Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 8. szám

AGIR a Vízügyi Ágazat információrendszere Sokaknak ismerősen cseng a cím négy betűje: AGIR. Ismerik és pár hó­napon belül igénybe is veszik a vízügyi ágazat egységes Anyaggazdálkodási In­formációrendszerének szolgáltatásait. Az AGIR az anyaggazdálkodásnak a vízügyi ágazatra kidolgozott olyan in­­formációredszere, amely egységes ága­zati cikklistán alapul, korszerű, az ága­zatban széleskörűen használható mód­szereket kínál, az anyaggazdálkodás egymásra épülő részfolyamatait számító­géppel támogatja, s azokat komplex rendszerbe integrálja a raktári köny­veléstől az ágazati információszolgálta­tásig. Ehhez felhasználja — ésszerű munkamegosztást kialakítva — az ága­zati számítóközpont szolgáltatásai mel­lett a gazdálkodó szerveknél már üze­melő, vagy majdan üzembe álló TPA kisszámítógépeket, valamint az ezek mellett működő személyi számítógépek nyújtotta lehetőségeket is. Az OVH irányítása mellett 52 vízügyi szervezet (igazgatóság, vállalat) 1982- ben kötött szerződést a Vízgazdálkodási Intézettel az egységes ágazati anyag­gazdálkodási rendszer létrehozására. A hároméves munka jelenlegi befejező szakaszában tájékoztatást kívánunk adni a teljes rendszerről, alkalmazásba vételének körülményeiről, továbbá a legújabb technikai eszközök (személyi számítógépek) AGIR-on belüli alkalma­zásának lehetőségeiről. Tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk, az ágazat­ban mindnyájunk közös érdeke, hogy minél többen alkalmazzák azt a rend­szert, mely megbízható, pontos vállalati adatszolgáltatása mellett szinte auto­matikusan biztosítja az ágazat irányítá­sához szükséges információkat. Mi tette lehetővé, hogy e nagy munkát viszony­lag rövid időn belül elvégezzük? Volt mire építenünk, hiszen több vízügyi szerv részére már 1975 óta rendszeresen vég­zünk szentendrei számítóközpontunkban anyagügyviteli feldolgozást (korábban IBM 360, jelenleg R—40 típusú számí­tógépen). E rendszer üzemeltetési és fel­­dolgozási tapasztalatai nagyban hozzá­járultak a jelenlegi egységes, ágazati anyagcikklistán alapuló információ­­rendszer kidolgozásához. Az AGIR két fontos építőelemből áll, mely egyrészt az Egységes Vízügyi Cikk­lista és Anyagárjegyzék (EVC), másrészt az erre alapozott számítógépes infor­mációrendszer. Az Egységes Vízügyi Cikklista és Anyagárjegyzék Az OVH 1982-ben a munka megkez­désekor úgy döntött, hogy a gazdálkodó szervezetenkénti egyedi cikklistákat meg­felelő időpontban egy ágazati egységes cikklistával váltja fel. A Közgazdasági Főosztály tájékoztatása szerint 1986. ja­nuár elsejétől a 6-os népgazdasági ágba tartozó vállalatok, intézmények adatfeldolgozásukban kötelező érvény­nyel fogják alkalmazni az egységes víz­ügyi cikklistát, de már 1985 januárjától is 30—35 vállalat tér át önkéntesen an­nak használatára. A vízügyi cikklista kialakításakor az ágazatban használt alkatrészek és anya­gok nagyfokú hasonlatossága miatt cél­szerűnek látszott átvenni az Építőipari Cikklista és Anyagárjegyzéket (ÉCÁ-t), mivel ezen lista segítségével az anyagok 80—85%-a azonosítható. Az ÉCA-ban nem szereplő olyan anyagokat és alkat­részeket, melyeket a vízügyi vállalatok nagy hányada használ — az ÉCA osz­tályozási rendjének megfelelően —, egy Vízgazdálkodási Cikklista és Anyagár­jegyzékbe (VICA) soroltuk. Az ÉCA és a VICA képezi együttesen az Egységes Vízügyi Cikklista és Anyagárjegyzéket (EVC). A gazdálkodó egységeknél fel­­használásra kerülő egyedi gyártású vagy speciális anyagok, melyek a köz­ponti cikklistákkal nem azonosíthatók — az ÉCA cikkcsoportonkénti szabad cikkszám tartományainak felhasználá­sával — a Vállalati Cikklista és Anyag­árjegyzékbe sorolhatók. 1984. január 1-vel létrehoztuk Inté­zetünknél a Vízügyi cikklista karban­tartó csoportot. A csoport feladatát ké­pezte a Vízügyi Cikklista létrehozása, nyomdai úton történő sokszorosítása. Ez év októberében megrendelőinknek el­juttattuk a „VICA” köteteket, melyek alapján, illetve a korábban már meg­vásárolt „ÉCA" kötetek segítségével megindult az anyagok átszámozása a vízügyi igazgatóságoknál és vállalatok­nál. Cikklistakarbantartó-csoportunk kar­bantartó szerződések alapján — vállal­ja az elszómolóárak rendszeres és fo­lyamatos karbantartását, az új cikklis­tában (EVC) nem szereplő termékek besorolását és árazását, tanácsadást a cikkek minősítése és anyagszámozása tekintetében, továbbá évente felülvizs­gálja a megrendelők számtartományá­ba besorolt anyagokat. A felülvizsgálat során amennyiben lehetséges, az anya­gokat az ÉCA-ba vagy a VICA-ba so­rolja be. Úgy érezzük, hogy az egységes ága­zati cikklista jelentőségét nem szüksé­ges hosszasan taglalni, azért csak an­nak alkalmazásából származó legfonto­sabb előnyöket soroljuk fel: — biztosítja a vízügyi szervezetek kö­zötti együttműködéshez a közös nyel­vet az anyag- és készletgazdálko­dásban : — lehetővé teszi az ágazati szintű szá­mítógépes adatfeldolgozások és elemzések végzését; — megteremti a lehetőséget az ágazati irányítás részére a gazdálkodó egy­­ségek\ anyag- és készletállományá­nak összehasonlítására, havária helyzetekben az anyagok átcsoporto­sítására ; — karbantartási feladatok idő-, mun­kaerő- és költségigénye kisebb ter­heket ró a szervezetekre (keveseb­ben foglalkoznak cikklista karban­tartással mint előtte). 1. ábra. Az AGIR-rendszer INPUT-OUTPUT összefüggései 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom