Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 2. szám
A sokoldalú nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés hatékonyságának vizsgálata A KGST országok gyors ütemű és Hatékony gazdasági fejlődése, tudományos és technikai eredményeik növekedése a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeinek és előnyeinek kihasználását igényli továbbra is. Ismert tény, hogy a műszakitudományos együttműködés a KGST országok gazdasági együttműködésének szerves része, amelynek célja, hogy elősegítse a döntő területeken a legmagasabb színvonal elérését és az együttműködésre kiválasztott problémák leghatékonyabb megoldását, az elért eredmények gyors és széles körű felhasználását az országok népgazdaságában, s ezzel a termelési hatékonyság növelését, az anyagi, és munkaerőforrások és idő takarékos felhasználását. A KGST Tanácsülésszaka (14. ülésszak) és Végrehajtó Bizottság I. ülése a fentiekkel összhangban és felismerve a vízgazdálkodásnak a KGST országok népgazdaságában betöltött szerepét és egyre növekvő jelentőségét határozott úgy, hogy állandó KGST szervet hoz létre e fontos területen kialakítandó sokoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés koordinálására. így alakult meg a Vízügyi Vezetők Értekezlete 1962-ben, amely 1982-ben ünnepelte fennállásának és tevékenységének 20 éves évfordulóját. A VVÉ számára meghatározott tevékenységi területek — főirányok — jelenleg is érvényesek, nem veszítették el aktualitásukat. Ezek: a KGST országok lakosságának és népgazdaságának megfelelő vízzel való ellátása mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt; — a vizek szennyeződés és kimerülés elleni védelmének terén kialakítandó együttműködés: — a vízgazdálkodás közgazdasági problémái; — a KGST országok együttműködése a hidrológia és hidrometria terén; — egyéb együttműködési kérdések. A VVÉ 20 éves fennállása kapcsán számvetés is történt az eddigi eredményekről, amelyek eléggé jelentősek. Ezeket kívánjuk e helyütt érinteni, természetesen a teljesség igénye nélkül. A 60-as évektől — tehát a Vízügyi Vezetők Értekezlete megalakításának időszakában — a KGST országok együttműködésében már új szakasz kezdődött. A szocialista országok többsége már az új technikát képviselő berendezések gyártására tért át. A termelésben modernizálás mutatkozik az energia- és nyersanyag-felhasználás egyre növekvő mérséklése mellett. Az ipari növekedésnek olyan szerkezetváltást kellett produkálnia, amely a nyersanyag és energiatakarékos megoldásokkal jár együtt. Az új technológiai megoldásoknak, a műszaki-tudományos kutatásnak a vízgazdálkodás terén is oda kellett hatnia, hogy eredményként a víznek, mint természeti kincsnek a takarékos felhasználása, az üzemi vízgazdálkodásban a víztakarékos technológiák alkalmazása jelentkezzen eredményként. A KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete keretében meg is mutatkoznak ezek az eredmények. A KGST országok fejlődését állandóan növekvő vízfogyasztás jellemzi. Míg 1970-ben 267 milliárd m3; 1975-ben már 348 milliárd m3 volt az országok vízfogyasztása. Az 1990-ig megadott fejlesztés szerint várhatóan 600 milliárd m3-re emelkedik a vízfogyasztás mértéke. Az évenkénti növekedés mintegy 6%. hiszen az 1970—1980 közötti időszakban a teljes vízfelhasználás 60%-kal növekedett (a VVÉ 20. évfordulója alkalmából Havannában, 1982. szeptemberében közölt adat). Jelentős tevékenységi köre a Vízügyi Vezetők Értekezletének a vízminőség védelme, a vizek szennyeződése elleni intézkedések foganatosítása, egyben a természeti környezet megóvása. Ezek a kérdések korunk legégetőbb problémáivá léptek elő. A Vízügyi Vezetők Értekezlete két évtizedes tevékenysége alatt rendkívül sokat tett e területen. Az elért eredmények a magyar vízgazdálkodásban is jelentkeznek. A vízügyi igazgatóságok laboratóriumaiban alkalmazott közös kidolgozású és egységes