Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 2. szám
matainak olyan szintű ismerete, hogy abból az üzemi állapot, a zavarok felismerhetők, értékelhetők és elháríthatok legyenek; — gyakorlati ismeretek a telepen található gépek, felszerelések és készülékek kezelésében; — elmélyült ismeretek az üzemirányításban, a szolgálati rendelkezésben és a vonatkozó jogszabályokban; —• vízgazdálkodási és vízjogi ismeretek, általános környezetvédelmi ismeretek; —■ képesség a beosztottak vezetésére; — közvetítőképesség a munkások és a felsőbb szintű vezetés között. A művezetői vizsga előfeltételei: — telepi szakmunkásbizonyítvány — 3 évi telepi szakmunkás-gyakorlat, abból legalább 6 hónap biológiai telepen és iszapkezelésben, — a művezetőképző tanfolyam sikeres befejezése. A művezetőképzés három fő szakaszból áll: — alapozó szakasz: az ipari „mester" (művezető) képzés tantervében szereplő alapismeretek (pl. kommunikáció, szakmai számítás, szakrajz, fizika, kémia) megszerzése; — fő szakasz: feladata a szennyvíztisztítás szakmunkás ismereteinek elmélyításe és kibővítése, üzemi gyakorlattal, írásbeli munkákkal, konzultációkkal. Ennek keretében vezetést, ill. emberismeretet, foglalkozás- és munkapedagógiai ismereteket, állampolgári ismereteket, gazdasági ismereteket, jogi ismereteket, szerződési- és megbízási ismereteket, munkavédelmet és biztonságtechnikát tanulnak. E szakaszban készítik fel (nevelik) a jelöltet vezetési feladatainak ellátására is. A képzési szakaszban a jelöltek előrehaladását állandóan ellenőrzik, a nem megfelelő (képesség, ismeretbefogadás, vezetői alkalmasság) jelentkezőket menet közben kirekesztik a tanfolyamból; — művezetői vizsga: több napos zárófoglalkozás-sorozat készíti elő, a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga főbb témakörei: a szakirány átfogó ismeretei, foglalkozás és munkapedagógia, specifikus-szakmai ismeretek. A művezetőképzés távoktatási forma, időtartama 30 hónap. Mindhárom munkásképzési formát az ATV e. V. szervezi, irányítja és felügyeli. Kihelyezett részlegei vannak Ludwigsburgban (Baden-Württemberg), Münchenben, Mainzban, Duisburgban (Nordrhein-Westfalen). Berlin, Bremen, Hamburg, Niedersachsen, Schleswig- Holstein tanfolyamait a Hannoveri Műszaki Egyetem Településvízgazdálkodási Intézete szervezi. A vizsgarendszer nem túl differenciált, de a szakmunkás, művezetői ismeretek számonkérésében igen szigorú és következetes. Az egyes képzési helyeken állandó vizsgabizottságok működnek, melyekben a szakma vezető képviselőit tömörítik. A betanító- és a szakmunkásképzés átlag 3 évenként átdolgozásra kerülő néhány könyv tananyagaira épít. Ezek rendkívül praktiusak, a szakmunkás követelményekhez jól igazodóak, a képzésen túl kézikönyvként is hasznosítják. A TELEPI SZEMÉLYZET TOVÁBBKÉPZÉSE A tisztítótelepi személyzetet rendszeresen továbbképzik. A továbbképzést az ATV tartományi csoportjai szervezik, résztvevők 10—20 szomszédos telep személyzete. A továbbképzés (Kläranlagennachbarschaften) kb. egyhetes (periódusa 2 év), ez alatt tapasztalt üzemeltető-vezetők irányításával feldolgozzák az elmúlt időszak szakmai és jogi újdonságait. Az igen színvonalas (hazai és nemzetközi) friss szakirodalomban közölt eredményeket interpretáló előadásokról időszaki — kézikönyvként is használható — kiadvány készül. Továbbképzés keretébe tartozó az üzemeltető vállalati labor által irányított rendszeres méréstechnikai ill. mérési készség-ellenőrzés is. KÉPZÉSI-TOVABBKÉPZÉSI KÖZPONT A szennyvíztechnológiai képzésnek, továbbképzésnek eddig nem volt állandó telephelye. 1983. szeptemberében nyílt meg — NSZK-ban elsőként — a szennyvíztechnológiai szakoktatás központja Essenben. Az oktatási központ mintegy 100 fő elszállásolásáról és mintegy 400 fő egyidejű oktatásáról képes gondoskodni. Fő feladata a szennyvíztisztító telepi személyzet (munkások és művezetők) kiképzése és továbbképzése, de emellett hulladékkezelő ill. csővezetéképítő szakmunkásképzéssel is foglalkozik. Az igényes tervezésű és kivitelű épületben helyet kapnak a szakmai rendezvények, konferenciák, valamint mérnöktovábbképző tanfolyamok is. A tanfolyamok önköltségesek, a tanfolyami díjak jó részét a hallgatók, csekély hányadát a munkaadók fizetik be. A központban 12 fő üzemeltető személyzet dolgozik főállásban, 9 fő feladata az épület karbantartása, ill. igazgatási feladatok ellátása, 2 fő szervezéssel foglalkozik, 1 fő pedig vezető. EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖKKÉPZÉS Egészségügyi mérnökképzést az NSZK több egyetemén és főiskolájában szerveznek. A Müncheni Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán képezik a Vízminóséggazdálkodási és Egészségügyi Mérnöki Tanszék (Lehrstuhl Wassergütewirtschaft und Gesundheitsingenieurwesen) oktatási programja szerint a miénkhez részben hasonló „vízellátás-csatornázási ágazatos" vízépítő mérnököket. A tanszék két helyen működik: az egyetem központi épületében, ill. a Münchentől kb. 25 km-re Garchingban, az egyetem kutatási területén. A tanszék maga kettős, oktatási-kutatási, ill. megbízásos kutatási, fejlesztési és szakértői munkát végez. A tanszék a következőképpen illeszkedik az egyetem szervezetébe. TU München — Építő és Földmérő Mérnöki Szakterület — Építőmérnöki Intézet — I. Tanszék: oktatás és kutatás a víznyerés, vízkezelés, vízszállítás, víztárolás, vízelosztás, szennyvízkezelés, szennyvíztisztítás, iszapkezelés, szemétgyűjtés, szemétszállítás, szemétfeldolgozás és elhelyezés, továbbá a mezőgazdasági vízépítés, a környezethigiéne és a vizek védelme szakterületeken. II. Vizsgáló Hivatal: kutatás-fejlesztés és megbízásos munkák a vízszennyvíz és szilárdanyag (hulladék) kutatásban, kísérletek, laborvizsgálatok és üzemi léptékű vizsgálatok a vízellátás, csatornázás, szennyvíz- és hulladéktechnológia területén, vizsgálati feladatok, üzemi teljesítmény-meghatározások, bírósági és szakmai szakvélemények, szakmai stúdiumok szervezése. A tanszéket a Településtervezési és Környezetkutatási Központi Intézet is irányítja, támogatására pedig társaság alakult (Gesellschaft zur Förderung des Lehrstuhles e. V.). A képzés két részre tagolódik. A: alapstúdium 1—4. félév, ebben az időszakban általános építőmérnöki tárgyakat hallgatnak (magasabb matematika, kísérleti fizika, ábrázoló geometria, műszaki mechanika, építménytervezés, anyagismeretek, geodézia, fotogrammetria és topográfia, geológia, gazdaságtudomány, munka- és szociális jog, polgárjog stb.). Az alapstudium ún. diploma-elővizsgával zárul. B: szak és „elmélyítő” (Vertiefung) stúdium 5—8. félév, amely ún. diploma fővizsgával zárul. A szakstudiumok időtartama alatt két választható tanulmányterületen mélyíthetik el a hallgatók ismereteiket. A következő szakok választhatók: építési üzem, építési mechanika, építőanyagok és anyagvizsgálatok, közlekedésépítés, alapozás és talajmechanika, faépítészet, hidraulika és hidrológia, alagútépítés, acélépítés, közlekedési és várostervezés, geodézia, vízépítés és vízgazdálkodás, vízminőség-gazdálkodás és egészségügyi mérnöki ismeretek. А В stúdium 5. és 6. szemeszterében szakmai alapozó stúdiumon, 7. és 8. félévében szakmai elmélyítő stúdiumon vesznek részt a hallgatók. A vízépítők számára az alapozó Studium 4 részből (általános kérdések, vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás, ill. mezőgazdasági vízépítés) álló vizsgával zárul. Ennek sikere feltétele a diplomavédésnek. A 8. félév végén a hallgatók „államvizsgát" (Diplomhauptprüfung) tesznek, amely ugyanezen négy tárgy írásbeli és szóbeli vizsgájából áll. Diplomamunkájukat három hónap alatt készítik el. Az ehhez szükséges kísérleteket a tanszék kutatási területén végezhetik el. Az elmélyítő Studium kötelező, választhatóan kötelező és szabadon választható előadásokból és gyakorlatokból áll. Kötelező tantárgyak a vízellátás, vízbeszerzés, csővezetéképítés és a szennyvíztisztítás. Választhatóan kötelezőek: a szennyvíztisztító telepek tervezése, építése és üzemeltetése, vízkémia, csatornahálózatok tervezése, építése és üzemeltetése, vízkezelés. Szabadon választható tantárgyak: vízvédelem, szennyvíztulajdonságok, hulladék, modelltechnika a vízminőséggazdálkodásban, víz-szennyvíz-iszap analitika, méréstechnika és kisérletezés, speciális cső- és talajvízhidraulika, környezethigiéne. Lovretity Zsigmond 7
