Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 8. szám

2. ábra. Osztott feldolgozás lehetőségei az AGIR-rendszerben Az anyaggazdálkodás információ­­rendszere A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár a rendszer az ágazati központi gé­pen kerül kialakításra, annak minden eleme területi TPA kisszámítógépre is adaptálható. Igyekszünk a rendszer lé­nyegét a lehető legrövidebben bemu­tatni, ezért csak a rendszer által igé­nyelt input adatokat és a számítógépes feldolgozás által nyújtott különböző szintű outputokat és ezek közötti ösz­­szefüggéseket szemléltetjük. A rendszer kidolgozásával párhuza­mosan ágazati számítóközpontunk input oldalról felkészült elsődleges vagy bár­milyen másodlagos adathordozó foga­dására, így partnereink a törzsadatvál­tozási vagy készletmozgási adataikat tetszőleges adathordozón (lyukszalag, mágnesszalag, flappy lemez) adhatják át feldolgozásra. A rendszer outputját egyrészt válla­lati információkat tartalmazó táblák (melyek adatait kérésre mágneses adat­hordozón is közölhetjük), másrészt ága­zati döntések elősegítését biztosító in­formációk képezik (1, ábra). Az alaprendszer fő funkciói — Anyag-, fogyóeszköz- és használat­ban levő fogyóeszközök készleteinek és változásainak nyilvántartása mennyiségben és értékben; — adatszolgáltatás az egyes költség­helyek, költségviselők anyagfelhasz­nálásáról az utókalkuláció részére; — anyagforgalomról feladás készítése a főkönyvi könyvelés részére 2. szám­laosztály készletszámláihoz; — a készletek alakulása és elfekvő készletek kimutatása az anyaggaz­dálkodás részére; — minimum—maximum készlet, készlet­forma figyelése; — anyagfoglalások feldolgozása; — anyagstatisztika; — tájékoztató listák készítése; — a dolgozók használatban levő fogyó­eszközeinek külön nyilvántartása. Opcionális rendszermodulok funkciói — rendelésállomány nyilvántartása — anyagtervezés — anyagszámlák árfigye­lése és likvidálása — anyagfedezet-vizsgálat — börzemodul j ágazati — ágazati információs > informá­modul ] ciók A rendszer működéséhez szükséges inputok — Törzsadatok és azok változásai, kü­lönféle javítóbizonylatok; — készletfelvitel, leltár (anyagról, fo­gyóeszközről) ; — anyag-, fogyóeszköz-, munkaruha­változási bizonylatok (bevétel, fel­­használás, belső szállítás, eladás stb.). Megrendelőink és saját szakembe­reink véleménye szerint is hiányossága a rendszernek az, hogy az információk egy része (a fizikai távolság és egyéb objektív tényezők miatt) csak késve áll a felhasználók rendelkezésére. A probléma teljes megoldását az adatátvitel-táv adatfeldolgozás jelen­tené, mely megvalósítása viszont a pos­tai hálózat minőségét és a költségté­nyezőket figyelembe véve csak távlati célkitűzésként értelmezhető. A nagygépes rendszerek — hatékony­ságának, operativitásának fokozására — meglevő erőforrásainkra támaszkod­va tág lehetőséget biztosítanak a sze­mélyi számítógépek. Ezek alkalmazásá­val elérhető, hogy a napi munkához szükséges információ a helyszínen azonnal rendelkezésre álljon amellett, hogy párhuzamosan a nagygépes fel­dolgozások alapadatainak rögzítése és ellenőrzése is megtörténik. A raktári mennyiségi nyilvántartás információs rendszerének korszerűsítése az AGIR-ban A raktári mennyiségi nyilvántartás ve­zetését oly módon biztosítja a személyi számítógép, hogy az analitikus és szin­tetikus könyvelés alapját képező mág­neses adathordozót — ez a nagygépes rendszer bemenő adata — ellenőrizve, logikai és formai hibáktól mentesen ál­lítja elő. A tervezett megoldással ki­szűrhetők a jelenlegi feldolgozásnál al­kalmazott hibalisták, automatikusan biztosítható a raktári könyvelés, az ana­litika és a főkönyv egyezősége. A rendszer alkalmazásánál kétféle megoldás választható. A vállalat dön­tésénél figyelembe vehető tényezők: a raktárgazdálkodásnál alkalmazott mód­szerek, a raktárak száma és területi el­helyezkedése, valamint a személyi és tárgyi feltételek. Lehetséges megoldások a) A személyi számítógépek alkalma­zása a raktárakban; b) a személyi számítógépek alkalma­zása a központi raktárban és a köz­pontban levő analitikus anyagkönyve­lési csoportban. A vállalati sajátosságok döntik el az alkalmazásra kerülő megoldást. Megje­gyezzük, hogy bármelyik megoldás meg­felel egy többlépcsős, teljesen gépesí­tett, az anyaggazdálkodás teljes verti­kumát átfogó információs rendszer első lépcsőjének, mivel jól illeszkedik a víz­ügyi ágazat részére kidolgozott egysé­ges anyaggazdálkodási és anyagelszá­molási számítógépes rendszerhez, fi­gyelembe véve a vízügyi távolsági adat­­feldolgozó rendszer technikai feltételeit is (2. ábra). Az általunk javasolt személyi számí­tógépre alapozott raktári könyvelés mindkét változatban biztosítja a vállalat részére az alábbiakat: a) a társadalmi tulajdon védelme ér­dekében az anyagmozgatással egyidő­vállalati szintű in­formációk 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom