Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 2. szám
Л Duna elzárása Greifenstein-nél A Duna osztrák szakaszán, az 1951 fkm szelvényben Greifenstsein közelében 1984. január 23—24-én elzárták a Duna medrét. Ettől az időponttól a folyó új mederben halad az 1949,2 fkm szelvényben épített Greifensteini Vízlépcsőn át. Ez a kilencedik vízlépcső a Duna kereken 350 km hosszú osztrák szakaszán. Az első vízlépcső a 2203,3 fkm szelvényben az NSZK-val közösen, JOCHENSTEIN-nél épült 1952 és 1956 között. A 130 MW teljesítményű vízerőmű első turbináját 1955 áprilisában indították. Az itt termelt évi 850 millió kWh energia felerészben Ausztriát illeti. A következő, az 1959-ben befejezett YBBS-PERSENBEUG-i vízlépcső tervezését 1938-ban kezdték. A tényleges építéshez azonban a háború miatt csak 1954-ben fogtak. A 2060,4 fkm szelvényben létesített vízerőmű kapacitása kereken 200 MW, az éves energia-termelés 1282 millió kWh. A többi osztrák vízlépcső műszaki paramétereitől eltérően 30 m-es duzzasztó táblákkal hidal át öt nyílást. Az építés költsége 2,5 milliárd schilling volt. 1964. április 5-én, — ötvennégy hónappal az építés kezdését követően — avatták fel a 2162,7 fkm szelvényben az ASCHACH-i vízlépcsőt. A 286 MW teljesítményű, évi 1648 millió kWh energiatermeléssel jellemezhető vízlépcső 5x24 m-es duzzasztó táblákkal épült, kiviteli költsége 3,1 milliárd schilling volt. Az építési programban az 1968. december 12-én átadott WALLSEEMITTERKIRCHEN-i vízlépcső következett. A 2095,5 fkm szelvényben 41 hónap alatt épült 210 MW-os, 1320 millió kWh/év energiát termelő mű 2,9 milliárd schillingbe került. Az osztrák vízlépcsők sorát az 1970— 74 között épült OTTENSHEIM-WILHERING-i vízlépcső követte. A 2146,9 fkm szelvényben 47 hónap alatt felépített létesítmény kapacitása 179 MW, ill. 1143 millió kWh/év, kiviteli költsége 2,9 milliárd schilling. A hatodiknak, 1973—77 között 51 hónap alatt létesített ALTENWÖRTH-i vízlépcső a Duna 1980,4 fkm szelvényében helyezkedik el. Az 5 milliárd schilling költségű mű teljesítménye 335 MW, évi energiatermelése 1950 millió kWh. Az ABWINDEN-ASTEN-i vízlépcső építését 1976-ban kezdték meg. A 168 MW teljesítményű és 1028 millió kWh/év energiát szolgáltató mű a Duna 2119,6 fkm szelvényében Linz közelében épült. Az 5,6 milliárd schilling költségű vízlépcsőt 1979-ben adták át rendeltetésének. 1979-ben kezdték a MELK-i vízlépcső építését. A Duna 2037 fkm szelvényében megvalósult mű teljesítménye 187 MW, energiatermelése évente 1180 millió kWh. A kereken 7 milliárd schilling költséggel épült létesítményt 1982-ben helyezték üzembe. --------• *«»-------------Oil so-------------»it о 0-1-------о иоо—, «гооо —,—оюоо________(юоа TW,l3-»«J 4M |i7q| г»».,! го I ,,o J>7 I ísojaiss |'i:*a J i*i J Ж"Г| 3« I 850 I 14 *’• |ii«j|lo*e[iMe| íaiij ti»o | too j mo j ixao j o от ] :n« | issss-* A Joehenstemi erőmű felével AW Az osztrák Duna-szakasz vízlépcsői Greifenstein. Erőtelep főmetszete 177.00-4-—' ff Greifenstein. Duzzasztómű főmetszete A GREIFENSTEINI-vízlépcső helyszíni munkálatai 1981-ben kezdődtek a folyó 1949,2 fkm szelvényében. A november 1-i hivatalos kezdés időpontjára valójában már elkészült a 3 km hosszú munkatérnek 7630 m kerületű keskeny résfalas lezárása. Az így kialakított munkatér alapterülete 152 ha. A vízlépcső 4 km hosszú balparti átvágásából 10,7 millió m3 kavicsot kotortak ki. Ezenfelül az alvízi kotrás 2,6 millió m3 anyag kiemelését igényelte. A 177 m. A. f. szintre tervezett duzzasztás elérését 6 db 24 m-es billenőlapos nyomott szegmens tábla teszi lehetővé. Az üzemi duzzasztás 12,64 m, a 8
