Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 5. szám
ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH Elnöki Értekezlete 1985. június 4-én a következő előterjesztéseket tárgyalta meg. 1. Jelentés a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen) átfogó felügyeleti ellenőrzésének főbb tapasztalatairól A vízügyi igazgatóság működési területe csaknem kilencezer km2. A területén az ipar fejlettsége megközelíti, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése pedig meghaladja az országos átlagot. Minden település közműves vízzel van ellátva, az ellátottság 91 %os. A lakásbekötések aránya ennél jóval alacsonyabb, csupán 56%-os. A vízellátás vízbázisát (Debrecen kivételével) a felszín alatti vízkincs biztosítja, ezért e területen meghatározó a felszín alatti vízzel való gazdálkodás. A szennyvízelvezetés és tisztítás jóval alacsonyabb, a lakások 26%-ára terjed ki. Az OVH által végzett komplex ellenőrzés megállapította, hogy a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működése, vezető, irányító munkája, szakágazati tevékenysége és gazdálkodósa összességében jónak és eredményesnek értékelhető. Jó munkájukkal, az ágazati érdekek következetes és maradéktalan érvényesítésével, valamint széles körű koordinációs tevékenységükkel biztosítani tudták működési területükön a vízgazdálkodás harmonikus fejlődését. A vízügyi igazgatóság demokratikus módszerekkel irányított, jól szervezett és működő vízügyi szervezet, amelynek személyi állománya és vezetése alkalmas a területi vízügyi feladatok maradéktalan ellátására. A megyei és a városi, valamint a területi szervekkel kiépített kapcsolataik elvszerűek, eredményesek. A szakágazati feladatok ellátása, a szakágazati tevékenységük fokozatosan fejlődött. A működési területük 44%-a mentesített ártér, amelyet 541 km hoszszúságú töltés véd. A töltések 66,7%-a az előírt biztonságra kiépített. A művek fejlesztésének kivitelezési színvonala jó. A területük mintegy 76°/o-a mélyártér, ezért jelentős a belvízvédelmi szakágazati tevékenységük. Elsőrendű feladatuknak tekintik a főművek fokozatos kiépítését, fejlesztését és azok fenntartását. A belvízmentesítést 29 szivattyútelep 84,1 m3/sec kapacitással, valamint 87 Mm3 térfogatú belvíztározó szolgálja. A vizsgálat megállapította, hogy a beszámolási időszakban az igazgatóság hatékony, kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott. A pénzügyi helyzetük stabil, kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettek. A termelékenységük és nyereségük növelését — jellemzően — a munka- és üzemszervezés javításával, a teljesítménybérezés kiterjesztésével és jó piackutatással érték el. A vizsgálat eseti hibákat és hiányosságokat is megállapított, amelyek kijavításával kell biztosítani a gazdálkodás szabályszerűségét, hatékonyságát és jövedelmezőségét. Az Elnöki Értekezlet elismerését fejezte ki az igazgatóság eredményes munkájáért és egyben felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell a területen is folytatni a vízgazdálkodás átfogó föladatainak széles körű megismertetését, megoldásaiban a társszervek bevonását, a szakágazati belső arányok javítását és a meliorációs feladatok végrehajtása során a harmonikus fejlesztést és együttműködést. 2. A vízügyi ágazat VII. ötéves tervi kutatás-műszaki fejlesztési koncepciója A VI. ötéves tervi ágazati kutatásifejlesztési munkák a fejlesztést megalapozó ismeretek bővítésére, a vízgazdálkodási technológiák fejlesztésére, az iparszerű mélyépítési módszerek kialakítására, valamint az állóeszközök karbantartási és javítási technológiáinak fejlesztésére irányultak. A célkitűzés az volt, hogy az új megoldások anyag-, energia- és munkaerőmegtakarítást eredményezzenek a vízgazdálkodás szakmai követelményeinek magasabb szintű kielégítése mellett és vegyék figyelembe a melléktermékek és hulladékanyagok másodlagos hasznosítását is. A tervidőszakban az ágazati kutatási és fejlesztési munka eredményes volt. A