szolgálati szaba­dalmukat képező bontófejek gyártási jogát. Az 1981-ben indított fejlesztési prog­ram végrehajtását rövid időtartamra terveztük, ennek tudható be az, hogy több általunk felkeresett szakvállalat sem a tervezést, sem a kivitelezést nem vállalta. Ezek után került sor a Felsőpakonyi Gépszerelő Vállalattal való tárgyalás­ra, akik mérlegelték a részünkről je­lentkező igényeket, vállalták rövid ha­táridőre az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítését. A tervezés elé célul tűztük ki az alábbiakat: — teljesítmény 30—50 m3/óra szilárd anyag kitermelése, — nyomócsövön keresztül történő szállítótávolság 500—1800 m, — közúton való szállíthatóság tar­tozékokkal együtt, — a berendezés alkalmas legyen — a szabadalom felhasználása révén — csatornák, halastavak, víztározók, holt­ágak kotrására növényzettel átszőtt te­rületen, különböző talajminőségek mel­lett 1—3 méter mélységig. Az elkészült tervek alapján a beren­dezés általános ismertetése: Jellemző paraméterei: teljes hossz: 12 m teljes szélesség: 4,5 m oldalmagasság: 1,2 m merülés: 0,7 m ossz. súly: 27,0 to főmotor teljesítmény: 162 kW segédmotor: 110 kW zagyszivattyú teljesítm.: 250 l/sec nyomótávolság: 1800 m zagysűrűség: 10—20% (talajtól függően) A hidromechanizációs kotró: fő részei — hajótest a felépítménnyel, — oldalúszók, — merítékrendszer a különböző tí­pusú bontófejekkel, — léptetőrendszer, — géptér a hajótesten belül. Működési elve: A mechanikus bontófejjel ellátott úszó­kotró alkalmas elhinárosodott, náddal benőtt tavak és folyóvizek medrének gyökerektől való megtisztítására, to­vábbá iszap, homok, anyagos talaj szí­vókotrással való eltávolítására és a ki­termelt zagy parton kiképzett zagytérbe történő továbbítására. Működés közben az úszókotró-test a mederfenékbe fúródó cölöpre támasz­kodva, lavírcsörlők segítségével íves mozgást végez, miközben a meríték­rendszer szívócsövének végére felszerelt mechanikus bontófej végzi a kotrást. A kotrási feladattól (talajminőség, nö­vényzet) függően a szívócsőre háromféle bontófej szerelhető, melyek lényegében a szabadalom tárgyát képezik. A kialakított bontófej típusok: Nádgyökeres talaj esetében a kotró­szerszám egy speciális spirálból és egy nádvágó berendezésből áll. Agyagos talaj kotrására szintén spe­ciális spirálból álló bontófej szolgál, mely a kemény talaj fellazítására meg­felelően kiképzett vágóélekkel van el­látva. Az iszap bontófej 1—1 db, egy ten­gelyen rögzített jobbos, illetve balos spirálból és két oldalon elhelyezett te­relő ernyőből áll, amely biztosítja, hogy a fellazított iszap csak a szívócső felé mozoghat. A merítékrendszer a kotrási mélység­nek megfelelően hidraulikával állítható, kemény talaj esetén a szükséges mély­ségnél rögzíthető, miáltal biztosítható az egyenletes mederfenék kialakítása. A kotrás folyamán előfordul, hogy a mederfenéken nyugvó nagyméretű kő, vagy egyéb tárgy a szívócsőbe mére­ténél fogva még bekerülhet és rendkí­vüli üzemzavart — törést — okozhat a zagyszivattyúnál. Ennek megelőzésére szolgál a zagyszivattyú előtt elhelyezett kőláda, melynek segítségével a rend­szerbe kerülő idegen tárgy eltávolítható anélkül, hogy a berendezést le kellene állítani. A szívócsőbe — bontófejen keresztül — feljutott zagy továbbítását nyomócsö­vön át rendeltetési helyére a zagyszi­vattyú végzi, melynek szerkezeti meg­oldása az elegy koptató hatását a le­hető legkisebb mértékűre csökkenti, rés­víz és speciálisan kialakított járókerék alkalmazásával. A berendezés síkban három irányú mozgását a jobb és bal oldali lavírcsör­lő, valamint a léptető berendezés biz­tosítja, mellyel a kotrási sebesség, az előtolás fokozat nélkül szabályozható. Az úszókotró erőátvitelénél minden esetben hidraulika került alkalmazásra, a vezérlés részben direkt, részben elektrohidraulikuson lett megoldva. Az úszókotró klimatizált vezetőfülké­jében helyezett vezérlőpultról a mun­kavégzés során minden fázis könnyen, áttekinthetően működtethető, ugyan­akkor az előírt navigációs jelzések ke­zelőszervei is itt nyertek elhelyezést. Az előterjesztett engedélyezési tervet az akkor még KPM hatáskörben műkö­dő Hajózási Felügyelet elfogadta, ez alapján kerülhetett sor a nagy érdeklő­désre váró kivitelezésre. Annyit hozzá kell még fűzni, hogy az úszókotró lényegét képező bontófej feltalálói — Pályi Károly, Göbölyös Gábor, Székely Sándor — közül a ter­vezés, majd a kivitelezés során is _Gö­bölyös és Székely elvtársak a munkában aktívan részt vettek. Pályi Károly sajnos már nem 'láthatta meg szellemi tevé­kenységének legújabb eredményét megvalósulva. A Hajózási Felügyelet engedélyének birtokában kívántuk a gyártást mielőbb végrehajtani, de miután rövid határidő­re a komplett berendezés elkészítésére sem találtunk vállalkozót, a kivitelezés vállalatunk Dunavölgyi üzemigazgató­ságán kezdődött meg, alvállalkozók bevonásával. Alvállalkozóinkkal (Közmű és Mély­építő Vállalat 1. sz. üzem, MAHART Hajójavító üzem Dunaharaszti, MHD Balatonfüredi Gyáregység) az együtt­működés gyakorlatilag zavartalan volt, igy a tervezett átfutási időn belül a be­rendezés elkészült, azonban sok gondot, műszaki problémát okozott az, hogy egyes szerkezeti elemek beszerzése a kereskedelmi forgalomból nem volt rea­lizálható. A terv szerinti komplett részegységek legyártására, illetve módosítására kény­szerültünk, melyben alvállalkozóink is jelentős segítséget nyújtottak. Végül is, miután prototípusról van szó, jó eredménynek tartjuk, hogy az OVH- tól kapott engedélytől számítva (mely a fejlesztésre vonatkozott) két és negyed év alatt a tervezés, hatósági engedé­lyeztetés és kivitelezés megtörtént, így megkezdődhetett a próbaüzem. A lapunk címképe az elkészült úszó­kotrót mutatja be a Duna—Tisza csa­tornán végrehajtott üzempróbán. A szárazpróba után úszókotrónk a MAHART dunaharaszti hajójavító tele­pén került vízrebocsájtásra a Soroksári Duna-ág vizére, ahol az üzempróbákat kívántuk elvégezni. A berendezés szerkezeti elemeinek működését Je tudtuk ellenőrizni, azon­ban tényleges kotrási próbaüzemre nem kerülhetett sor a Környezetvédel­mi Hivatal helyi képviselőjének közbe­lépése miatt. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom