Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 8. szám
ben történő ellenőrzött, hibátlan könyvelést; b) a raktári mennyiségi nyilvántartás vezetésével történő párhuzamos adatrögzítést (tartalmi és formai ellenőrzések mellett); c) automatikus bizonylatkiállításokat bizonyos mozgások esetében; d) a készletek raktári címkézését; e) a bizonylatok kódolásának és ellenőrzésének gépi útra történő terelését; f) a készletekkel kapcsolatos operatív nyilvántartások vezetését (mint például: építési munkahelyekre kiszállított anyagok kimutatását); g) hosszabb távon a VITAF intelligens termináljaként a nagy géppel történő interaktív üzemmódban való kommunikáció technikai bázisát. Több megrendelőnk részéről jogos igényként merült fel, hogy általunk R—40 számítógépen előállított főkönyvi könyveléshez szükséges anyagfeladások alapját képező információkat a tablók mellett általuk feldolgozható mágneses adathordozón adjuk át. Tekintettel arra, hogy a vállalatok kezelésében levő eszközök és az ágazati központi számítógép között adatkommunikáció lehetőségét — mindkét irányban — biztosítottuk, nincs akadálya a fentiekben megfogalmazott igény kielégítésének. A szervezési munka befejező szakaszában — visszapillantva az elmúlt időszakra — megállapíthatjuk, hogy e jelentős feladatok sikeres végrehajtásában nagy része volt megrendelőink és az őket képviselő AGIR bizottság munkatársainak, mivel észrevételeikkel, értékes javaslataikkal nagymértékben segítették munkánkat. Ezúttal szeretnénk köszönetét mondani közreműködésükért és reméljük, hogy az AGIR-rendszer és különösen annak személyi számítógéppel támogatott ágazati szintű alkalmazása lehetővé teszi havária helyzetekben — árvíz, belvíz stb. — az anyagok gyors átcsoportosítását, a termelés elősegítését, elfekvő készletek mobilizálását, készletszintek csökkentését és ezzel az ágazati anyaggazdálkodás területein már induláskor 20—30 millió Ft megtakarítása válik lehetővé. Színi István Sörgyári szennyvíz hasznosítása Szennyvíziszappal kezelt terület Jellemző mutatók 1983 kontroll kezelt 1984 kontroll kezelt A szennyvizek mennyisége az iparosodás fejlődésével emelkedik, s ez újabb problémák megszületését vonja maga után (szennyezettség, tisztítás, elhelyezés stb.). A szennyvizek mennyiségének növekedését meg lehet állítani, vagy visszaszorítani minimális szintre (technológia-korszerűsítés, soros vízhasználat stb.). Mindezek általánosan tudott dolgok, de jelentőségük kevésbé ismert szélesebb rétegekben. Ahhoz, hogy káros következmények nélkül élővízbe bevezethető legyen, nevezetesen a sörgyári ipari egyesített szennyvizet, igen nagy költséggel lehet megtisztítani. Számítások szerint például a bocsi sörgyár szennyvizének csepegtetőtestes tisztítása 150 millió Ft körüli beruházási költséget igényelne, melynek évi üzemelési költsége 10 millió Ft körül mozogna. Mai népgazdasági viszonyaink között erre nincs mód és egyébként is célszerűtlen lenne. Az öntözéses hasznosítás a legcélszerűbb a sörgyári szennyvíz esetében, ahol erre lehetőség van, mivel nemcsak öntözésre alkalmas éltető vizet, hanem ezzel együtt értékes növényi tápanyagokat juttatunk ki a talajba és „természetes” szennyvíztisztítást végezve (haszonnal) környezetvédelmi jelentőséggel is bír. A bocsi sörgyári szennyvízzel a beüzemelés utáni évben (1974) megkezdték a nagyüzemi szántóföldi öntözést, az öntözésre berendezett területen (540 ha), amely csak néhány évig üzemelt különböző szennyvízmennyiséggel és általában pozitív eredménnyel. Bár voltak kedvezőtlen tapasztalatok is, amelyek főleg a szórófejek eldugulásából és a növények légzőnyílásainak elzáródásaiból adódtak. (Emiatt lemosó öntözést kellett végezni.) A gyár egyébként korrekt költségtérítést biztosított és biztosít az elhelyező gazdaságnak. Az utóbbi években a gyár komoly intézkedéseket tett a szennyvízminőség javítása érdekében, melyek a következők: — kovaföldszűrőt állítottak be, mely által a lemosó öntözés szükségtelenné vált (nem rakódik le kovaföld a növényeken); 1. ültetés ideje 2. Iszaptrágyázás 3. Iszaptrágyázás adagja egy hektárra vonatkoztatva t-ban 4. öntözés tiszta vízzel mm-ben IV. 21—Vili. 1-ig 5. Java virágzás ideje 6. Virágszám egy tőn átlagban, db 7. Levélszám egy tőn átlagban, db 8. Levélszélesség egy tőn átlagban, cm 9. Levélhosszúság egy tőn átlagban, cm 10. Gumószám egy tő alatt átlag, db 11. Egy átlag gumó súlya, g 12. Egy átlag tő alatti gumósúly, kg 13. Átlag lombmagasság, cm 14. Fajta- három darab ívszitát üzemeltek be, amellyel a szórófej-eltömődés is kiküszöbölődött; — lúgregenerálót is beüzemeltek, amely a „belső” haszon mellett, „értékesebbé” teszi a szennyvizet, mivel a nátriumsók nem kerülnek bele. Egyedüli nagyobb probléma még, hogy a tározó medencékben 1—2 nap alatt tejsavas erjedés indul be a szennyvíznél, s emiatt savas pH-ba megy át. Ezt folyamatos öntözéssel vagy „kényszertározás” esetén viszonylag kis mennyiségű mésztejjel kompenzálni lehetne megfelelő szintre. A mész ily módon való kijuttatása kedvező lenne az egyébként főleg műtrágyázás hatására kissé savanyodó talajokon. A kissé savas pH-jú szennyvizet felületi öntözési móddal ki lehet juttatni a talajra, viszont a növények feIII. 20 III. 20. IV. 16. IV. 16. — IV. 21. — IV. 30. — 21 — 40 250 250 240 240 V. 31. V. 20. VI. 10. VI. 6. 63 81 68 87 189 279 278 397 4 4,3 4,6 5 5,9 6,7 6,2 7,1 12 13 14 15 58 80 71 130 0,70 1,05 0,99 1,95 72 79 76 82 Desiré UT. II. Desiré ELIT lületén perzselési tüneteket okozhat, különösen meleg léghőmérsékleten. Az utóbbi időben tárgyalások folytak és folynak a sörgyárat övező mezőgazdasági nagyüzemekkel a sörgyár szennyvizének elhelyezése, hasznosítása érdekében, amelyek egy részében én is részt vettem, egyrészt mint üzemi érdekelt, másrészt lakossági képviselő, környezetvédelmi szempontból. Az elmúlt években a túlterhelt szűrőmezőn (ma is) pangott, bűzlött a szennyvíz, valamint a Hernád folyót is szennyezte, ahol egyebek közt halpusztulásokat is okozott. Jelenleg nagyüzemileg hígtrágyaöntöző berendezéssel újból megkezdték a sörgyári szennyvíz öntözését kisebb mennyiséggel ..kísérleti” jelleggel legelőterületen. A szűrőmező felújítása, kapacitásbővítése is folyamatban van. A keletkezett szennyvízmennyiség (kb. Megjegyzés: A növényápolási, növényvédelmi munkákat szükség szerint elvégeztem a kezelt és kontroll burgonyaparcellákon egyaránt, egyidőben. A sortávolság 60 cm, a tőtávolság 50 cm volt. 22