megszerzett új ismeretek hasznosítása, illetve a kidolgozott új megoldások széles körű általános gyakorlati alkalmazása több esetben már a fejlesztési munka befejezése után azonnal megindult, de nagy részük csak a következő tervidőszakban hasznosulhat. Hiányossága volt a kutató-fejlesztői munkának, hogy nem sikerült a kívánt mértékben összekapcsolni a fejlesztési és a gazdaságfejlesztési folyamatokat. A VII. ötéves terv során a vízgazdálkodás területén megoldandó kutatásifejlesztési feladatokat a következő fő irányokba koncentrálják: — a víznek, mint természeti erőforrásnak feltárása, számbavétele és a vízkészletek racionálisabb felhasználásának megalapozása; — a vizek kártételeinek csökkentése és a vizek tisztaságának fokozottabb védelme, a vízi környezetvédelem tudományos megalapozása: — a vízgazdálkodási technológiákban az anyag- és energiafelhasználás fajlagos értékeinek csökkentése, a hulladékanyagok újrahasznosításának megalapozása ; — az elektronizáció széles körű ágazati alkalmazását szolgáló gazdaságfejlesztési program megalapozása; — a biotechnológia széles körű alkalmazásának megalapozása; Az Elnöki Értekezlet a VII. ötéves tervi koncepciót elfogadta. Elrendelte, hogy a koncepció alapján el kell készíteni a vízügyi ágazat VII. ötéves tervi kutatási-műszaki fejlesztési programját, amelyet széles körű tudományos, szakmai vitára kell bocsátani. 3. A közüzemi vízművek 1985. évi nyári csúcsidei felkészülése A hidrometeoralógiai helyzet alakulásának hatására ez évben kedvezőbb víztermelési lehetőségekkel lehet számolni. A víztárolók telítettsége 100%os, a felszín alatti vizek hasznosítása tekintetében 90% alatti termelési lehetőség csak Heves, Nógrád megyék területén várható. A vállalatok éves gyorsfejlesztési és fenntartási terveiket — az időjárás következtében — csak 70—90%-ban teljesítették, ezért a feladataikat átütemezték, súlyozták, amelynek eredményeképpen a vízművek színvonala a tavalyival megegyező. Az üzemvitel biztonsági készletállománya és a számítógépes termelésirányítás aránya javult. A nyári víztermelés várható átlagos nagysága 2,8—3,2 millió m3/d, csúcsértéke 3,5—3,8 millió m3/d sávon belül vá rható. A települések 20%-ában várható vízhiány, ami 600—700 ezer fő állandó lakost érint. Az Elnöki Értekezlet 1985. június 25- én a következő napirendeket tárgyalta: 1. Az ágazati akcióprogram végrehajtása Az Elnöki Értekezlet a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programjáról szóló 2019/1983. (IX. 23.) sz. MT határozat végrehajtását második alkalommal tárgyalta meg. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján megállapította, hogy a program végrehajtására készített intézkedési tervben foglalt időarányos (lejárt határidejű) feladatok többsége megvalósult, vagy megvalósításuk folyamatban van. Egy jelentős részénél viszont — elsősorban a jogi szabályozás területén — határidő-elmaradások mutatkoznak. Kevés az információ a más tárcák által végzett feladatok teljesítéséről és nem értékelhető zökkenőmentesnek a számszaki statisztikai beszámoló rendszer működése sem. Az Elnöki Értekezlet úgy foglalt állást, hogy a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programjában foglalt feladatok végrehajtása a vízügyi ágazat valamennyi szervezetének, szervezeti egységének és dolgozójának feladatát képezi, ezért mindent el kéll követni, hogy a fő célkitűzések szempontjából nagyobb horderejű és átfogóbb feladatai mielőbb, maradéktalanul megvalósuljanak. 2. Az OVH 1985. II. félévi munka- és ellenőrzési terve Az Elnöki Értekezlet II. félévre munkatervében meghatározta a felsőbb szervekhez benyújtandó előterjesztések körét, az OVH vezetőinek állásfoglalást igénylő feladatait, az értekezletek rendjét, a szabályozási feladatokat, az átfogó és felügyeleti ellenőrzéseket, az ágazati (tanácsi) felügyeleti vizsgálatokat, a pénzügyi és gazdasági ellenőrzéseket, a téma- és célvizsgálatokat, valamint a belső ellenőrzések rendjét. Dr. Csevár Antal 6
