Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 6. szám

Lipcsei városkép A vizek minőségi védelme A törvény a vizek védelmét az álla­mi szervek, az üzemek és az állampol­gárok feladatává tette. Külön rendel­kezik a telepítési kötelezettséggel, va­lamint a vizekre ártalmas anyagok, a szennyvízzel való károsítás és egyéb károsodás elleni védelemmel. Előírták, hogy az állami szervek és az üzemek kötelesek a termelési kapaci­tásaik és az új termelési eljárásaik meg­tervezésénél és előkészítésénél, vala­mint a lakótelepek kialakításnánál biz­tosítani a szennyvízkezelés létesítmé­nyeinek a megvalósítását. A termelés megindítását, a lakótelepek használat­bavételét csak akkor engedélyezik, ha egyidejűleg a szennyvízkezelésük meg­oldott. Előírták továbbá, hogy a vizekre ár­talmas anyagokat elvileg nem szabad a vizekbe, vagy a szennyvízművekbe be­vezetni. Az üzemek kötelesek ezeknek az anyagoknak a forgalmát és a szükséges műveket úgy biztosítani, hogy azok kárt ne okozzanak. A vizekre ártalmas anyagoknak a víz­jogi előírások értelmében azokat a szilárd, folyékony és gáznemű anyago­kat és keverékeiket tartják számon, amelyek a vizeket, vagy azok használa­tát veszélyeztetik, vagy hátrányosan be­folyásolják. Ide tartoznak a mérgek és az ártalmas anyagok, melyeket külön jegyzékben (pl.: méregtörvény mellék­letében) sorolnak fel. A vizekre ártalmas anyagokkal kap­csolatos üzemzavarok és azok követ­kezményeinek megelőzése és elhárítása végett szabályzatot dolgoztatnak ki az állami szervekkel, illetve az üzemekkel, amelyet az Állami Vízügyi Felügyelet­nek kell előterjeszteniök. A vizekre ártalmas anyagokkal kap­csolatos üzemzavar megelőzése és azon­nali elhárítása, valamint a beálló kö­vetkezmények felszámolása az üzemek, illetőleg a felhasználók feladata. Ha az üzemzavarból eredő veszély elhárí­tására az üzem, illeve a felhasználó nem képes, akkor a nagyobb károk elkerülése érdekében, az elhárítási mun­kákat az okozó költségére más szerv is — a tanácsokkal történő előzetes egyeztetés alapján — elvégezheti (pl.: a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szervei, üzemei). A törvény a vizekre ártalmas egyes anyagok tárolásánál, ha tömegük bizo­nyos nagyságrendet túllép, az Állami Vízügyi Felügyeletnél történő bejelenté­sét írja elő. A vizeknek szennyvizekkel való káro­sítás elleni védelem érdekében vízmi­nőségi határértékeket állapítanak meg. A szennyvizeket csak a megállapított határértékeken belül engedhetik a be­fogadóba. Ezeket a határértékeket az Állami Vízügyi Felügyelet a vízgyűjtők szerint differenciáltan, a társadalmi feltételek és a vízgazdálkodás-fejlesz­tési koncepciók alapján állapítja meg. Az üzemek kötelesek a szennyvizeket a legmagasabb tudományos-technikai színvonalnak megfelelően kezelni, hogy a szennyvizek által tartalmazott káros anyagok a határértékeken belül legye­nek. Előírják, hogy azok az üzemek, ame­lyek a szennyvizeket a közüzemi csator­naműbe vezetik be, bevezetésük előtt — az állampolgárok élete és egészsége veszélyeztetésének elkerülése, valamint a szennyvízmű károsodásának, vagy működési zavarainak elkerülése végett — kötelesek a kibocsátott szennyvizeik megfelelő előtisztítására. Azokat a tevékenységeket, amelyek a vizek károsodásához vezetnek és nem engedélykötelesek, (pl. fúrások és ha­sonló földfeltárások) be kell a Állami Vízügyi Felügyeletnek jelenteni. A mező- és erdőgazdasági művelést úgy kell a törvény alapján végezni, hogy a vizek károsodása, különösen az organikus melléktermékektől, a bioci­­dektői és a trágyaféléktől kizárt legyen. A törvény szabálysértési rendelkezé­seket is megállapít, amelyben a vizek mennyiségi és minőségi védelme is sze­repel. Az ellen folytatnak le — többek között — szabálysértési eljárást, aki szándékosan, vagy gondatlanul az en­gedélyekben meghatározott előírásokat nem tartja meg, vagy a vizeket szilárd anyagokkal, folyadékokkal, vagy gázok­kal hátrányosan befolyásolja, vagy a vizekbe, illetőleg a szennyvíz közmű­vekbe ártalmas anyagokat vezet be, vagy a vizekre ártalmas anyagokkal kapcsolatos üzemzavarokat nem hárít­ja el. A szabálysértésnek van egy sú­lyosabb változata, amikor a szándékos cselekmény nagyobb kárt okozott, vagy okozhatott volna; vagy a társadalmi érdekeket durván semmibe vette; vagy a közrend és a közbiztonság szenvedett kárt; vagy ha a szándékos szabálysér­tésből anyagi előny származott, vagy két éven belül ismételten követték el. Az ivóvíz nyerésére szolgáló területek védelme A vízügyi törvény és külön a harma­dik végrehajtási rendelete kiemelten foglalkozik az ivóvíz nyerésére szolgáló területek olyan szennyezések és más be­hatások elleni védelmével, amelyek a vízminőség romláshoz, vagy a víznyerés költségeinek nem megengedett növelé­séhez, továbbá a vízadó képesség csök­kenéséhez vezethet. Azokra a területekre, amelyek az ivóvíz nyerésre szolgálnak (vízbázisok terüle­te) ivóvízvédelmi területeket, azokra pedig, amelyek a hosszú távú koncep­ciók alapján víznyerésnek vannak szá­mításba véve, ivóvíznek fenntartott te­rületeket állapítanak meg a járási, il­letőleg a megyei tanácsok. A határo­zatban tilalmakat és használati korláto­zásokat is előírnak, az ivóvízvédelmi területek hármas tagozódásának (a zárt övezetnek, a szőkébb védőövezet- és a tágabb védőövezetnek) megfele­lően. A vízvédelmi terület megállapí­tását a víznyerő létesítmény kezelőjé­nek, vagy a beruházás megrendelőjé­nek kell kérnie. Az ivóvízvédelmi területen a követke­ző tilalmakat érvényesítik: A zárt övezetben tilos — a vizekre ártalmas és radioaktív anyagok forgalma; — trágyázás, szennyvízöntözés; — szennyvizek be- és átvezetése; — anyagtárolóhelyek és temetők lé­tesítése; — magas és mélyépítmények, közle­kedési utak elhelyezése, — fúrások és maradandó földfeltá­rások telepítése (kivéve azokat, amelyek a vízellátást szolgálják); — állattartás és silók elhelyezése; — szántóként való hasznosítás; — sátorozási helyek, fürdők, csónak- és hajókikötők elhelyezése. A szőkébb védőövezetben tilos — a radioaktív anyagok forgalma; 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom