Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 4. szám
1954 utáni években nagyobb eredményeket mutathatott fel és gazdaságosabb lett hazánkban a hévízfeltárás. Ekkor készült el a gyomai fürdő kútja is, amely az első 1000 méteres mélységet meghaladó kút volt a megyében. Ezt követte a két 2000 m-es fúrás Gyulán, ill. Békéscsabán, amelyek jelentősége abban állít, hogy az egész felsőpannoniai alemeletről információt szolgáltattak. Még nagyobb lendületet 1963-ban kapott a hévízfeltárás, ettől az időtől kezdve ugyanis az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a hévízkutak fúrását anyagilag is jelentősen támogatta. A hetvenes évek elején csökkent a hévízkútfúrási tevékenység megyénkben. Ezt részben az állami támogatás megszüntetése, részben az üzemeltetés nehézségei (sókiválás, használt hévizek elhelyezése stb.), részben pedig a hévízbeszerzés bizonytalansága okozta, de még sorolhatnánk a problémákat, amelyek a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban jelentkeztek. Békés megyében 1980-ban 76 db olyan hévízkutat tartottak nyilván, amelynél a kifolyó víz hőmérséklete 35 °C vagy azt meghaladó volt, további 58 kútnál a víz hőmérséklete 30—35 °C volt. A megye 26 településén található hévízkút, településenként változó számban. A legtöbb kút Szarvason, Vésztőn, Dévaványán, Orosházán és Mezőberényben van, aminek a 35 °C körüli vízhőmérsékletű vízellátási célokat szolgáló kutak nagy száma az oka. A 76 hévízkútból 46 db hőmérséklete 35—45 °C közötti, 10 db-nál 46—60 °Cos, 9 db-nál 61—80 °C és 7 db kútnál 81 °C-osnál melegebb víz fordul elő, 4 ílezárt kút vízhőmérséklete nem ismert. Jellemző sajátosság, hogy a kitermelhető éves vízmennyiség nagyobb részét egyrészt a kisebb hőmérsékletű, másrészt pedig a kisebb vízadóképességű, vízhozamú kutakból nyerik (1. és 2. táblázat). A geotermikus energiahasznosítás gazdaságosan elsősorban a 60 °C-nál magasabb vízhőmérsékletű, illetve 500—600 l/perc vízhozamnál többet adó hévízkutak esetén lehetséges — az ilyen aránya pedig a kutak számát tekintve 15—22%, a kitermelt vízmennyiséget számítva pedig 32—40%. A megye feltárt hévízkészletének értékelésénél, jelentőségének mérlegelésénél ezeket az arányokat szem előtt kell tartani, nem elegendő csak a kutak számából, illetve a kitermelhető évi átlagos vízhozam összegének nagyságából (12,438 Mm3/év), vagy a jelenlegi igénybevételből kiindulni (619 Mm3/év). Békés megyében a hévíztároló rétegek energiája a víztermelés időtartamával arányosan csökken, ami a kutak nyugalmi vízszintjének süllyedésében és a termelt vízhozam csökkenésében nyilvánul meg. A nyomás változásának, csökkenésének lényeges következményei vannak a hévízkutak üzemeltetése szempontjából. 1970-ben Békés megyében a hévízkutak szinte kivétel nélkül túlfolyóak voltak, gravitációs víztermelést tettek lehetővé. Az 1981. évi felmérés szerint a helyzet alig egy évtized alatt lényegesen megváltozott: az 1980-as víztermelésre hasznosított 62 hévízkútnak már csak 1. táblázat A hévízkutak száma és kitermelhető éves átlagos vízmennyisége a víz hőmérséklete szerint . A hévízkutak A víz--------------------------------------------------------------hőmérséklete száma A kitermelhető víz mennyisége db % Mm3 % 35—45 46 63,9 6,943 55 8 46—60 10 13,9 1,453 