vízminőség-vizsgálati módszerek, a közösen kidolgozott korszerű vízelőkészitési és szennyvíztisztítási módszerek alkalmazása (hús- és tejiparban), az automatikus vízminőség-ellenőrző rendszer kialakítása és megvalósítása — megannyi aktuális probléma, amelyeknek kidolgozásával a KGST országok világviszonylatban is jelentősnek mondható eredményekkel büszkélkedhetnek. Az említett munkák a szakemberek széles körű érdeklődésére tarthatnak számot. Nyilván még nagyobb fokú érdeklődés kiséri majd a tagországok szakemberei közreműködésével kidolgozott és 1982-ben nyomtatásban is megjelent „Különböző ipari ágazatok vízfogyasztási és vízelvezetési normáinak gyűjteménye", amely egyedülálló munka, s jelentős szerepe van az épülő vízellátási és csatornázási rendszerek tervezésében és a meglevők felújításában, a vízhasznosítás értékelésében. Az utóbbi években a mezőgazdasági termelésben alkalmazott peszticidek és műtrágyák jelentősen fokozták vizeink elszennyeződését. A VVÉ-ben jelentős szabványosítási munka folyik, amelynek keretében a peszticidek határértékeinek megállapítása és a vízminőség-védelmi övezetek kialakítása is megtörtént. Megjegyzendő, hogy a szabványok magyarországi hasznosítására a legjobb szakemberek bevonásával nagy gondot fordítunk. Éppen a peszticidekkel kapcsolatosan megtörtént a Magyarországon forgalomba hozott növényvédő szerek veszélyesség szempontjából való rangsorolása, toxicitásuk megállapítása, sőt alkalmazási kritériumaik is leszögezésre kerültek. Célunk a mezőgazdasági termelés eredményességének biztosításával párhuzamosan vizeink tisztaságának megóvása, az ember és környezet fokozott védelme. A KGST-együttműködés jelenlegi szakaszában a gazdasági kapcsolatok új formája a termelési kooperáció hódít tért. A KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete kezdeményezésére létrehozott Intervodoocsisztka Nemzetközi Gazdálkodó Társaság van hivatva termelési kooperáció megvalósítására a vízkezelő és szennyvíztisztító berendezések gyártása vonatkozásában. Az Intervodoocsisztka NGT megkezdte működését. A keretében megvalósuló technológiai munkamegosztás kooperációs kapcsolatot és integrálódást eredményez majd magában foglalva a közös vállalati tervezést és vállalati szintű tervkoordinációt is. Miután két vagy több vállalat hatékony kooperációs együttműködése azonos műszaki színvonalon, közös szabványok alapján történhet csak, az Intervodoocsisztka NGT megkezdte közös szabványok kidolgozását. Komoly figyelmet szentelt eddig is a VVÉ — és a jövőben is ezt teszi — a vízgazdálkodás közgazdasági kérdéseinek kimunkálására. Ez is bele tartozik — mint elöljáróban is említést nyert — a VVÉ tevékenységének fő irányaiba. E problémakörbe tartoznak a vízfogyasztás irányításának és tervezésének problémái, a meglevő gazdasági ösztönzők tökéletesítésének és újak kidolgozásának kérdései, a vízgazdálkodás hatékony fejlesztése. Ide tartoznak a távlati fejlesztés előrejelzési módszerei is. Ez utóbbi kérdés már korábban is kidolgozást nyert, keretében elkészült a KGST országok vízgazdálkodási fejlesztésének prognózisa 1990-ig. A vízgazdálkodás infrastrukturális jellege sajátos körülményeket teremt a sokoldalú együttműködés területén is. A legtöbb országban az infrastrukturális beruházások nagyobbtávú tervezése és előrejelzése van folyamatban, távlati terveiket az ezredfordulón túlra alakítják ki. A VVÉ jelenleg dolgozik a 2000-ig terjedő vízgazdálkodás fejlesztési prognózisok kimunkálásán, amihez több ország már a 2030-ig, vagy a 2050-ig terjedő időszakig adja meg vízgazdálkodási távlati célkitűzéseit. A KGST integrációs fejlesztési célkitűzésekbe jól beleillik a VVÉ hosszú távú fejlesztési elképzelése. A vízügyi gazdaságpolitikai egyeztetések feladata első ütemében az együttműködés kereteinek meghatározása, később azonban szorosabb együttműködési formák kialakítása lesz. 4
