Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 6. szám
Kitekintés a világba Д vízkészletek ésszerű használatának és védelmének jogi szabályozása az NDK-ban Az NDK vízügyi törvénye 1983. október 1-én lépett hatályba s felváltotta az 1963. április 17-i szabályozást. Egyidejűleg kiadásra került a vízügyi törvényhez közvetlen kapcsolódó, a szennyvízbírságról és a vízhasználati díjról, valamint a védőterületekről szóló, három végrehajtási rendelet. Az új törvény szabályozza a vízzel és a vizekkel való gazdálkodást, azok használatát és védelmét, a vizekkel kapcsolatos művek kiépítését és fenntartását, valamint az árvízveszély elleni védelmet. A törvény hatálya igen széles körű. Kiterjed az állam iszervekre, az állami tulajdonban levő gazdálkodó szervezetekre és üzemekre, a gazdaságirányító szervekre, a szövetkezetekre, az intézményekre és a társadalmi szervezetekre, az ingatlanok tulajdonosaira és a használati jogosultjaira, valamint az állampolgárokra. A szabályozás célkitűzése A törvény előszavában már kiemelték, hogy a vizek ésszerű használata és védelme érdekében a népgazdaság minden területén növekvő követelményeket támasztanak. A vízkészleteket a tudomány és technika felhasználásával, a létesítmények teljesítőképességének intenzifikálásával növelni kívánják, ennek ellenére azonban a vízhasználóknak a vizek ésszerű felhasználására, a vízveszteség csökkentésére és a vízszükségletek mérséklésére, valamint a vizek minőségének védelmére kell törekedniük. A vizek ésszerű használatát és védelmét ezért minden állami és gazdálkodó szervnek, valamint állampolgároknak a feladatává tették. Az alapelvekben is hangsúlyozzák, hogy a vizet minden területen ésszerűen kell felhasználni és meg kell akadályozni a vízpazarlást. A felszín alatti vizeket elvileg az ivóvízellátás céljára tervezik fenntartani. Az ipar és a mezőgazdaság üzemi használatára elsősorban a felszíni vizeket biztosítják. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a vizeket védeni kell minden olyan behatástól, amely a használhatóságukat csorbítja, az állampolgárok életének és egészségének veszélyeztetéséhez vezethet, vagy az állat- és növényvilágban károkat okozhat. Az alapelvekben azt is rögzítették, hogy az ipari, a mezőgazdasági és a közlekedési létesítmények, valamint a lakóépületek telepítési helyének megválasztásnál a vizek ésszerű használatára és védelmére is tekintettel kell lenni. A vízgazdálkodás szervezete A vízgazdálkodási feladatok központi irányítását, tervezését a Minisztertanács felügyelete alatt álló Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium látja el. A minisztérium hosszú távra kidolgozza és szabályozza a rendelkezésre álló vízkészletek és az igények összhangját, a készletekkel való ésszerű mennyiségi és minőségi gazdálkodást. A vízgyűjtű területek szerinti készletek ésszerű és hatékony hasznosítását, a vizek károsodása elleni védelmét a minisztérium alá rendelt vízgazdálkodási igazgatóságok, gazdálkodó szervezetek és intézmények látják el. A vízgazdálkodási feladatok végrehajtásába bevonják az állampolgárokat is és meszszemenően támgatják kezdeményezéseiket. Az ország egészére nézve a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az állami tervbizottsággal, a minisztériumokkal és más központi állami szervekkel együttműködve, a vízgazdálkodási igazgatóságok pedig a vízgyűjtő területekre vonatkozóan a megyei tanácsokkal és a gazdálkodó szervekkel együttműködve komplex vízgazdálkodás fejlesztési koncepciókat készítenek. A tervező munkához vízhasználati normatívákat dolgoznak ki. A vízügyi szervezetrendszeren belül a vizek használatának szabályozására és védelmére Állami Vízügyi Felügyelet működik. Az üzemekkel és a helyi tanácsokkal együttműködve a népgazdaság minden ágában érvényesíti az ésszerű vízfelhasználást. Befolyásolást gyakorol a készletek kihasználására, intenzifikálására, ellenőrzi a vizek tisztántartását és a szennyvizek élővizekbe történő bevezetését. Az Állami Vízügyi Felügyelet munkatársait feladataik ellátásában — az állami és társadalmi szerveken túlmenően — 18 életévet betöltött állampolgárok, az ún. „tiszteletbeli segítők” is támogatják. Az üzemekben folyó vízgazdálkodási tevékenységet — az ésszerű vízfelhasználást, a vizek védelmét és az értékesítő anyagok visszanyerését — kinevezett vízgazdálkodási megbízottak irányítják. Az ésszerű vízfelhasználás A törvényben és a végrehajtási rendeletben sokat szerepel az a terminológia, hogy „ésszerű vízfelhasználás". Mit ért ezen a törvény? Aíapelvként azt, hogy a vizeket úgy kell használni, hogy a lakosság, az intézmények és a népgazdasági ágak vízellátása, az állampolgárok üdülése biztosított legyen és a vízháztartásra, a talajra, az építményekre, a hajózásra, a halászatra és a mezőgazdaságra hátrányos hatásai ne legyenek. Az alapelvekből adódóan a vízhasználók kötelesek a vizek ésszerű felhasználására, a vízszükségletek mérséklésére, a vízveszteség csökkentésére, a szennyvízkezelés és az értékesíthető anyagok visszanyerésének a biztosítására, valamint a vizek károsításának az elkerülésére törekedni. Az ésszerű vízfelhasználás során az üzemek különösen kötelesek —• a víziJétesítményeik teljesítőképességét intenzifikálással növelni, — a vízpazarlást megakadályozni és a vízveszteséget csökkenteni, — a fajlagos és abszolút vízszükségletet csökkenteni, — a víztakarékos termelési technológiákat kifejleszteni és bevezetni, — a vízszükséglet normákat alkalmazni, — a közműről nyert ivóvíznek ipari vízként való felhasználását csökkenteni, — a szennyvízterhelést megfelelő szennyvízkezeléssel és az értékesíthető anyagok visszanyerésével csökkenteni, — és a vizek károsodását elkerülni. Az üzemek az ötéves tervjavaslataik kidolgozása során az ésszerű vízfelhasználásra koncepciókat dolgoznak ki, amelyeket a vízgazdálkodási igazgatóságok előtt meg kell védeniök. A koncepciók tartalmazzák a vízszükséglet és vízfelhasználás, valamint a keletkező szennyvíz alakulását; a vízszükséglet és a vízfelhasználás csökkentésére, valamint az ésszerű vízfelhasználásra, továbbá a szennyvízkezelésre és az értékesíthető anyagok visszanyerésére vonatkozó intézkedéseket. A koncepciókat évente intézedési tervekben konkretizálják és egyeztetik a megyei tanácsokkal, valamint a vízgazdálkodási igazgatóságokkal, majd jóváhagyatják a központi állami szerveikkel. Az Állami Vízügyi Felügyelet vízmérlegek és normatívák alapján vízmérleg döntéseket készít. Ezek képezik az előfeltételeit a vízhasználati engedélyek kiadásának és a szennyvízbevezetési szerződések megkötésének. A vízmérleg döntésekkel határoznak továbbá arról, hogy a vízellátás, vagy a szennyvíz elvezetés, -kezelés hatékony megoldása üzemi művek útján, vagy vízellátó-, illetőleg szennyvízközművek útján történjék-e, vagy közösségi műveket kell létrehozni. A vízmérleg döntéseket a vízhasználóknak kell kérniük. 5
