Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 2. szám
Nem foglalkozunk most egy sor olyan kérdéssel, amelyek fontos alapkérdései a sokoldalú együttműködésnek, s különösen Magyarország számára jelentősek. Ezek: a Duna és Tisza vízgazdálkodási problémái. Ezekkel külön célszerű és kell foglalkozni. Az e problémakörrel elérhető eredmények a magyar vízgazdálkodás jövőbeni alakulása szemszögéből kiinduló, magatartás meghatározó szerepet játszhatnak. Magatartásunk minden oldalú tervezésével foglalkozni kell, de a VVÉ-ben elért eredmények minden oldalú részletes vizsgálatára is szükség van. A eredmények értékelésére és a leszűrhető tapasztalatokra egyaránt gondolnunk kell. A KGST országok példáját kell követnünk e téren, amelyek már hozzánk képest előbbre vannak az elért eredmények számszerűsítésében. Példaként említhető, hogy amikor magyar szakértők elvégezték a visszaforgatásos vízfelhasználás területén a termelési vízgazdálkodási rendszerek műszaki-gazdasági optimalizálási alapjainak létrehozása és az ipari körzetek regionális vízellátása és az iparvállalatok egyes vízgazdálkodás rendszerei matematikai modelljének kidolgozását, ennek alapján a szovjet szakemberek javaslatokat dolgoztak ki a zárt rendszerű vízellátás és csatornázás létrehozására a nyersolaj-feldolgozás, a bányászat, a gépjárműgyártó ipar, a cukoripar és vaskohászat, a hőerőművek és szintetikus kaucsuktermelő vállalatok részére. A szennyeződés elleni harc leghatékonyabb eszközének alkalmazásaként lényeges gazdasági hasznot is eredményezett. A szovjetunióbeli tobolszki petrokémiai kombinátban és a volgai autógyárban ezen intézkedések révén 2,5 millió rubel évi megtakarítást sikerült elérni. Az új, hatékony szennyvíztisztítási technológiák bevezetése, a szennyvíziszap kezelésére és hasznosítására vonatkozó — VVÉ-ben kidolgozott — javaslatok, a víztisztító berendezésszerkezetek terén elért eredmények bevezetése a Szovjetunióban 600 ezer rubel, a BNK- ban 500 ezer leva, az NDK-ban 100 ezer márka, a CSSZSZK-ban 4400 korona évi hasznot biztosított. A vízminőség ellenőrzési módszerek egységesítése témában már negyedik kiadásban láttak napvilágot a tagországok legkorszerűbb kémiai, biológiai, mikrobiológiai, rádiókémiai módszerei, amelyek pl. a kétoldalú határvízi együttműködéshez értékes alapot jelentenek. A VVÉ további tevékenységének fontos pontjai többek között: — további előrehaladás a főbb irányokban; — a Duna- és Tisza-völgy vízgazdálkodási kérdéseinek megoldása; — a KGST országok vízgazdálkodási politikai és gazdasági együttműködése kérdéseire vonatkozó konzultációk szervezése és lefolytatása; — a sokoldalú vízgazdálkodási műszaki-tudományos kutatás eredményeinek a termelésbe való bevezetésére irányuló együttműködési intézkedések kidolgozása a kölcsönös érdekek alapján. Borza Dezsőné Szovjetunióban jól beváltak az Angara—Jenyiszeji, a Volga—Kámai és más vízlépcsőknél alkalmazott, a világon egyedülálló teljesítményű és méretű gépegységek. Az ország különböző területein felépített vízerőművek (GESZ) összteljesítménye meghaladja az 54 millió kW-ot. Viszonyításképpen megjegyezhetjük, hogy a Szovjetunióban működő erőművek teljes kapacitása több mint 285 millió kW. A vízenergetika fejlődése nemcsak üzemanyag-megtakarítást tesz lehetővé, hanem sok feladat komplex megoldását is, így pl.: a villamosenergia-termelés növelését, az öntözést, az árvizek megelőzését, a vízi közlekedés feltételének javulását és egyebeket. Az 1950—1960-as években az összvillamosenergia-termelésből 90 százalékot adtak azok a turbinák, amelyeknél 100 m-nél kevesebb volt a vízoszlopmagasság. Ugyanakkor nagy erőfeszítéseket tettek a Szovjetunió európai részén fekvő síksági folyók energiatartalékainak kiaknázására. Az azt követő években a nagyvízhozamú folyókon épültek a vízerőművek, így pl. Kelet-Szibériában, a Kaukázus hegyi folyóin és Közép-Ázsiában. Ennek eredményeként a működő aggregátok 50 százalékánál fordul elő, hogy a vízoszlop magassága több mint 100 m. Ismeretes, hogy minél magasabb a víz nyomása (vízoszlop magasság), annál gazdaságosabb az erőmű; lényegesen csökken a vízi erőgépek és villanymotorok mérete, súlya és a költségek. A szovjet turbinaépítők kidolgoztak még egy tendenciát arra vonatkozóan, hogy növeljék a vízturbinák és az irányváltó motorok fajlagos fordulatszámát. Ennek következtében nemcsak a befoglaló méretek a súly és a költség csökken, hanem növekszik a gépek határteljesítménye is (max.), — Több mint 25 éve kísérletezzük, próbáljuk és módosítjuk az ún. elfordítható — lapátú vízturbinákat, — mondja Anatolij Podgornij az Ukrán Tudományos Akadémia Gépipari Kutatóintézetének igazgatója. — Kutatásaink alapvető iránya — kidolgozni nagy koescitiv-áramló részeket, forgó lapátokat külföldi és szovjet vízerőművek részére. Az elfordítható lapátú turbinák, amelyeket az Intézet a harkovi turbinagyárral közösen gyártott le, sikeresen helytálltak a Szibériában, a Dnyeszteren és egyéb helyeken épített vízerőműveknél. Az elfordítható lapátú aggregátokkal együtt a Szovjetunióban széles körben alkalmaznak megnövelt víznyomású és radiái-axiális típusokat is. Ezek a gépek jól beváltak a szibériai Szajano-Susenszkojeben (640 ezer kW egy gépegységben) a Krasznojári vízerőműnél (ott 508 ezer kW) és Közép-Ázsiában, a nureki vízerőműnél (310 ezer kW). Grúziában az Inguri hegyi folyónál elkezdődött a hudoni vízerőmű építése, ahol radiái-axiális aggregátokat fognak használni, melyeket 183 m vízoszlopnyomásra számoltak ki. Ez a létesítmény a 740 kW teljesítménnyel az 5. vízerőműlépcső lesz az Inguri folyón. A Hudoni Komplexum csomópontjába egyíves 200 m magas duzzasztógát nyúlik bele, melynek hossza több mint 500 m. Itt a víz, több vízvezetéken keresztül jut az aggregátokhoz, majd egy 3 km-es alagúton jut ismét vissza az Unguriba. Hozzátehetjük, hogy az új erőmű felépítése nehéz körülmények között folyik, ugyanis a körzetben gyakoriak a földrengések, melyek elérhetik a 8-as erősséget is. Valamennyi kiadás, melyet az erőmű építésére fordítanak, nagyon hamar megtérül — hozzávetőlegesen fél év múlva az üzembe helyezéstől számítva. A Harkovi Gépipari Kutató Intézetben sikeresen folynak a kutatások az irányváltás vízi gépek áramló részeinek kifejlesztésére. Emellett jelenleg egész sor magas hatásfokú radiái-axiális típus van kidolgozva, melyeknél 140—300 m a vízoszlop magassága. A fordulatszám, energetika és a kavitációs (anti-eróziós) tulajdonságok alapján ezek a vízi gépek a világ legjobbjai közé sorolhatók. (APN) A Nureki vízi erőmű a Pamir előhegyeiben