Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 4. szám
BÉKÉS MEGYEI LEHETŐSÉGEK A geotermikus energia és a hévíz Hazánkban az ezredfordulóig elsősorban az alábbi újszerű energiaforrások alkalmazási lehetőségeit célszerű vizsgálni: Geotermikus energia, biogáz, napenergia. A következőkben Békés megye geotermikus energia- és hévízhasznosításának helyzetéről és lehetőségeiről szeretnénk képet adni. A hévízkészletek felmérése érdekében végzett vizsgálatok szerint az ország becsült hévízkészlete min. 500 Gm3 (vagyis 500 milliárd m3), amelynek a hasznosítható energiája több, mint az összes egyéb feltárt energiahordozó készletének fűtőértéke. Ugyanakkor ebből a vízkészletből a gazdaságosan kitermelhető hévízmennyiség a szakértői becslések szerint legfeljebb 10%, azaz 50 Gm3. Békés megye getermikus adottságait jól jellemezhetjük a geotermikus lépcső értékeivel. A geotermikus lépcső annak az értéknek a kifejezése méterben, amelyen belül a mélység felé haladva a föld hőmérséklete 1 °С-а1 emelkedik. A geotermikus lépcső európai átlagértéke 33 m/°C. Hazánkban az Alföldön ez az érték 14—18 m/°C. Békés megyében a geotermikus lépcső 15—21 m/°C között váltakozik, átlagértéke 18 m/°C. Ez a kedvező átlagérték azt jelenti, hogy az üledék összletnek a kb. 500 mnél mélyebben fekvő részéből már 30 °C feletti hőmérsékletű hévíz nyerhető. Békés megye területe földtani szempontból látszólag egységes felépítésű, azonban az alaphegység erősen tagolt, különböző mélységekben helyezkedik el és különböző korú is. Erre települtek — különböző vastagságban — a fiatal harmad időszaki és pleisztocén képződmények. Ezek közül hévízbeszerzésre a pliocén és pleisztocén üledékek alkalmasak, bár egyes helyeken maga az alaphelység is figyelembe vehető hévíztárolóként. A legjelentősebb hévíztárolók a Pannónia összlet felső rétegei és a süllyedékek negyedkori képződményei. A felső-pannon üledékek beltengeri és tavi lerakódások. A homokképződés a részmedencékre tagolódott Alföldön nem egyenletesen ment végbe, hanem vízszintes és függőleges értelemben területenként erősen változó volt. Pl. a Kiskunfélegyháza—Szentes környékén tapasztalható 45%-os homokosodással szemben a békési süllyedékben ez még a 10%-ot sem éri el. A felső-pannon alemeilet középső és felső szintjeiben viszont annyira általánossá vált a homokosodás, hogy a regionális különbség nem számottevő. A sekélyvízi képződésből adódóan a felsőpannon összletben gyakori a keresztrétegződés, a homok- és agyagrétegek sűrű váltakozása, lencsés szerkezete. A rendelkezésre álló hévízkészletet bizonyos közelítéssel meg lehet becsülni. Az 500—2000 m közötti mélységközre a víztartó rétegek össztérfogata Békés megyében 1266 Gm3, a rétegek maximális vízadó képessége 79 Gm3 (az országos készlet kb. 16%-a). A kitermelhető hévízkészlet ebből mintegy 10%, ennek becsült értéke 7,9 Gm3. A magyarországi hévízfeltárás már több évtizedes múltra tekint vissza, de a dinamikus fejlődés csak 20—25 éve indult meg ezen a területen. 1945- ben csak 68 olyan hévízkút volt, amelyik 35 °C-nál melegebb vizet szolgáltatott, 1960-ban viszont már 158, 1976- ban 527 volt. A KSH 1981. évi felmérése szerint az országban 1980 végén 842 olyan hévíznyerőhely (hévízkút, illetve foglalt hévízforrás) volt, amelynek vízhőmérséklete elérte, ill. meghaladta a 30 °C-ot. A hévízkutaknak csaknem fele a Dét-Alföldön, Csongrád, Békés és Szolnok megyében található: Csongrád megyében 145 (17,2%), Békés megyében 136 (16 2%) és Szolnok megyében 134 (15,9%) hévízkút van. A hasznosított kutak száma összesen 586, ebből Csongrád megyében 129 (22%), Békés megyében 99 (16,9%) és Szolnok megyében 85 (14,5%) kút található. Az ország 586 hasznosított hévízkútjából 416-nál a kifolyó víz hőmérséklete 35 °C, vagy annál magasabb, a Dél-Alföld három megyéjében van ebből 219 hévízkút (52,6%), Csongrád megyében 91 (21,9%), Békés megyében 65 (15,6%) és. Szolnok megyében 63 (15,1%). Az országban az összes hévíztermelés (a 30 °C-os vagy annál melegebb vizű kutakból) 1980-ban 167 Mm3 volt, amelyből 139 Mm3-t hasznosítottak, a 35 °C feletti hőmérsékletű kutaknál ezek az adatok: 121 Mm3, illetve 95 Mm3. A hévizek hasznosított energiatartalmát országosan mintegy 80—85 000 t kőolajjal egyenértékűnek becsülik. Békés megye első 700 m mélységet meghaladó kútját még 1928-ban Mezőberényben fúrták, ahol a felső-pannon rétegek megcsapolásával 125 l/min 41 °C-os hévizet tártak fel. S bár voltak ilyen tiszteletet parancsoló műszaki teljesítmények is, az országban 1945-ben mindössze 68 db 35 °C-nál melegebb vizet adó kút volt található, ebből 25 Békés megyében (8 db közülük még ma is üzemel). A hévízkutak létesítésének ütemében a korszerű fúrási és kútkiképzési technológia megjelenése hozott jelentős változást. A szénhidrogénkutatásbóll átvett új technológiának döntő szerepe volt abban, hogy az • Д , Э Mezőkovácsháza Tótjsoijuós o* Baftonya j JELMAGYARAZAT О ) 35 -45 C° vizet adó Э 45-60 C° vizet adó 61 -80 C° vizet adó >81 C° Különböző hőmérsékletű vizet adó hévízkutak területi elhelyezkedése Békés megyében 8