11,7 61—80 9 12,5 2,178 17,5 81—90 5 6,9 1,270 10,2 >90 2 2,8 0,594 4,8 összesen: 72 100 12,438 100 2. táblázat A hévízkutak száma és a kitermelhető éves átlagos vízmennyisége a kút vízhozama szerint A hévízkutak A kút vízhozama (l/min) száma kitermelhető évi átl. víz mennyisége db % Mm3 % 0— 300 46 63,9 3,767 30,3 301— 600 15 20,8 3,673 29,5 601— 900 9 12,5 3,400 27,3 901—1200 0 — — — 1201—1600 2 2,8 1,598 12,9 összesen: 72 100, 12,438 100 45,2%-a volt túlfolyásos, a többinél szivattyús beavatkozás volt szükséges a víztermelésre, sőt a kutak 43,5%-a csak búvárszivattyúval volt üzemeltethető. Valamennyi 35 °C-os, vagy annál melegebb vizű hévízkút éves energiatartaíma Békés megyében 1058 TJ (253 Tcal), ami 25 800 t kőolaj energiatartalmával egyenértékű. Ez az országos geotermikus energiatartalom 4,1%-a. Az ivóvízként hasznosított víz energiatartalma 28 kútnál 255 TJ (61 Tcal), ezzel energiatartalom szempontjából nyilvánvalóan helyes számolni. A 32 nem ivóvízként hasznosított hévízkút energiatartalma 803 TJ (192 Tcal, 19 600 t kőolajjal egyenértékű). Az ezeknél a hévízkutaknáil kitermelt éves vízmennyiség 3,857 Mm3, így a súlyozott átlagos vízhőmérséklet 65 °C a nem ivóvízként hasznosított hévizeinknél. A termelt hévíz hasznosítható energia tartalmának Békés megyei és országos adatait a különböző vízhőmérsékleti kategóriákra bontva a 3. táblázat tartalmazza. Eszerint a 60 °C-nál melegebb hévizekre jut a megyében a hasznosítható energiatartalom 55%-a — ezzel pedig célszerű számolni az energetikai hasznosítás szempontjából, ugyanis a több lépcsős hasznosítás megvalósítása, a víz energiatartalmának 15 °C-ig történő kihasználása esetén ez mintegy 14 000 t kőolaj megtakarításával lenne egyenértékű a megyében. Békés megye feltárt hévízkészletének áttekintésénél figyelembe kell venni azokat a lehetőségeket is, amelyeket a területünkön mélyített és meddőnek bizonyult szénhidrogénkutató fúrások nyújtanak, ezek ugyanis kedvező esetben a hévíznyerés tartalékai lehetnek. A Szolnoki Kőolajkutató Vállalattól kapott adatok szerint jelenleg a megye 25 településén összesen 127 olyan meddő CH-fúrást tartanak nyilván, amely hévíztermelési szempontból többé-kevésbé szóba jöhet; kialakítására van műszaki megoldás. * Az országos adatok szerint az összes kitermelt hévíz energiájának 62%-a, 18 710 TJ (4468 Tcal, 456 ezer t kőolajegyenérték) hasznosul, ennek 85— 90%-a a fűtésben és melegvíz- szolgáltatásban (75%-ban a mezőgazdaságban), a többi rész pedig gyógyfürdőkben, melegvizű uszodákban és ipari vízhasználatokban (elsősorban kenderáztatásban). Országosan egyre több példa található a több lépcsős hasznosításra, a tervszerű hévízgazdálkodásra. 1980-ban a szocialista szektorban összesen 1,586 millió m2 alapterületű növényházban és 4,494 millió m2 fóliasátor alatt folyt kertészeti termelés. 748 ezer m2 növényházat (47%), 1,064 millió m2 fóliasátrat (24%, de az összes fűtött fólia területének 51%-a) geotermikus energiával fűtöttek. Békés megyében 32 olyan kút van, melynél a hévizekre jellemző tulajdonságok (a hőfok, energiatartalom, ásványianyag-tartaiom, gyógyhatás) kihasználása a cél. A kutak főleg fürdőket látnak el Gyulán, Szarvason, Orosházán, Békésen, Békéscsabán, Dévaványán, Füzesgyarmaton, Gyomaendrődön, Mezőbe-9
